Az idén nyolcadikot végzett évfolyamból Kovászna és Maros megyében morzsolódott le a legtöbb diák

A nyolcadikos képességvizsga eredményei megmutatják, hogyan teljesítettek azok a diákok, akik eljutottak a vizsgáig, de a Salvați Copiii Egyesület elemzése azt is figyelembe veszi, hogy 2017-ben – amikor a mostani nyolcadikosok elkezdték az előkészítő osztályt – hányan ültek be az iskolapadba, mikor morzsolódott le a legtöbb diák és kilenc évvel később hány gyereknek sikerült megírni az átmenőt mindenből.

A jelentés szerint Kovászna megyében a legnagyobb azoknak a diákoknak az aránya, akik a 2017-ben indult előkészítős évfolyamból a nyolcadik osztály kezdetéig kiestek az oktatási statisztikából, ez 15,16 százalékot jelent. A második legmagasabb értékkel Maros megye szerepel a listán, a diákok 12,7 százaléka esett ki az oktatásból. A harmadik helyen Ialomița megye van 11,99 százalékkal.

A Salvați Copiii megjegyzi, hogy a lemorzsolódás mögött több jelenség is állhat, lehet szó tényleges iskolaelhagyásról vagy migrációról is. A két folyamatot az összesített adatok alapján nem lehet pontosan szétválasztani, de az látszik, hogy mely megyékben csökken legnagyobb arányban a diákok száma az előkészítő osztály és a nyolcadik osztály között.

Az elemzés szerint 174 567 gyerek volt beiratkozva előkészítő osztályba a 2017–2018-as tanévben. Fontos megjegyezni, hogy az évfolyam létszáma a következő években nem egyenes vonalban csökkent, sőt, az első iskolai években még nőtt is. Ennek egyik oka az lehet, hogy az alsó tagozat első két évében a szabályok nem teszik lehetővé az évismétlést. Az adatokat az is alakíthatta, hogy az ukrajnai háború kitörése után Romániába érkező gyerekek egy részét a 2021–2022-es és a 2023–2024-es tanévben integrálták a romániai oktatási rendszerbe, ami helyenként növelhette az évfolyamlétszámokat.

Abból a 174 ezer gyerekből – akikre a továbbiakban eredeti évfolyamként hivatkozunk – 2026-ban 113 316-an értek el 5-ös fölötti átlagot az országos képességfelmérőn. Ez az eredeti évfolyam 64,91 százalékának felel meg. A szám azért alacsonyabb annál, amit a vizsgastatisztikákban megszoktunk, mert itt nem csak a vizsgán megjelent diákokhoz viszonyítanak, hanem mindenkihez, aki kilenc éve ebben az évfolyamban kezdte az iskolát.

A Salvați Copiii a 2017-ben indult évfolyamot öt csoportra bontotta aszerint, hogy a diákok meddig jutottak el az iskolai pályán és a 2026-os képességvizsgán.

• Az első csoportba azok kerültek, akik már a nyolcadik osztály előtt eltűntek a rendszerből;
• a másodikba azok, akik elkezdték ugyan a nyolcadikot, de nem jutottak el a képességvizsgára való beiratkozásig;
• a harmadikba azok tartoznak, akik beiratkoztak, de nem jelentek meg minden vizsgapróbán;
• a negyedik csoportot azok adják, akik eljutottak a vizsgáig, de 5-ös alatti átlagot értek el,
• és az ötödikbe pedig azok kerültek, akik 5-ös fölötti átlaggal zárták a vizsgát.

A 2017-ben indult évfolyam 3,92 százaléka már a nyolcadik osztály előtt kikerült az oktatási statisztikából, ami országosan 6 851 gyereket jelent. Ennél a mutatónál áll Kovászna és Maros megye az országos lista élén, vagyis ezekben a megyékben a legnagyobb azoknak az aránya, akik az előkészítő osztály és a nyolcadik osztály kezdete között eltűntek, lemorzsolódtak a rendszerből.

A következő lemorzsolódási pont maga a nyolcadik osztály: a 2025 őszén nyolcadikot kezdő diákok és a képességvizsgára beiratkozók száma között 19 448 fős különbség volt, ez az eredeti évfolyam 11,14 százalékát teszi ki.

A jelentés külön veszi azokat is, akik ugyan beiratkoztak a képességvizsgára, de nem jelentek meg minden próbán: ők 5 017-en voltak, ami az eredeti évfolyam 2,87 százaléka. Ebbe a csoportba olyan diákok tartoznak, akik például betegség, elbizonytalanodás miatt nem jelentek meg a vizsgán, vagy ha valaki időközben elköltözött, esetleg meggondolta magát és már nem tervezte folytatni a tanulmányait.

A negyedik nagy csoportot azok adják, akik eljutottak a vizsgáig, de 5-ös alatti átlagot értek el, ők az eredeti évfolyam 17,15 százalékát teszik ki. Ezen számok alapján áll össze a teljes kép: 3,92 százalék már nyolcadik előtt kiesett, 11,14 százalék nyolcadikban nem jutott el a beiratkozásig, 2,87 százalék nem jelent meg minden vizsgán, 17,15 százalék 5-ös alatti átlagot ért el, és a maradék 64,91 százalék szerzett 5-ös fölötti átlagot.

