Ion Aurel Pop szerint a progresszívek, a neomarxisták és a globalisták felelősek a romániai oktatás rossz irányáért

A progresszívek, a neomarxisták, a globalisták, a kultúra eltörlői és újabban az ébredők (woke) felelősek a romániai oktatás rossz irányáért Ioan-Aurel Pop történész, a Román Akadémia korábbi elnöke szerint – írja a News.ro.

Ioan-Aurel Pop a Román Történészek Országos Kongresszusán tartott beszédet, amiben élesen bírálta a román oktatást. Az idei esemény témái között az új iskolai tantervek kontextusában a történelemoktatás is szerepelt. Felszólalásában Pop azonban nem csupán a történelem iskolai oktatásáról beszélt, hanem lényegében az oktatás 1989 utáni átszervezését kritizált.

A News.ro összefoglalója szerint a beszédének egyik fő témája A kommunizmus története tárgy tanítása volt, amit a 2025/2026-os tanévtől tanulnak a végzősök. Pop álláspontja szerint a kommunista rendszert ismerni kell ahhoz, hogy a diákok megértsék Románia közelmúltjának történelmét, viszont azzal nem értett egyet, hogy ezt önálló tárgyként, a kortárs történelem más folyamataitól elválasztva oktassák.

„A kommunizmus története értelmetlen, ha nem tanulják meg, mi volt előtte” – mondta Ioan-Aurel Pop, aki a történelem kronologikus oktatása mellett érvelt. Szerinte, ha nem tudják, hogy „a bolsevik kommunizmus első 10–15 évében” brutálisan bántak a románokkal, akkor „azt sem lehet megérteni, hogy miért követték ezt később olykor groteszk nacionalista túlzások”. „Ezért a történelmet a régitől a legújabbig kell ismerni” – mondta.

A történész szerint az 1989 utáni reformok a tematikus megközelítést vezettek be a történelemoktatásban, amikor olyan témák mentén tanítottak, mint ember és természet vagy vallás a történelemben. Pop szerint hasonló folyamat ment végbe az irodalomoktatásban is, és a 2000-es évektől már olyan témák jelentek meg, mint például a természet és a román írók. Állítása szerint olyan hallgatók kezdték az egyetemi képzésüket, akik „nem rendelkeztek alapismeretekkel, nem ismerték a kulturális és irodalmi irányzatok egymás utáni sorrendjét, és nem tudták megmondani, hogy Eminescu a XVII. vagy a XIX. században élt”.

Aztán a változások forrását is azonosította. „Valahogyan, körülbelül öt évnyi küzdelem után, részben visszatértünk az említett tantárgyak hagyományos tanulmányozásához. A progresszívek, a neomarxisták, a globalisták, a kultúra eltörlői, és újabban az ébredők (a woke-ok) kifogásait nehezen sikerült elhárítani, legalábbis bizonyos években” – tette hozzá a történész, aki szerint a tanterv kialakítása azoknak az elképzeléseknek az összecsapása, hogy mit jelent a kultúra és mit kell átadni az iskolákban. Vitatta az elképzelést, hogy a tananyagot változó kritériumok alapján át lehet szervezni.

Pop beszédének másik fő témája a nemzeti történelem és az európai történelem közötti kapcsolat, és elutasítja azt az elképzelést, hogyha a románok történelmének oktatására helyezik a hangsúlyt, akkor az összeegyeztethetetlen lenne az európai identitással. „Azt mondták, hogy már nem politikailag korrekt a románok történelmét tanítani, mivel ott európaiak vagyunk. Én azt mondtam, hogy ez hamis” – jelentette ki.

Szerinte míg az előző rendszerben a román történelem eltüntetése vagy hamisítása a kommunista internacionalizmussal volt igazolva, manapság hasonló kísértés létezik, ezúttal az európaizálás nevében.

A történész nem állt meg a tantervnél, a modulok és a tematikus hetek bevezetését is támadta. „Három évharmad és három vakáció helyett öt modult és öt vakációt vezettünk be fűszerezve Iskola másként héttel vagy Zöld héttel. Az anyag és a tanítás annyira töredezetté válik, hogy már semmit sem lehet érteni” – mondta. Szerinte az, hogy kaotikusan és egyre kevesebb órában tanítják a történelmet, illetve irodalmat a jövő társadalmát a káosz felé vezeti.

Élesen kritizálta az olyan elképzeléseket, amelyek szerint gyakorlati készségeket kell tanítani az iskolában, és amelyeknek a bevezetésével a történelem, a román és más alapvető tantárgyak óraszámának csökkentését azzal indokolták. Pop vitatta, hogy egy olyan világban, ahol az információ azonnal elérhető, az iskolának már nem annyi tudást kell átadnia, hanem meg kell tanítania a gyerekeket arra, hogyan használják fel azokat. „Az iskolákban azt mondják, hogy életvezetési készségeket kell átadni, vagyis hogyan mossunk kezet, töltsünk ki egy nyomtatványt a bankban, együnk zöldséget hús helyett” – ironizált.

Nem ez az első alkalom, amikor Ioan Aurel Pop nyilvánosan kiállt a kronologikus oktatás mellett, azt hangsúlyozva, hogy ez a román kulturális hagyomány megértésének egyik alapja. Vezetése alatt, 2025 júliusában az akadémia új alapszabályt fogadott el, amely kifejezetten lehetővé teszi számára, hogy hivatalosan beleszóljon az oktatási minisztérium szakmai döntéseibe. 2025 decemberében nagy feszültséget váltott ki a 9. osztályos román nyelv és irodalom új tantervtervezete, amelyet a tanügyminisztérium a Román Akadémia közreműködésével készített. Akkor számos értelmiségi titkozott az akadémia által szorgalmazott szigorú kronologikus irodalomtanítás ellen. Az aláírók között volt a román kulturális és oktatási élet számost ismert szerepelője, például Mircea Cărtărescu író és professzor, Radu Vancu költő és egyetemi oktató, Radu Jude filmrendező, Dan Lungu író és szociológus vagy épp Gianina Cărbunariu rendező.

A kronologikus irodalomoktatás Romániában először a harmincas években jelent meg, majd a hetvenes–nyolcvanas években vált meghatározóvá. Az akkori iskolarendszer számára ez ideológiai funkciót is betöltött: a tananyag egységes, történeti ívre felfűzött nemzeti narratívát közvetített. A rendszerváltás után több tantervi reform indult el annak érdekében, hogy a tanítás ne kizárólag történeti logikára épüljön, hanem a szövegértelmezésre, a műfaji sokféleségre és a modern irodalomtudomány eredményeire is.