Alig három hétig élt a román parlament legújabb közigazgatási törvénye: Cseke Attila ügyvezető fejlesztési miniszter indította útjára, villámgyorsan átvitték a törvényhozáson, majd miután rájöttek, hogy ezzel országszerte több ezer helyi önkormányzati képviselőt lehetetlenítenek el, ugyanilyen rohamtempóban vissza is vonták az egészet. A politikusok utólag csak annyit mondtak: „jogalkotási hiba történt”.
A PressOne összefoglalója szerint Cseke június 30-án olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a közintézmények szerződéses alkalmazottaira is kiterjesztette a köztisztviselőkre vonatkozó egyes összeférhetetlenségi előírásokat. A rendelkezés szövegéből az következett, hogy valaki nem lehet egyszerre:
- helyi vagy megyei önkormányzati képviselő;
- valamint valamely közintézmény munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazottja.
Korábban e két tisztség összeegyeztethető volt, viszont az új szabály több ezer embert kényszeríthetett volna arra, hogy válasszon a munkahelye és választott képviselői mandátuma között.
A jogszabályt rekordgyorsasággal fogadták el, a PressOne idővonala szerint alig öt hét alatt minden is megtörtént: megvitatták, mindkét ház megszavazta, átment az alkotmánybírósági szűrőn is, kihirdette az államfő és megjelent a közlönyben.
Hogy megértsük, hogyan volt képes a bukaresti törvényhozás fölöslegesen pörgetni az államapparátust, érdemes megnézni, kiből is áll egy átlagos erdélyi vagy romániai önkormányzat képviselő-testülete. A helyi és megyei tanácsosok nem kapnak rendes fizetést a mandátumukért, csupán egy jelképes, havi 1000–1500 lejes tiszteletdíjat, amiből nem lehet megélni, ezért szinte mindenkinek van egy rendes, civil munkahelye. Rengeteg tanácsos a helyi közszférában – színházban, művelődési házban, kórházban, szociális igazgatóságon, iskolában vagy önkormányzati cégnél – dolgozik úgynevezett szerződéses alkalmazottként (personal contractual).
Ők nem klasszikus köztisztviselők (funcționari publici), akikre réges-rég szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak: a munkaszerződéses állami dolgozók az elmúlt évtizedekben teljesen legálisan vállalhattak tanácsosi széket a munkahelyük mellett.
Ezt a rendszert borította fel a Cseke-féle jogszabály. Az RMDSZ politikusa az uniós helyreállítási alap (PNRR) integritási elvárásaira hivatkozva azt találta ki, hogy a köztisztviselőkre vonatkozó összes szigorú tiltást és összeférhetetlenségi korlátozást egy az egyben rá kell húzni a munkaszerződéses állami alkalmazottakra is, akik a közszféra dolgozóinak 58 százalékát teszik ki.
A tervezetet senki sem olvasta el érdemben, vagy ha el is olvasta, nem fogta fel a következményeit: a törvényt a pártok – a PSD, a PNL, USR és az RMDSZ – július végén sürgősségi eljárásban, kéz a kézben elfogadták. Augusztus 6-án megjelent a Hivatalos Közlönyben, augusztus 9-én pedig hatályba is lépett a 165/2026-os törvény, amely az érvényes közigazgatási kódexben foglalt jogszabályokat módosítja. Ezzel automatikusan elindult a 15 napos törvényes határidő, ami alatt minden olyan helyi vagy megyei tanácsosnak, aki állami vagy önkormányzati szerződéses állásban dolgozott, el kellett volna döntenie, hogy a mandátumát adja vissza, vagy felmond a munkahelyén, feladva a mindennapi megélhetését.
Amikor a pártok helyi káderei ráébredtek, mekkora hurok került a nyakukra, országos pánik tört ki. Ahogy a G4Media cikkéből is kiderül, ahelyett, hogy a kormányzat azonnal elismerte volna a baklövést, a Fejlesztési Minisztérium egy egészen abszurd mentőakcióba kezdett: Cseke Attila aláírásával egy hivatalos levelet küldtek szét a prefektúráknak, amiben azt állította, hogy mégsem keletkezett új összeférhetetlenség, mert a helyi és megyei képviselőkre vonatkozó ilyen szabályokat egy másik törvény rendezi.
