Újraszabná a Tisza-kormány a külhoni támogatásokat, nyilvánossá tenné a BGA eddig rejtve maradt adatbázisát

Nyilvánossá tenné a Tisza-kormány a Bethlen Gábor Alapnál már korábban elkészült támogatási adatbázist, amelyből részletesen kiderülhet, hogy ki, mikor, melyik településen vagy régióban és mekkora pályázati forráshoz jutott. Heidl György, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Krónikának adott interjúban azt mondta, a felület már elkészült, csak eddig nem tették közzé. Arra kérte a BGA vezetését, hogy töltsék fel a hiányzó adatokat, a nyilvánossá tétel pedig szerinte már az utolsó szakaszban van.

Heidl szerint a külhoni magyar támogatások rendszere az elmúlt években túlságosan személyfüggővé vált. Azt mondta, legalább hét-nyolc különböző állami csatornából érkeztek pénzek, többek között minisztériumoktól és állami vállalatoktól, miközben előfordult, hogy az egyik állami szereplő nem tudta, ugyanarra a tevékenységre máshonnan is jutott támogatás. Úgy fogalmazott: „nem tudta a bal kéz, mit csinál a jobb”.

Az államtitkár különösen az egyedi támogatások rendszerét bírálta. Szerinte volt olyan gyakorlat, hogy valaki személyesen felkeresett egy minisztert vagy államtitkárt, elmondta, mennyi pénzre lenne szüksége, majd vagy kapott támogatást, vagy nem. Heidl azt mondta, az ilyen egyedi megkeresések függő viszonyt hoztak létre:

„Gyakorlatilag egy feudális rendszer alakult ki, amelyben nem lehetett világosan tudni, milyen szempontok szerint születnek döntések egy-egy személyes megkeresés után.”

Az egyedi támogatások aránya szerinte korábban 10–15 százalék körül volt, majd törvénymódosításokkal húsz százalékra emelkedett. Ezt csökkenteni akarják, miközben növelnék a pályázati úton kiosztott források arányát. Heidl szerint ezzel olyan szervezetek is hozzáférhetnének a támogatásokhoz, amelyeknek nem volt személyes kapcsolatuk a döntéshozókkal, vagy nem akartak ilyen módon pénzt kérni.

Az államtitkár ugyanakkor azt mondta, az egyedi támogatások között jelenleg olyan finanszírozások is vannak, amelyek valójában folyamatos intézményi támogatások. Példaként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és az Erdélyi Múzeum-Egyesületet említette. Utóbbinál szerinte nem szerencsés, hogy az intézménynek minden évben újra el kell kérnie a működéséhez szükséges keretet. Ezt „tenyérből etetésnek” nevezte, és felvetette, hogy a hosszú ideje ugyanazt a közfeladatot ellátó intézményekkel akár többéves, ellenőrzési pontokat tartalmazó finanszírozási szerződéseket is lehetne kötni.

Heidl szerint a korábbi támogatások átvilágítása is folytatódik. Nem minden kifizetést vizsgálnának ugyanolyan részletességgel, de a nagy összegű pályázatoknál és egyedi támogatásoknál ellenőrizhetik, hogy a kedvezményezett jogosult volt-e a pénzre, és valóban arra használta-e, amire kérte. Azt mondta, állampolgári bejelentések és tényfeltáró újságírók munkái alapján is kerülnek eléjük ügyek. Magyarországi pályázatoknál öt év, a határon túli támogatásoknál pedig a miniszterelnök korábban akár tíz év vizsgálatát is felvetette.

Az egyházi támogatásokat sem akarják megszüntetni, de a folyósítás módján változtatnának. Heidl problémásnak nevezte, amikor egy intézmény már a beruházás megkezdése előtt megkap egy több milliárd forintos összeget, amelyet aztán hónapokig vagy évekig nem tud elkölteni, ezért például állampapírba fektet. A jövőben inkább a beruházások készültségi fokához igazítva, több részletben folyósítanák a pénzt, folyamatos ellenőrzés mellett.

Az oktatásban is felülvizsgálnák a magyarországi támogatások logikáját. Heidl elmondása szerint a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőivel arról beszéltek, hogy Erdélyben párhuzamos magyar nyelvű képzések alakultak ki, miközben magyarországi egyetemek is nyitottak külső képzési helyeket. Szerinte ez adott esetben hallgatókat vihet el a már működő erdélyi intézményektől. Úgy látja, magyarországi forrásból inkább olyan képzéseket érdemes finanszírozni, amelyekre szüksége van az erdélyi magyar közösségnek, de a román állam nem biztosít rájuk pénzt. Az elmúlt időszakban ezen a területen is volt pazarlás – mondta.

A Tisza-kormány az erdélyi politikai kapcsolatrendszert is másképp építené fel. Heidl szerint a Fidesznek az egyházakkal, külhoni magyar pártokkal és bizonyos civil szervezetekkel kialakított kapcsolatai pártpolitikai célokat is szolgáltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az RMDSZ továbbra is meghatározó erdélyi magyar párt, és a kormány nem akar vele szemben alternatív politikai struktúrát létrehozni. Ehelyett az RMDSZ mellett egyházakkal, civil szervezetekkel és más közösségi szereplőkkel is közvetlen párbeszédet keresnének.

Heidl hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar támogatásokat összességében nem akarják megszüntetni, a rendelkezésre álló összeg azonban majd a költségvetési tárgyalásokon dől el. A cél szerinte egy átláthatóbb, követhetőbb rendszer, amelyben kisebb szerep jut a személyes kapcsolatokon alapuló egyedi pénzosztásnak, és nagyobb a nyílt pályázatoknak.