Baka Andrást választotta köztársasági elnökké a magyar Országgyűlés

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta meg Magyarország új köztársasági elnökének kedden az Országgyűlés. A Tisza által jelölt 73 éves jogtudós 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson – írja a Telex.

Baka a megválasztása után letette a köztársasági elnöki esküt, majd beszédet mondott az Országgyűlésben. Az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, addig Forsthoffer Ágnes látja el a köztársasági elnöki feladatokat.

Beszédében Baka azt mondta, egy választási eredmény önmagában még nem állítja helyre a jogállamot. Szerinte ehhez többek között független bíróságokra, szabad választásokra, hatékony alkotmánybíróságra, szabad nyilvánosságra és ellenőrizhető kormányzásra van szükség. Úgy fogalmazott, olyan politikai kultúrát kell kialakítani, amelyben a kritikát nem tekintik árulásnak, a politikai ellenfelet pedig ellenségnek.

Az új államfő az előző 16 év kormányzását is bírálta. Azt mondta, az előző rendszerben a kormány „foglyul ejtette az országot”, és a ciklus végére a rendeleti kormányzásig jutott, miközben nem működött megfelelően a fékek és ellensúlyok rendszere. Baka szerint a köztársasági elnöknek az alkotmányosság felett is őrködnie kell. Arról is beszélt, hogy a korábbi jogsértéseket fel kell tárni és a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, de szerinte az új Magyarországot nem lehet bosszúra építeni. Az államfő feladatáról azt mondta, nem „mesterséges egységet” kell teremtenie, hanem el kell ismernie, hogy az egymástól eltérően gondolkodó emberek ugyanúgy a nemzet részei.

Baka megválasztása egy hónapok óta húzódó politikai konfliktus végére tett pontot. A Tisza az áprilisi választási győzelme után jelezte, hogy nem akar együtt dolgozni Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, akit a párt a korábbi Fidesz-kormány bábjának tartott. Magyar Péter már a választási győzelmi beszédében távozásra szólította fel Sulyokot, aki azonban nem mondott le.

Mivel az akkori alkotmányos szabályok alapján nem volt egyszerű lehetőség az államfő idő előtti leváltására, a Tisza parlamenti többsége júliusban módosította az Alaptörvényt. A változtatás kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Sulyok végül aláírta a módosítást, majd távozott hivatalából. Az államfői feladatokat átmenetileg Forsthoffer Ágnes házelnök látta el.

A Tisza először Polgár Judit sakkozót próbálta megnyerni köztársasági elnöknek, ő azonban nem vállalta a jelölést. Ezután több név is felmerült, köztük Romsics Ignác történész, Fülöp Botond ügyvéd és Baka András. A Tisza frakciója végül titkos szavazáson Baka mellett döntött.

Baka neve leginkább abból a konfliktusból ismert, amely az Orbán-kormánnyal alakult ki az igazságszolgáltatás átalakítása miatt. 2009 és 2011 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, de mandátumát idő előtt megszüntették, miután nyilvánosan bírálta a bírósági rendszer átalakítását. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága később kimondta, hogy eltávolítása jogsértő volt. Baka korábban, 1991 és 2008 között maga is az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként dolgozott.

A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson, mert illegitimnek tartják Sulyok Tamás eltávolítását, és emiatt Baka megválasztását sem tekintik legitimnek. A Mi Hazánk képviselői viszont jelen voltak az ülésen. A szavazás után a jelen lévő képviselők állva tapsolták meg Bakát, elsőként Forsthoffer Ágnes, majd Magyar Péter miniszterelnök gratulált neki.