A román titkosszolgálat tanárokat képzett ki arra, hogyan ismerjék fel a radikalizálódó diákokat

Több mint ezer pedagógus vett részt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) képzésén, ahol azt tanulták, milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy diák szélsőséges ideológiák vagy terrorista szervezetek felé sodródik. A Snoop oknyomozása szerint ugyanakkor több tanár és tanfelügyelőség úgy értelmezte a programot, hogy gyanú esetén akár közvetlenül a rendőrséget vagy a titkosszolgálatot is értesíteni kellene, miközben maga az SRI ezt nem így írja le.

A Previsio nevű program 2024 júniusa és 2026 júniusa között futott, célja hivatalosan az volt, hogy megelőzze a radikalizációt és az erőszakos szélsőségességet a romániai közoktatásban. A program csaknem egymillió euróba került: 850 ezer eurót uniós forrásból, további mintegy 95 ezer eurót a román költségvetésből finanszíroztak. A SRI mellett az Oktatási Minisztérium és a Belügyminisztérium is részt vett benne.

A képzésen összesen 1180 tanár, tanfelügyelő és iskolai tanácsadó vett részt, mellettük 320 belügyi alkalmazottat is képeztek. A pedagógusok kétnapos, személyes tréningen vettek részt SRI-szakértőkkel, majd egy online felületen kellett feladatokat teljesíteniük.

A Snoop 23 pedagógussal, iskolaigazgatóval és iskolai tanácsadóval beszélt a programról. Egyikük iskolájában sem találkoztak korábban „radikalizálódott diákkal”, és sokan azt sem tudták pontosan, milyen képzésre jelentkeznek, amikor a tanfelügyelőségek ösztönzésére részt vettek rajta. Többen ugyanakkor hasznosnak vagy érdekesnek nevezték a képzést, és azt mondták, ott szembesültek azzal, milyen szélsőséges tartalmakkal találkozhatnak a fiatalok az interneten.

A képzés után azonban egyes pedagógusok már olyan hétköznapi viselkedésformákra is a radikalizálódás lehetséges jeleként figyeltek, mint az elszigetelődés, a hirtelen viselkedésváltozás, bizonyos tetoválások vagy az öltözködés megváltozása. Egy botoșani-i kollégium igazgatója például arról beszélt, hogy a képzés után jobban figyelt egy Szaúd-Arábiából érkezett diákra, noha a gyerekkel semmilyen probléma nem volt, és az introvertált tanulókra is nagyobb figyelmet fordít.

A programnak erdélyi, ezen belül székelyföldi magyar résztvevői is voltak.

A Snoop által a megyei tanfelügyelőségektől összegyűjtött adatok szerint Hargita megyében 14, Kovászna megyében nyolc oktatási intézményből vettek részt pedagógusok a képzésen.

Hargita megyéből többek között a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és Palló Imre Művészeti Líceum, Kovászna megyéből pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és Mikes Kelemen Elméleti Líceum is szerepel a listán.

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség ráadásul azok közé tartozott, amelyek a legegyértelműbben fogalmaztak arról, mire készítette fel a képzés a pedagógusokat: a Snoopnak küldött válaszában azt írták, megtanulták, hogyan jelentsék a gyanúsnak ítélt eseteket az SRI-nek, a Belügyminisztériumnak vagy az Oktatási Minisztériumnak.

Ez azonban nincs teljes összhangban azzal, amit maga a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölt a Snoop megkeresésére. A szolgálat szerint a pedagógusoknak egy gyanúsnak ítélt esetben nem közvetlenül az SRI-hez kell fordulniuk, hanem az iskolai tanácsadóhoz, a gyermekvédelmi hatósághoz vagy a rendőrséghez. Több tanfelügyelőség ugyanakkor másként értelmezte a képzésen elhangzottakat: Vrancea megye például az iskolák, a rendőrség és a biztonsági szervek közötti gyors együttműködést, Arad megye pedig a diákok viselkedésének radikalizációs és vallási szélsőségességi szempontú megfigyelését sorolta a pedagógusok által megszerzett készségek közé.