Az elemzésben kitérnek arra is, hogy a megyék közötti különbségek nagyok. Az 5-ös fölötti átlagot elérők aránya az eredeti előkészítős létszámhoz viszonyítva Călărași megyében a legalacsonyabb, 43,06 százalék, Teleormanban 50,73 százalék, Krassó-Szörényben 51,14 százalék. A lista másik végén Bukarest és Kolozs megye áll. Bukarestben az eredeti évfolyam 84,06 százaléka, Kolozs megyében 77,38 százaléka szerzett 5-ös fölötti átlagot a 2026-os képességvizsgán.

A Salvați Copiii arra is felhívja a figyelmet, hogy a vizsgán végig részt vevő diákoknak is kevesebb mint fele, 48,47 százaléka ért el 7-es fölötti átlagot. Itt már nem a teljes, 2017-ben indult évfolyamról van szó, hanem arról a szűkebb csoportról, amely ténylegesen végigment a vizsgán. A jelentés ezt azért emeli ki, mert az 5-ös fölötti átlag nem mond sokat arról, milyen erős tudással lépnek tovább a diákok a középiskolába.

A jelentés végén több olyan javaslatot is megfogalmaztak, amelyek javítanának az iskolai lemorzsolódáson.

A Salvați Copiii például korai figyelmeztető rendszert javasol: olyat, amely már akkor jelzi a kockázatot, amikor egy diák sokat hiányzik a suliból, tartósan lemarad, romlanak a jegyei, vagy a családi helyzete miatt bizonytalanná válik az, hogy iskolába járhasson. A jelentés szerint ezek azok a pontok, ahol még időben be lehet avatkozni, mielőtt a gyerek teljesen eltűnik az oktatási rendszerből.

Ahhoz, hogy ez működni tudjon, szükség lenne a szociális támogatás beépítésére is, vagyis az iskoláknak világos, rögzített együttműködésben kellene dolgozniuk a helyi szociális szolgálatokkal, mert a lemorzsolódás mögött gyakran nem pusztán tanulmányi probléma áll. Egy gyerek lemaradását okozhatja szegénység, egészségügyi problémák, családi bizonytalanság vagy akár a tartós ingázás is.

A Salvați Copiii külön kitér a vidéki, kis létszámú iskolákra is. Ezekben az intézményekben a nyolcadik osztály megszervezése gyakran nehezebb, ezért a szervezet szerint külön figyelmet kellene fordítani arra, hogy a végzős évben a diákok ne összevont oktatásban készüljenek a képességvizsgára, vagy legalább legyenek olyan garanciák, amelyek csökkentik az ezzel járó hátrányokat.

A romániai magyar oktatás szempontjából ugyanezt a folyamatot árnyalja Kiss Tamás és Toró Tibor tanulmánya is, ami abból indul ki, hogy a magyarul tanuló diákok milyen arányban jutnak tovább az oktatás különböző szintjein.

Az adatok szerint a különbség már a felső tagozaton megjelenik: nyolcadik osztály végére a magyarul tanulóknak 85, illetve 86 százaléka marad a rendszerben, miközben az országos arány 93, illetve 91 százalék. A két számpár két külön vizsgált évfolyamra vonatkozik, de ugyanazt a folyamatot mutatja: hogy a magyarul tanuló diákoknál már a képességvizsga előtt nagyobb a lemorzsolódás.

Ennek a mutatónak az alakulásában fontos szerepe van a roma tanulók helyzetének is: az elemi osztályokban a magyar oktatásban tanulók körében a roma diákok aránya körülbelül 20 százalék, az általános iskolai szinten 15 százalék, középiskolában viszont már elhanyagolható. Ez azt jelenti, hogy sok roma diák még a középiskolai belépés előtt kiesik a magyar nyelvű oktatási pályáról.

A képességvizsga környékén ez a különbség még erősebben látszik: a roma többségű magyar oktatási helyszíneken az ötödik osztályt kezdők 82 százaléka van még nyolcadik végén a rendszerben.

Közülük 57 százalék iratkozik be a képességvizsgára, 43 százalék jelenik meg, és csak 6 százalék ér el minden tantárgyból átmenő jegyet.

A magyar tannyelvű diákok helyzetét az is befolyásolja, hogy a képességvizsgán nemcsak románból és matematikából vizsgáznak, hanem magyarból is. A tanulmányban megjegyzik, hogy a diákok magyar nyelv és irodalomból jól teljesítenek, matematikából az országos átlag alatt vannak, a legnagyobb különbség pedig a román nyelv és irodalom eredményeiben látszik. A kisebbségi diákok számára kidolgozott román vizsgatesztek bevezetése fontos változás, de a tanulmány szerint a nyolcadikos képességvizsgán ez egyelőre nem hozott látványos fordulatot.