Megszavazta a szenátus az AUR törvénytervezetét, amely a Fidesz ellehetetlenítési törvényét idézi

A szociáldemokrata szavazatoknak köszönhetően első házként elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét, amely szerint a civil szervezeteknek nyilvánosságra kellene hozniuk minden finanszírozási forrásukat és az adományozók kilétét, írta a G4Media. A lap szerint a Fidesz ellehetetlenítési törvényét idéző kezdeményezés támogatásával a PSD nyomást gyakorol az épp zajló kormányalakítási tárgyalásokban. Az ügyben a képviselőház a döntő ház.

A tervezetet még februárban nyújtotta be az AUR 56 képviselője és szenátora. Azt javasolták, hogy az egyesületek és alapítványok tevékenységét szabályozó 26/2000-es kormányrendeletet módosítva tegyék kötelezővé azt az éves jelentést, amely tartalmazza az összes bevételi forrás megjelölését, a jogi személyek és 5000 lej feletti összeg esetén a magánszemélyek összes azonosítójával együtt. Az adóhivatalnak a jelentéseket a saját oldalán közzé kellene tennie.

A tervezetet negatívan véleményezte mind a törvényhozási tanács, mind a gazdasági és a szociális bizottság, ennek ellenére a szenátus jogi bizottságán átment, a szociáldemokrata szavazatoknak köszönhetően. Hétfőn több száz civil szervezet kérte közös levélben a szenátust, hogy utasítsa el az AUR törvénytervezetét.

A hétfő délutáni szenátusi vitán a G4Media beszámolója szerint az AUR és az SOS politikusai, illetve a BÉKE – Románia az első frakció tagjai azzal érveltek, hogy az átláthatóság a civil szférában is fontos. „Tényleg nem akarjuk tudni, hogy ki finanszírozza a vízierőművek vagy a bányák elleni pereket?” – vetette fel az AUR-os Petrișor Peiu. A PSD szenátorai nem szólaltak fel a vitán.

A törvénytervezet ellen szólalt fel az USR-s Simina Spătaru, az RMDSZ-es Tasnádi Szilárd és Victoria Stoiciu független szenátor, aki nemrég azért lépett ki a PSD-ből, mert a szociáldemokraták az AUR-ral közösen buktatták meg a kormányt. A beszámoló szerint az ellenzők azzal érveltek, hogy a civil szervezetek eleve beszámolnak a tevékenységükről és a pénzügyeikről az illetéket hatóságoknak, az adományozók nevének közzététele pedig ellentétes lenne a GDPR-szabályokkal. Az is felmerült, hogy az adományozók akár megtorlás áldozataivá is válhatnak, például akkor, ha korrupció ellen vagy szervezett bűnözés ellen harcoló civil szervezeteket támogatnak, továbbá az is, hogy az Európai Bizottság a hasonló magyarországi törvénytervezet visszavonását kérte.

A Fidesz a „közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot 2025 májusában nyújtotta be, és azért is terjedt el „ellehetetlenítési törvényként”, mert rendkívüli módon megnehezítette volna a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját, és vélhetően elsősorban a kormánnyal kritikus civil szervezetek és a kormányfüggetlen sajtó ellen vetették volna be, amelyeket Orbán Viktor igyekezett külföldi ügynökként beállítani. Végül akkor nem döntöttek róla, az új országgyűlés megalakulásával pedig az ügy lezártnak minősül.