Megújult a Lesi duzzasztógát, példaértékű beruházásként mutatta be a környezetvédelmi miniszter

Három miniszter, a vízügyi hatóság helyi és országos vezetői, a tervező és a kivitelező jelenlétében adták át hétfőn a megújult Lesi duzzasztógátat. A Jád-völgyi víztározó néhány hónap múlva már elérheti a maximális kapacitását, 28,3 millió köbméter vízzel lesz tele. A Bihar megyei gát az egyetlen, amit az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében sikerült felújítani, pedig eredetileg 30 hasonló létesítmény korszerűsítését támogatta volna az unió.

A Körösök Vízügyi Igazgatóság beruházási portfóliójának legnagyobb projektje a Lesi-víztározó rehabilitációja volt, ami 113,18 millió lejbe került. A Lesi duzzasztógátat 1973-ban üzemelték be, de a 2010-es évekre már annyira problémás volt a működtetése a szivárgások miatt, hogy 2015-ben kiürítették.

A víztározó legfontosabb szerepe a vízhozamok visszatartása és szabályozása, illetve a jádremetei vízerőmű támogatása. Működése a térség több mint 225 ezer lakosának életére van hatással, növeli Jádremete (Remeți), Munteni, Csarnóháza (Bulz), Remetelórév (Lorău), Barátka (Bratca) és Körösbánlaka (Bălnaca) települések árvízvédelmét.

A munkálatok során felújították a gát víz felőli oldalán található vasbeton burkolatot, és mintegy 12 100 négyzetméteres felületen vízzáró geomembránt helyeztek el, tömítési és drénezési munkálatokat végeztek, injektálással erősítették a gátat és az alapozást, korszerűsítették a műszaki berendezést, a monitoring-rendszert, felújították a beavatkozásokhoz szükséges infrastruktúrát.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter Facebook-bejegyzése szerint a több mint 50 éve épült duzzasztógát most először esett át átfogó korszerűsítésen. A tárcavezető külön kiemelte, hogy a beruházás során figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, például a több mint 700 méter hosszú hallépcsővel, a vizet természetes módon szűrő, növényzettel borított úszó szigetekkel és az úszó szemétgyűjtő gátakkal.

„A Lesi duzzasztógát az egyetlen olyan gát Romániában, amelyet a PNRR forrásaiból újítottak fel, mivel itt volt az ország egyetlen olyan vízgyűjtő-gazdálkodási igazgatósága, amely ténylegesen dolgozott azon, hogy befejezze a projekteket. Emellett ez az ország első olyan gátja, amely kifejezetten a biodiverzitást szolgáló elemeket is magában foglal. Azt szeretném, ha ezentúl ez lenne a mérce, nem pedig a kivétel” – fogalmazott Buzoianu, külön kiemelve a Körösök Vízügyi Igazgatóságát vezető Pásztor Sándor szerepét.

30 gát helyet egyetlenegy újult meg

Az országos helyreállítási terv keretében eredetileg 30 gát, 20 szükségtározó és 510 kilométer árvízvédelmi töltés felújítására biztosított volna 557 millió eurós forrást az Európai Unió, de a vízügyi hatóság közbeszerzési eljárásainak több mint felére egyetlen vállalat sem jelentkezett, a határidőket pedig nem sikerült betartani, írta korábbi összefoglalójában a Digi24.ro. 2023-ban már csak 13 gát, 13 szükségtározó és 408 kilométernyi árvízvédelmi töltés finanszírozásába egyezett bele az Európai Bizottság, végül pedig csupán két Bihar megyei beruházás maradt a PNRR-ben, az egyik a májusban átadott szalárdi szükségtározó, a másik pedig a Lesi duzzasztógát.

A sikertelen projektmenedzsment miatt a környezetvédelmi minisztérium ellenőrző testülete 2025 októberében kiszállt a vízügyhöz, ahol a tárca közleménye szerint jelentős szabálytalanságokat fedeztek fel a PNRR-s projektek kezelésében, miközben összesen több mint 500 alkalmazott kapott jutalékot az uniós alapok kezeléséért. A vízügy képviselője ugyanakkor a Digi24-nek arról beszélt, hogy sok esetben a szükséges kormányhatározatok késlekedése miatt nem haladtak a projektekkel.

Diana Buzoianu hétfői bejelentése szerint néhány projekt megvalósítására az állami költségvetésből különítenek el forrásokat az uniós támogatás elvesztése után. Ezek közül kettő Hargita megyei: a Gyilkos-tó körüli üledékfogó gátak és a csíkszépvízi víztározó helyreállítása is szerepel a tervek között. Emellett finanszíroznák még a Temes megyei Szurdok-víztározó munkálatait és két szükségtározó rendbetételét a Szilágy megyei Kucsónál (Cuceu) és a Gorj megyei Rovinari-nál.