Aranyélet nyugdíj után: tízezer lejes tiszteletdíjakat zsebelnek be az állami cégektől veterán pártkáderek

Nemrég számoltunk be arról, hogy az állami vállalatok vezetését összegző kormányzati felület, a guvernanta.gov.ro elindulásával láthatóvá vált, mekkora összegeket visznek haza az állami cégek vezetői. Cikkünkben bemutattuk a fizetési rangsor csúcsát a havi 25 ezer eurós csúcsgázsit bezsebelő Bogdan Stelian Mîndrescutól a Romgaz-vezérekig, illetve kitértünk a testületek politikai lefedettségére is. Az általános összesítésünk elsősorban a gázsik abszolút rekordereire és a tisztségfelhalmozások számára koncentrált, most a G4Media elemzése ugyanabból az adatbázisból azt mutatja be, hogy az állami szektor a nyugdíjaskorú politikai kitartottak kifizetőhelye is.

Ezek a gyárak és üzemek sokszor a csőd szélén egyensúlyoznak vagy határidős megrendeléseket buknak el, miközben a felügyelőbizottságokban olyan emberek ülnek, akik az állami vagy épp szolgálati nyugdíjuk mellé miniszteri szintű tiszteletdíjakat vágnak zsebre, nem ritkán a szakmájuktól teljesen idegen területeken.

Az egyik legdurvább példa, amit a G4Media kikutatott, Constanța Coman, aki nem kevesebb mint hetven éves, még 1980-ban indult közgazdászként az alexandriai csapágygyárból, majd a teleormani pénzügyi igazgatóság és a pénzügyminisztérium lépcsőfokait végigjárva Gabriela Firea bukaresti főpolgármestersége alatt talált rá a számításaira a fővárosi önkormányzati fantomcégek világában. Innen egyenes út vezetett Marian Neacșu kormányfőtitkári, majd miniszterelnök-helyettesi kabinetjébe, ahol még a Helyreállítási Alap (PNRR) reformjait felügyelő egységbe is bekerült. Coman 2018 óta hivatalosan nyugdíjas, jelenleg mégis havi bruttó 60 ezer lejt keres azzal, hogy egyszerre ül a Román Lottó és a légiforgalmi irányításért felelős állami cég, a Romatsa könyvvizsgáló bizottságában. Pályája során felügyelt már repülőtereket, ingatlanvállalatot, sőt a călărași-i halgazdaságot is. Bár papíron független, vagyoni helyzete – a fővárosi lakásoktól a teleormani termőföldeken át a bankbetétekig – magáért beszél: 2024-ben több mint 300 ezer lejes nettó jövedelmet vallott be a szakértői díjakból, cégtagságokból és a csaknem 75 ezer lejes állami nyugdíjból összerakva.

A védelmi iparban még ennél is látványosabb a kontraszt a vezetői juttatások és a vállalatok teljesítménye között. A Craiovai Repülőgépgyár (Avioane SA Craiova) élére idén júniusban nevezték ki újra a 77 éves Mișa Popicot. A kommunizmus évtizedeiben brit szakmai utakon edződött mérnök évtizedek óta vándorol a Romaero, a Romtehnica és a craiovai gyár vezérigazgatói székei között. Popic most épp egy olyan céget próbál menedzselni, amely az összeomlás szélén táncol: a védelmi minisztérium idén februárban nyolcmillió eurós bankgaranciát hívott le a vállalattól, mivel a gyár képtelen volt határidőre leszállítani a modernizált IAR-99-es harci kiképzőgépeket – a gépekből ugyanis hiányzik a szerződésben előírt fedélzeti katonai technológia.

Hasonló a helyzet a brassói Carfil lőszergyárnál, amelyet a 64 éves, fizikus végzettségű Mircea Petru Tanțău vezet havi bruttó 29 900 lejes juttatásért, miközben éves szinten 117 ezer lejes nyugdíjat is felvesz. Miközben a gyár dolgozói a nyáron az utcára vonultak az elmaradt fizetések miatt, az igazgató azzal hárította a felelősséget, hogy nincsenek megrendeléseik. A gyár vezetésében nem ő az egyetlen nyugdíjas: a műszaki, a kutatás-fejlesztési és a kereskedelmi igazgató szintén a nyugdíjasok táborát gyarapítja.

A tengeri és folyami hajózás terén is a katonai és pártkötődések biztosítják a pozíciókat. A mangaliai hajógyárat – jelenlegi nevén a 2 Mai Hajógyár Rt.-t – 2011 óta a katonai nyugdíjas Doru Jianu irányítja. A cég helyzete a Damen Mangalia csődjével párhuzamosan zuhanórepülésbe kezdett: 2024-ben például 83,6 millió lejes veszteséget hozott össze, miközben az igazgató a 70 ezer lejes katonai nyugdíja mellé biztos kézzel vette fel az állami mandátumdíjakat. Hasonló pozícióban ül az Alsó-Duna Folyami Adminisztráció (AFDJ Galați) élén a nyíltan felvállalt PSD-s hátszéllel érkező Dorian Dumitru is, aki évi 110 ezer lejes nyugdíja mellé havi bruttó 11 ezer lejes elnöki juttatást kap a felügyelőbizottságból.

A felhozatalból a klasszikus pártkatona sem hiányzik: a 73 éves Ion Spânu, egykori krassó-szörényi PSD-s és Pro Romániás parlamenti képviselő jelenleg a réz-, arany- és vasércbányászatért felelős állami Minvest, valamint a Băița SA igazgatótanácsaiban ül havi bruttó 6700 lejért. Spânu hivatalos önéletrajzában a képviselői nyugdíjon kívül mindössze egy 1976 és 1980 közötti, a boksánbányai gépgyárban eltöltött közgazdászi munkavállalás szerepel, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy a 127 ezer lejes állami nyugdíja, a csaknem 55 ezer lejes parlamenti korkedvezményes pótléka és a különféle igazgatótanácsi helyek révén évente közel negyedmillió lejes nettó jövedelemmel zárja az évet.