Az AUR elfogadtatná a Fidesz ellehetetlenítési törvényét idéző javaslatát az őszi ülésszakban

Az őszi parlamenti ülésszak egyik prioritásává tette a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azt a vitatott törvénytervezetet, amely éves adatszolgáltatásra kötelezné a civil szervezeteket, az adóhatóság pedig nyilvánosságra hozná finanszírozóik egy részének nevét, írja a G4Media. A parlament szeptember 1-jén kezdi meg őszi ülésszakát.

A párt közleménye szerint a civil szervezetek finanszírozásáról szóló tervezet a képviselőházban akadt el, miután a szenátus már elfogadta. Az AUR azzal érvel, hogy a közéletben részt vevő, a nyilvános vitákat befolyásoló szervezeteknek átláthatóvá kell tenniük finanszírozási forrásaikat. A tervezet szövege ugyanakkor nemcsak a közéleti tevékenységet folytató szervezetekre, hanem valamennyi egyesületre, alapítványra és szövetségre vonatkozik.

A szenátus által elfogadott változat szerint ezeknek a szervezeteknek évente nyilatkozniuk kellene az adóhatóságnál az előző évi összes bevételükről és finanszírozási forrásukról. A jogi személyek mellett fel kellene tüntetniük azoknak a magánszemélyeknek az azonosító adatait is, akiktől 5000 lejnél nagyobb összeget kaptak.

A nyilatkozatokat az adóhatóság a honlapján tenné közzé, a magánszemélyek személyes adatait – a nevük kivételével – nem hoznák nyilvánosságra. Ha egy szervezet nem teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget, tevékenységét automatikusan felfüggesztenék. Amennyiben egy éven belül sem pótolja a nyilatkozatot, a szervezet a törvény erejénél fogva megszűnne.

A kezdeményezést május 18-án 75 igen, 32 nem és 4 tartózkodás mellett fogadta el a szenátus. A részletes szavazási jegyzőkönyv szerint az AUR szenátorai mellett mind a 33 jelen lévő szociáldemokrata politikus megszavazta a tervezetet. Az USR és az RMDSZ szenátorai ellene voksoltak, a PNL-sek közül nyolcan nemmel szavaztak, négyen pedig tartózkodtak. A képviselőház a döntő ház, ahol a javaslat jelenleg a szakbizottságok előtt van.

Sorin Grindeanu, a PSD vezetője később elvi támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A România TV-nek azt mondta, aki tisztességes, annak nincs mit rejtegetnie. Grindeanu azzal érvelt, hogy a személyi jövedelemadó civil szervezeteknek felajánlható 3,5 százalékát közpénznek tekinti, ezért szerinte indokolt a kedvezményezettek finanszírozásának nyilvánossága. Hozzátette ugyanakkor, hogy a képviselőházi vitán még módosíthatják a tervezetet.

Májusban a PSD politikusai a szenátusi vitán nem szólaltak fel, később azonban megszavazták a kezdeményezést. Az ellenzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a civil szervezetek már most is beszámolnak pénzügyeikről az illetékes hatóságoknak, az adományozók nevének nyilvánosságra hozatala pedig adatvédelmi problémákat vethet fel, és megtorlásnak teheti ki azokat, akik például korrupció vagy szervezett bűnözés ellen fellépő szervezeteket támogatnak.

A tervezetet negatívan véleményezte mind a törvényhozási tanács, mind a gazdasági és a szociális bizottság, ennek ellenére a szenátus jogi bizottságán átment, a szociáldemokrata szavazatoknak köszönhetően. Később több száz civil szervezet kérte közös levélben a szenátust, hogy utasítsa el az AUR törvénytervezetét. A civil szervezetek szerint a kötelező névközlés, valamint a felfüggesztés és megszüntetés lehetősége aránytalanul korlátozhatja az egyesülési szabadságot. Az Európa Tanács civil szervezetekkel foglalkozó testületei szintén aggályosnak nevezték a javaslatot.

A Fidesz a „közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot 2025 májusában nyújtotta be, és azért is terjedt el „ellehetetlenítési törvényként”, mert rendkívüli módon megnehezítette volna a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját, és vélhetően elsősorban a kormánnyal kritikus civil szervezetek és a kormányfüggetlen sajtó ellen vetették volna be, amelyeket Orbán Viktor igyekezett külföldi ügynökként beállítani. Végül akkor nem döntöttek róla, az új országgyűlés megalakulásával pedig az ügy lezártnak minősül.