Délben több áramot termelt a nap és a szél, mint amennyit a hálózat fogyasztott, estére azonban visszatér a hiány

Ritka helyzet alakult ki péntek délben a romániai villamosenergia-rendszerben: a szélerőművek és a rendszerirányító adataiban megjelenő naperőművek pillanatnyi teljesítménye együttesen elérte az 5300 megawattot, miközben a hálózatban mért fogyasztás körülbelül 4500 megawatt volt, írja az Economica.net a Transelectrica adatai alapján.

A nap- és szélerőművek ebben az időszakban a hálózatba kerülő romániai áram mintegy 70 százalékát termelték meg. A fogyasztást meghaladó termelésből Románia több mint 3200 megawattnyi teljesítményt exportált, és ekkor minden szomszédos ország felé áramot szállított. Ez megközelítette a határkeresztező vezetékek mintegy 4000 megawattos együttes átviteli kapacitását.

Az erős nap- és szélenergia-termelés átmenetileg pótolta a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorát és a Duna alacsony vízhozama miatt visszaeső vízenergia-termelést is. A vízerőművek ebben az időpontban mindössze körülbelül 300 megawattos teljesítménnyel működtek. A nappali megújulóenergia-többlet lehetővé tette a Hidroelectricának, hogy vizet tartalékoljon az esti csúcsfogyasztás idejére.

A kedvező helyzet nem tart sokáig, Romániában továbbra is kevés a tároló: az Economica.net szerint az akkumulátorok energiatároló kapacitása megközelíti ugyan a 2000 megawattórát, de ez nem elég a nappali többlet nagy részének estére történő átviteléhez. A szélenergia-termelés is gyorsan ingadozik: a péntekre várt 1400 megawattos napi átlag szombatra 400, vasárnapra 270, hétfőre pedig 240 megawattra csökkenhet.

Meghosszabbították a rendkívüli intézkedéseket

A déli áramtöbblet ellenére a román hatóságok szeptember 30-ig meghosszabbították az energiaválság miatt bevezetett rendkívüli biztonsági intézkedések hatályát. A Profit.ro szerint ezek alapján a Transelectrica válsághelyzetben ideiglenesen korlátozhatja az áramexportot, és csökkentheti egyes nagy ipari fogyasztók áramfelhasználását. Ahogy azt korábbi összefoglalónkban megemlítettük, a háztartásokat, a kórházakat és más alapvető szolgáltatásokat nem érintené a korlátozás.

A kormány szerint a rendszer legsebezhetőbb időszaka este 6 és 10 óra között van. Ekkor a naperőművek termelése gyorsan eltűnik, miközben magas marad a fogyasztás, kevés a szabályozható, időjárástól nem függő hazai termelés, és egy regionális energiaválságban az importlehetőségek is beszűkülhetnek. A hosszabbítást a Duna rendkívül alacsony vízhozamával indokolták, illetve a várható hőséggel, a szeptember elején növekvő fogyasztással, valamint a szél- és napenergia bizonytalan termelésével.

Mindkét atomreaktor áll, a lignites blokkok tovább működhetnek

A csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án, a 2-est augusztus 13-án állították le a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt. A két reaktor több mint 1400 megawattos kapacitása normális körülmények között Románia villamosenergia-fogyasztásának körülbelül ötödét fedezi. A kiesés azért nehezen pótolható, mert az aszály a vízerőművek termelését is visszafogja.

A G4Media által ismertetett kormányzati forgatókönyv szerint kedvező vízállás esetén szeptember közepén megkezdődhet az atomerőmű újraindítása. Az erőművet működtető Nuclearelectrica augusztus 24-én még azt közölte, hogy nem tűzött ki időpontot a reaktorok visszakapcsolására, a döntést a Duna vízhozama, a hidrológiai előrejelzések és az erőmű műszaki adatai alapján hozzák meg.

A román kormány közben a lignittüzelésű kapacitások gyors leépítését is elhalasztotta. A Profit.ro beszámolója szerint a Craiova 1 és Craiova 2 lignittüzelésű kapacitásai 2027 második negyedévének végéig, a turceni erőmű 5-ös blokkja pedig 2028 első negyedévének végéig termelhet. A kapcsolódó országos helyreállítási tervben (PNRR) azt vállalták, hogy 2026. augusztus 31-ig összesen 710 megawattnyi lignit- és feketeszén-alapú kapacitást vonnak ki a termelésből.

A kabinet a halasztást szintén a Duna vízhiányával, az esti csúcsfogyasztással, a megújulók várhatóan alacsonyabb termelésével és az import bizonytalanságával magyarázza. A kormányzati döntés megszületett, de Románia az Európai Bizottságtól is kérte a vállalt bezárások elhalasztásának elfogadását. Egyelőre nem világos, hogyan értékeli ezt a bizottság, és érinti-e a változtatás a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós kifizetéseket.