Akár további 180 évvel hosszabbíthatják meg a Gyilkos-tó életét a meder és a gátak tisztításával

„Még egyelőre a tervezési fázisban vagyunk, emiatt tartottunk több egyeztető ülést, ahol a nemzeti park mellett az állami- és magánerdészet képviselői, a koordináló vízügy, de a gyergyószentmiklósi önkormányzat képviselői is jelen voltak” – mutatott rá Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója.

Az igazgató szerint igen összetett projektről van szó, a tóba folyó patakokra épített kisebb és nagyobb gátakat is meg kell tisztítani a hordaléktól, illetve ki kell őket javítani.

„Jelenleg épp ott tartunk, hogy a még '60-as években épített kisebb gátaknál próbálják beazonosítani a földterületek tulajdonosait, mert a procedúra szerint csak akkor végezhetnek közpénzből ott munkálatokat, ha ideiglenesen átveszi azokat a parcellákat a főigazgatóság. Csakhogy a tulajdonosok közül sokan idősek, vannak akik Temesváron élnek, mások Izraelben, így elhúzódhatnak ezek a folyamatok. Ha a kis gátakat nem is sikerül rehabilitálni, a hordalék felfogásának szempontjából igazán fontos két nagy gát a vízügyhöz tartozik, így az ottani munkálatokat biztosan el tudják végezni” – magyarázta a Transtelexnek az igazgató, aki szerint „most nem fognak takarékoskodni a pénzzel”. Például felmerült az is, hogy a legújabb technológiák szerint fognak hallépcsőket építeni a gátakra, hogy akadálymentesítsék a halpopulációk mozgását.

Mint kifejtette, a nemzeti park főként azokat a munkálatokat ellenőrzi és koordinálja, amelyek a szigorúan védett területen fekvő tavat érintik, hogy a beavatkozásokkal ne érintsék negatívan az élővilágot.

A tó alján felgyülemlett hordalék kérdését a jelenlegi tervek szerint olyan speciális technikával oldanák meg, hogy télen (amikor a halak a tó mélyebb szintjein húzódnak meg) legalább egy méterrel lentebb engednék a tó vízszintjét, hogy az üledék nagy része a felszínre kerüljön. Két-három hetet várnának, míg a víz kiszivárogna ebből az üledékből, és csak ezután látnának neki a hordalék kitermelésének, mintha egyszerű szárazföldet kezelnének.

Hegyi szerint a jövő héten újabb egyeztetéseket tartanak majd, ahol a tervező cég biológusaival és az általuk delegált halbiológusokkal tárgyalják át a legkörnyezetbarátabb megoldásokat.

De miért takarítják ki az üledéket?

Hegy Barna emlékeztetett: „A természetes völgyelzáródással keletkezett tavak úgy működnek, mint egy nagy ülepítő medence. Ezeknek előbb-utóbb az lesz a sorsa, hogy a patakokból beáramló üledék miatt egyszer majd feltelnek és eltűnik a vízfelszín. A Gyilkos-tó 1839-ben keletkezett, körülbelül 30 hektáros volt a vízfelület, ez mára 12 hektárra csökkent. Persze ez a folyamat az emberi tevékenység következtében is felgyorsult, a különböző turisztikai egységek okozta szennyezés és a főleg a '90-es években zajló intenzív tarvágásoknak köszönhetően rengeteg üledék mosódott be az üledékfogó gátakba. Ezek is idővel felteltek és a víz a mindenféle hordalékkal együtt folyt bele a tóba” – magyarázta a nemzeti park igazgatója, aki szerint a jelenlegi ritmussal a tó felszíne az elkövetkezendő 50-80 évben eltűnt volna, a jelenlegi beavatkozásokkal a tó életét azonban még legalább 180 évig meghosszabbíthatják.

„Aztán a további sorsa már az utókor döntésén áll” – összegezte Hegyi Barna.

A Gyilkos-tó Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságának számít már a 19. század végétől. A környékén már abban az időben rengeteg villa épült, és sok turisztikai szolgáltató fogott bele nyereséges vállalkozásba itt. A tó közvetlen közelében található földterület éppen ezért nagyon értékes és annak felügyelete már a '90-es évek óta – ahogy a terület visszakerült Gyergyószentmiklós önkormányzatának a tulajdonába –, folyamatosan vita tárgyát képezi. A területet jelenleg a Monturist Kft. kezeli, a céget övező politikai és gazdasági érdekekről, illetve folyamatos harcokról bővebb cikkben számoltunk be.