A Vrancea megyei tanfelügyelőség a rendőrséggel és a „biztonsági struktúrákkal” való gyors együttműködést emelte ki.

Maga az SRI viszont azt közölte, hogy a pedagógusoknak nem közvetlenül hozzájuk kell fordulniuk, hanem az iskolai tanácsadóhoz, a gyermekvédelmi hatósághoz és a rendőrséghez. A Snoop szerint ebből is látszik, hogy még azok az intézmények sem egységesen értelmezték a képzést, amelyek a pedagógusokat elküldték rá.

A program egyik legérzékenyebb pontja éppen az, hogy hol húzódik a határ egy valóban veszélyes radikalizáció és egy kamaszra jellemző viselkedés között. A tanfolyam anyaga a társadalmi elszigetelődést, a hirtelen viselkedésváltozást, bizonyos szimbólumok használatát, a szélsőséges online tartalmak fogyasztását vagy a ruházat megváltozását is lehetséges figyelmeztető jelként említi. A képzés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában egyik sem bizonyíték a radikalizációra.

A Snoop által megszerzett tananyag különösen nagy hangsúlyt helyezett az iszlamista terrorizmusra, az al-Kaidára és az Iszlám Államra, miközben a legionárius, neonáci vagy más szélsőjobboldali csoportok jóval kisebb teret kaptak. Ez azért is feltűnő, mert az első képzések néhány hónappal a 2024-es elnökválasztás első fordulója után kezdődtek, amikor Călin Georgescu neve nyilvánosan is neolegionárius körökkel kapcsolódott össze.

A tananyag egyébként maga is azt állítja, hogy Romániában nincs jelentős erőszakos szélsőségesség vagy terrorista fenyegetés, ugyanakkor azt is írja, hogy növekszik a radikalizálódó fiatalok száma. Amikor a Snoop konkrét adatokat kért az SRI-től arra vonatkozóan, hány ilyen esetet azonosítottak az iskolákban, a szolgálat nem közölt számokat.

A román programnak vannak külföldi előzményei. Nagy-Britanniában a Prevent program keretében az iskoláknak és kórházaknak 2015 óta jogi kötelezettségük jelezni, ha valakit terrorizmus támogatásával gyanúsítanak. Az Amnesty International szerint azonban az ilyen bejelentések 87 százaléka végül nem igényelt beavatkozást, és a rendszer különösen a muszlimokat, fiatalokat és mentális problémákkal élőket érintette hátrányosan. Az ENSZ 2024-ben a program megszüntetését javasolta.

Lee Jerome brit kutató, aki a Prevent hatásait vizsgálta, a Snoopnak azt mondta, az ilyen programok egyik legnagyobb kockázata éppen az, hogy megbontják a tanár és a diák közötti bizalmat. Különösen azért, mert a sebezhető fiatalok számára sok esetben éppen a tanár az egyetlen felnőtt, akire számíthatnak.

A Previsio körül a transzparencia is korlátozott volt. Több tanfelügyelőség azt állította, nincs információja arról, pontosan mit tanultak a pedagógusok a képzésen, és a Snoopot az SRI-hez irányította. Az Oktatási Minisztérium azt közölte, hogy az SRI-vel folytatott egyeztetések egy része „minősített információnak” számít. A Belügyminisztérium pedig szintén az SRI-hez irányította a részletesebb kérdéseket.

A programban összesen 44 SRI-alkalmazott vett részt hat különböző struktúrából. A Snoop szerint az oktatásügyi államtitkár, Gigel Paraschiv, aki a tanfelügyelőségeket értesítette a programról, korábban maga is tanult az SRI Mihai Viteazul Nemzeti Hírszerző Akadémiáján.

A Previsio első szakasza idén nyáron zárult le, de már fut a folytatása is. A Previsio 2 több mint 400 ezer eurós uniós finanszírozással 2027 augusztusáig tart, és a pedagógusok, rendőrök mellett már a büntetés-végrehajtás alkalmazottait is bevonja.