A líceumi felvételi vizsgák bevezetését még 2023-ban törvénybe foglalták, most halasztani akarnak
Még 2023-ban fogadták el azt a közoktatási törvényt, amely szerint 2027-től a líceumok saját felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályba készülő diákoknak. Ez azt jelentené, hogy a nyolcadikosok egy része az országos képességvizsga után még egy külön vizsgán is bizonyítania kellene, ha bizonyos középiskolákba szeretne bejutni.
A Spotmedia összefoglalója szerint a téma azután került ismét napirendre, hogy az oktatási minisztérium közvitára bocsátotta a 2027-2028-as tanévre vonatkozó felvételi módszertant. A dokumentum szerint azok a líceumok, amelyek élnek a lehetőséggel, saját felvételi vizsgát tarthatnának a meghirdetett helyek legfeljebb 50 százalékára, a többi helyre továbbra is számítógépes elosztással kerülnének be a diákok.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint lenne politikai alapja annak, hogy a parlament későbbre tolja a líceumi felvételi vizsgák bevezetését, a minisztérium azonban nem hozhat egyedül ebben döntést, mert a szabály már törvényben szerepel, ezért csak parlamenti módosítással lehet hozzányúlni.
Dimian azt is jelezte, hogy nem tartja magát a külön líceumi felvételi támogatójának. Szerinte vannak érvek mellette és ellene is, de éppen ezért lenne szükség nyugodtabb és szélesebb körű vitára arról, hogy Románia milyen irányba akarja vinni a középiskolai felvételit.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője már be is nyújtott egy törvénytervezetet, amely négy évvel elhalasztaná az új rendszer bevezetését. Ha ezt elfogadják, a középiskolák által szervezett saját felvételi csak azokat a diákokat érintené először, akik a 2026-2027-es tanévben kezdik az ötödik osztályt.
Turcan azzal érvel, hogy ekkora változást nem lehet sietve bevezetni. Szerinte a következő években a szülőknek, tanároknak, diákszervezeteknek, oktatási szakértőknek és állami intézményeknek közösen kellene kitalálniuk, hogyan lehet egyszerre javítani az iskolai teljesítményt és csökkenteni a lemorzsolódást. Utóbbi különösen a nyolcadik osztály környékén válik látványos problémává.
A Salvați Copiii Egyesület ennél élesebben fogalmazott a Spotmedia szerint: szerintük a líceumi saját felvételik fenntartanák az oktatási egyenlőtlenségeket, mert előnyt adnának azoknak a családoknak, amelyek meg tudják fizetni a magánórákat. A szervezet egy friss konzultációra hivatkozva azt mondta, hogy a 10 és 17 év közötti gyerekek 43 százaléka jár magánórára, a gimnazistáknál pedig ez az arány már 57 százalék. Azok közül, akik magánórára járnak, minden második gyerek legalább két tantárgyból készül külön.
A szervezet szerint egy újabb vizsga szinte biztosan tovább növelné a magánórák szerepét és árát. Már most is számottevő rejtett költsége van az oktatásnak: egy 2024 végi felmérésük alapján a szülők átlagosan közel 10 ezer lejt költenek évente magánórákra, after schoolra és taneszközökre. Ez nagyjából 3 100 lejjel több, mint 2021-ben volt.
A jelenlegi tervek szerint a diákok szokás szerint megírnák az országos képességvizsgát, majd csak azok jelentkezhetnének egy líceum saját felvételijére, akik minden vizsgatárgyból legalább ötöst kapnak az óvások elbírálása után. A líceumi vizsga két próbából állna, ezeket az adott iskola profiljához vagy szakirányához igazítanák.
Aki nem jut be ilyen külön vizsgán, az továbbra is részt vehetne a számítógépes elosztásban. A líceumok igazgatótanácsa döntene arról, hogy szerveznek-e saját felvételit, a minisztérium pedig a tételek kidolgozásáért és a vizsga időpontjának kijelöléséért felelne.
A Salvați Copiii azt is kifogásolja, hogy a módszertanhoz nem készült előzetes hatástanulmány. Szerintük így nem világos, milyen költségeket tolnának át a családokra, és mi történne azokkal a diákokkal, akik nem tudnak vagy nem akarnak részt venni a különfelvételin.
A 2027-es képességvizsga próbáit június 22. és 25. között tartanák, a végleges eredményeket július 7-én tennék közzé, a líceumi saját felvételik pedig július 9-én és 12-én következnének. Ez azt jelentené, hogy egy 14-15 éves diák néhány nap alatt újabb két vizsgát írna, amelyek szintén meghatározhatják, hova kerül középiskolába.
Másoktól is megjelentek kritikák a törvényről: a World Vision Románia szerint egy plusz felvételi tovább növelheti a különbséget azok között a gyerekek között, akiknek van pénzük, idejük és családi hátterük külön felkészülésre, illetve azok között, akiknek nincs. Az AUR is kifogásolta az új rendszert, mert attól tart, hogy az iskolai felvételik könnyebben visszaélésekhez vezethetnek.
A Salvați Copiii azt kéri, hogy az állami líceumi felvételiben maradjon meg főszabályként a számítógépes elosztás, kivételt legfeljebb azok a szakok jelentsenek, ahol eddig is szükség volt külön alkalmassági vizsgára, például a művészeti vagy sportosztályoknál.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom