PNRR: már a harmadik emelet épült, de az állam még egy lejt sem fizetett a marosvásárhelyi szívközpontért

2025 augusztusának végén már a harmadik emeletnél tartottak a marosvásárhelyi szívintézet új épületével. A kivitelező eurómilliós előlegeket fizetett ki a beszállítóknak, hogy időben megérkezzenek a szükséges anyagok és orvosi berendezések. Egyvalami hiányzott: az állam pénze. Sorin Cristea, a CON-A építőipari csoport vezérigazgatója szerint addig sem a kivitelező, sem a tervező nem kapott egyetlen lejt sem.

Ahogy a PNRR mérlegéről írt összefoglalónkban bemutattuk, a reformok a pártérdekeken és a kiváltságok védelmén, a beruházások az elhúzódó döntéseken és közbeszerzéseken akadtak fenn. Az egészségügyben az eredetileg elkülönített több mint kétmilliárd euróból alig több mint egymilliárdot sikerült felhasználni, a 19 kórházi beruházásból nyolcat fejeztek be. A marosvásárhelyi szívközpont és a kolozsvári idegsebészet új épülete az elkészült beruházások közé tartozik; másutt új finanszírozást és új határidőt kellett keresni. Az Átlátszó Erdély feltárása szerint például a nagyváradi fertőző- és tüdőgyógyászati kórház kikerült a PNRR-ből, közben 135 millió euróról 142 millióra drágult, megnyitását pedig már csak 2027 végére vagy 2028 első felére ígérik. Marosvásárhelyen sikerült eljutni az avatásig – de a kivitelező beszámolójából kiderül, milyen közel kerültek ahhoz, hogy ez a beruházás is a késések listáját gyarapítsa.

Ezt már az elkészült központ avatásán mesélte el, ahol az országos helyreállítási tervből, a PNRR-ből finanszírozott beruházást ünnepelték, Cristea felszólalásából kiderült, mennyire bizonytalan volt egy évvel korábban, hogy egyáltalán eljutnak-e idáig.

Az építkezés hivatalosan 2025. április 8-án indulhatott el. Ezt elhúzódó közbeszerzés, óvások és engedélyeztetés előzte meg; az érintett intézményeket végül a Maros megyei prefektúrának kellett egy asztalhoz ültetnie, hogy megszülessenek a szükséges jóváhagyások. Amikor a munkagépek végre megjelenhettek, az uniós határidőig hátralévő idő egy része már elfogyott.

A CON-A saját forrásból kezdte finanszírozni a munkát. Az első állami kifizetések azonban csak szeptemberben érkeztek meg. A vállalkozó beszámolója szerint közben már politikusok büszkélkedtek azzal, milyen látványosan halad az építkezés. A cégvezetést viszont ekkor már az foglalkoztatta: bent marad-e a beruházás a PNRR-ben, megmarad-e a finanszírozás, és ki fizeti ki az addig beépített milliókat, ha mégis leállítják?

„A felelősségeinket nem lehet szüneteltetni, amíg tisztázódik egy papír sorsa” – érzékeltette Cristea a helyzetet. Az általa vezetett cégcsoport mintegy ezer embert foglalkoztat, a projekt leállása és a finanszírozás elvesztése súlyos pénzügyi válságba sodorta volna a vállalatot.

A kivitelező előtt ott volt a lehetőség, hogy felfüggessze a munkát, és megvárja a kifizetéseket, üzleti szempontból ez lett volna a biztonságosabb döntés. Csakhogy a cégvezető azzal számolt hogy a leállással kicsúsznának a PNRR határidejéből, és elveszítenék az uniós támogatást. Folytatták az építkezést.

A pénz megérkezésével sem oldódott meg minden, 2026 tavaszán egyes kulcsfontosságú, az orvosi működéshez szükséges szerelési munkák készültsége még mindig csak húsz százalékon állt. Ezúttal a partnerek teljesítményével volt gond: a lemaradó közreműködőket lecserélték, átszervezték a munkát, újabb csapatokat és forrásokat mozgósítottak. Cristea szerint éjjel-nappal, hétvégén is dolgoztak.

Az épületet végül 2026 augusztusában adták át, kevesebb mint tizenhét hónappal a munkakezdés után. Korszerű műtőblokk, intenzív terápiás részlegek, gyermekkardiológia és vizsgálólaborok kaptak benne helyet. Mariana Ciorbă intézetvezető közlése szerint a beruházást 770 millió lejjel finanszírozták a helyreállítási tervből.

A késedelmeket az avatáson Ilie Bolojan is elismerte: a projektek listájáról szóló döntések elhúzódását, valamint a közbeszerzési óvásokat és csúszásokat említette. A befejezést ugyanakkor a hatóságok, az egészségügyi minisztérium, a helyi szereplők és a munkát előfinanszírozni képes kivitelező közös eredményeként mutatta be.

Az orvosok számára az új központ jelentősége óriási, Horațiu Suciu szívsebész több mint harmincéves pályája legfontosabb napjának nevezte az avatást. Az intézet vezetője szerint Marosvásárhely az ország egyetlen olyan központja, ahol gyermekeken végeznek szívátültetést.

Az átadás azonban még nem jelenti a betegellátás elindulását, az új központra vár az akkreditációs folyamatnak a lezárása.