A G4Media nyilvánosságra hozta a miniszteri levelet, de Cătălin Drulă, az USR politikusa is kitálalt a közösségi oldalán. Drulă szerint amikor az egyszerű állampolgárokról vagy ellenzéki polgármesterekről (például a temesvári Dominic Fritzről) van szó, az állam és az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) a legkisebb vétségért is lecsap, de amint a PSD, a PNL és az RMDSZ saját, több ezres helyi pártkatonasága került veszélybe, azonnal amnesztiát és kibúvót kreáltak nekik az intézmények bevonásával. Drulă végül megjegyzi, hogy maga a tiltás tartalmilag is abszurd volt, hiszen havi ezer lejes tiszteletdíj mellett nem lehet elvárni, hogy valaki feladja a munkáját, és kizárni a teljes közszférát a helyi képviselő-testületekből életidegen intézkedés volt.
Megszólaltak a jogászok is, Ionuț-Bogdan Dima, a Bukaresti Egyetem közigazgatási jogásza a sajtónak leszögezte, hogy a miniszteri körlevél jogi szempontból értékelhetetlen, a hivatalos közlönyben kihirdetett törvényt nem lehet egy sima hivatali magyarázkodó levéllel felülírni. Györke Zoltán, Kolozs megye volt alprefektusa pedig a közösségi oldalán szedte szét Cseke magyarázkodását. Györke tételesen bemutatta az eredeti indoklást, amelyben Cseke korábban még feketén-fehéren azzal érvelt, hogy a szerződéses alkalmazottak körében súlyos hiányosságok vannak az összeférhetetlenség terén, és a szigorítás elengedhetetlen a PNRR 418-as mérföldkövének teljesítéséhez, valamint az ország nemzetközi hírnevének megőrzéséhez.
A miniszteri körlevél által keltett jogi káoszt látva a parlament kénytelen volt a saját maga által elfogadott jogszabállyal valamit kezdeni. Augusztus 26-án, alig három héttel a kihirdetés után a képviselők és a szenátorok néhány óra leforgása alatt, szintén rohamtempóban megszavazták a vitatott passzus teljes kigyomlálását.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője, Ștefan Ovidiu Popa szerint a módosítással egy olyan jogalkotási hibát javítanak ki, amely miatt több ezer helyi és megyei tanácsos elveszíthette volna mandátumát. „Véget vetettünk annak az abszurd helyzetnek, amelyben választott tisztségviselők pusztán azért kockáztatták mandátumuk elvesztését, mert valamely közintézmény vagy közhatóság alkalmazottai” – írta Popa a Facebookon.
A hivatalos közlések tehát az egészet elintézték annyival, hogy egy „jogalkotási hibát” javítottak ki. Arról nem beszélt senki, főleg Cseke Attila miniszter nem, hogy az általa indítványozott jogszabály napok alatt a feje tetejére állította a közigazgatási rendszert, hogy aztán, mintha mi sem történt volna, visszatérjen vissza a kiindulópontra.
A háttérben zajló kapkodás igazi tétjére a sajtó elemzései mutattak rá: a pártok helyi politikai hátországa ment volna tönkre, ha érvényben marad a jogszabály, mert a törvénykezési hiba éppen a hatalmi pártok helyi politikai bázisát – a polgármesteri hivatalok és önkormányzati intézmények köré épült pártkádereket – hozta közvetlen veszélybe. A helyi tanácsosi listák jelentős részét ugyanis olyan pártkáderek töltik be, akikre jelentős mértékben számítanak a politikai alakulatok nemcsak a tanácsban végzett munka tekintetében, hanem minden helyi pártfeladat elvégzésekor. Ha az augusztus 25-i határidő érvényben marad, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség eljárásai nyomán a mandátumvesztés mellett az érintettek hároméves eltiltást is kaptak volna a köztisztviselői és választott pozícióktól, ami a pártok komplett helyi bázisát bénította volna meg a következő választási ciklusra. A parlamenti visszavonás és az eljárási amnesztia így nemcsak a rosszul megfogalmazott törvényi hibát orvosolta, hanem a politikai szervezetek számára is elhárította a fenyegető szervezeti válságot.
A kormánypárti politikai gépezet reakcióját és a helyi szinteken eluralkodó fejetlenséget szemlélteti a Ziare beszámolója is a pitești-i önkormányzat üléséről, ahol Cristian Gentea szociáldemokrata polgármester nyíltan nyugtatta a helyi tanácsosokat a határidő lejárta előtt. A PSD-s városvezető arra kérte a testület tagjait, hogy a pánik ellenére eszükbe se jusson lemondani a mandátumukról, helyette inkább mozgósítsák saját parlamenti képviselőiket, mert Bukarestből érkezik a segítség: a törvényhozás amnesztiát szavaz meg a már összeférhetetlenné vált képviselőknek. És nem tévedett.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom