A CSM-nek nagyon nem tetszik az új bértörvény, mert az elnöki tanácsadók megelőznék Lia Savoneát a bértáblán

Újabb vitát nyitott a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a közszférában dolgozók bérezését szabályozó törvénytervezetről. A testület ezúttal azt kifogásolja, hogy a javaslat több politikai és közigazgatási tisztségviselő mögé sorolná a bírói hatalom vezetőit. Az érvelés középpontjában a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (ÎCCJ) elnöke, Lia Savonea áll, akinek a jelenlegi jövedelme alapján így is bőven van mit a tejbe aprítania.

A HotNews által idézett adatok szerint Savonea bruttó havi alapfizetése 40 914 lej, ehhez még 12 ezer lej pótlék jár nehéz, káros vagy veszélyes munkakörülmények, kockázat, fokozott idegi terhelés és titoktartási kötelezettség miatt, valamint 950 lej doktori pótlék. Persze aligha gondolja bárki, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke megélhetési gondokkal küzdene, a vita inkább arról szól, hogy a bértábla milyen rangsort állít fel az állami intézmények és tisztségek között.

A tervezet szerint a legfelsőbb bíróság elnöke 6,15-ös bérszorzót* kapna, azonban ennél magasabb, 6,50-es szorzó járna például az elnöki tanácsadóknak, a parlamenti frakcióvezetőknek, a parlamenti kamarák alelnökeinek, a minisztereknek, a kormány főtitkárának és a miniszterelnöki kancellária vezetőjének.

A bírói tanács ezt úgy értelmezi, hogy a tervezet lejjebb sorolja a bírói hatalmat a végrehajtó és a törvényhozó hatalomhoz képest. Érvelésük szerint a legfelsőbb bíróság elnöke a bírósági rendszer csúcsán áll, miközben a felsorolt politikai tisztségek közül több nem az adott hatalmi ág legmagasabb pozíciója. A testület nem pusztán a fizetések összegét kifogásolja, hanem azt is, hogy a bértábla milyen helyet jelöl ki a bírói hatalomnak az állami intézményrendszerben.

A CSM továbbá azt is kifogásolja, hogy a bértörvény tervezete szerint egy legfelsőbb bírósági bíró a pályája végén 5,50-es bérszorzót kapna. Ehhez képest a bukaresti főpolgármester 6,50-es, egy megyei tanácselnök, egy megyeszékhely polgármestere vagy egy bukaresti kerület polgármestere pedig 6,00-s szorzóval szerepelne a táblázatban.

A helyi bíróságokon dolgozó bíráknál még látványosabb a CSM által kifogásolt különbség. Egy 15–20 év tapasztalattal rendelkező bíró 4,22-es szorzót kapna, míg egy tízezer főnél kisebb község polgármestere 4,35-öst. A tanács szerint ezek a példák azt mutatják, hogy a tervezet több közigazgatási tisztséget a bírói pálya fölé helyez.

A pótlékok rendszerére is kitértek a közleményben: más közszférabeli területeken külön juttatások, pótlékok vagy átalányok egészíthetnék ki a béreket, miközben a bírák és ügyészek esetében ezek szűkebben érvényesülnének a testület szerint. A CSM példaként a pénzügyminisztériumi alkalmazottakat említi, akik egy 40 százalékos pótlék miatt a bíráknál és ügyészeknél magasabb jövedelemhez juthatnának.

A tanács közleményében azt állítja, hogy a bírák és ügyészek megfelelő bérezése nem szakmai kiváltság, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik garanciája. Ez az érv jogállami szempontból nem lényegtelen, csakhogy a mostani vita közben nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy a rendszer vezetői már most is a romániai közszféra legjobban fizetett szereplői közé tartoznak. A HotNews egy korábbi cikkében azt írja, hogy a kezdő román bírák tényleg rosszul állnak európai összevetésben, viszont a legfelsőbb bírósági bíráknál az Európai Bizottság jelentése más képet mutat, mint amit a CSM kommunikált. A portál szerint az ÎCCJ bíráinak éves bére 2024-ben bruttó 113 512 euró, illetve nettó 65 755 euró volt, amivel a román legfelsőbb bírák a 10. helyen álltak Európában.

A törvénytervezet sorsa egyelőre bizonytalan. A bukaresti ítélőtábla a Sanitas szakszervezeti szövetség kérésére felfüggesztette a munkaügyi minisztérium által közzétett bértörvény-tervezethez kapcsolódó eljárást a per végleges lezárásáig, a döntés azonban nem jogerős. A Sanitas szerint ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tervezet lekerült a napirendről, Dragoș Pîslaru ideiglenes munkaügyi miniszter viszont azt mondta, a bírósági végzés nem akadályozza a további politikai egyeztetéseket.

Az elmúlt hónapokban a román igazságügy többször is szembekerült a kormánnyal a bírák és ügyészek jövedelmei, szolgálati nyugdíjai és visszamenőleges bérkövetelései miatt. A kabinet szerint a rendszer hosszú távon nem tartható fenn a jelenlegi formájában, az igazságügyi vezetők viszont úgy látják, hogy a pénzügyi megszorítások az igazságszolgáltatás függetlenségét is érinthetik.

Különösen érzékeny ügy volt a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíjának reformja. Az alkotmánybíróság 2026 februárjában átengedte azt a törvényt, amely fokozatosan 65 évre emeli a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, és csökkenti a nyugdíjuk összegét. A jogszabályt a legfelsőbb bíróság támadta meg, arra hivatkozva, hogy sérti a magisztrátusok státusát és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A Recorder oknyomozó filmje után 2025 decemberében országos vita indult arról, hogyan működnek a kinevezések, mennyire koncentrálódott a hatalom a bírósági rendszerben, és miért évültek el nagy korrupciós ügyek. A Transtelexnek nyilatkozó Andrea Chiș volt bíró, a CSM egykori tagja szerint a rendszer egyik fő gondja éppen az, hogy túl sok döntés függ szűk vezetői köröktől, ami kiszolgáltatottá teszi a bírákat és rombolja a közbizalmat.

A nyilvános kritika kezelése körül is éles konfliktus alakult ki. Júniusban a CSM közzétett egy 76 oldalas határozatot, amelyben gyakorlatilag egy feketelistát közölt az „igazságszolgáltatást támadó” sajtóról és civilekről. A dokumentumban a közérdekű ügyekben megfogalmazott kritikákat, az oknyomozó újságírást és a civil kontrollt egy fenyegető, összehangolt kampány részeként mutatták be.

*A szorzók a fizetés kiszámításához használt bérbesorolást jelzik: minél magasabb a szám, annál magasabb az adott tisztséghez tartozó fizetés.