Bár a vita elmaradt, a kolozsváriak beszámoltak az Untold társadalmi költségeiről

Bár meghívták őket, sem a város polgármestere, Emil Boc, sem a fesztivál szervezői nem jelentek meg azon a közvitán, amelyet civilek kezdeményeztek Kolozsváron az Untold érdekei és a közérdek ütközéséről. Az eseményen felszólalók közül többen elmondták, nem a fesztivállal van bajuk, hanem a helyszínnel, ilyen formában ugyanis a rendezvénnyel kevesen nyernek, és sokan veszítenek.
Évről évre különböző civil Facebook-csoportokban több bejegyzés is születik róla, illetve ha az ember nyitott füllel jár a városban augusztus elején, buszmegállókban, gyógyszertárakban, kávézókban is rendre hallani, ahogy a kolozsvári lakosság, főleg az idősebb korosztály panaszkodik az Untold fesztiválra. Még a Times New Roman bukaresti szatirikus hírportál is azt írta, hogy négyből három kolozsvári inkább hazamegy falura a szüleihez hétvégére, csak ne zavarja az Untold.
A panaszok tárgya többnyire a fesztivál miatt keletkező zajszennyezés, az infrastruktúra túlterheltsége, a közvetetten növekedő albérlet-árak és a városvezetés felelősségvállalásának hiánya. A helyi önkormányzatot sok kritika éri a fesztivál kapcsán a fesztivállal kötött szerződés miatt, amely a közterületet korlátozza az Untold javára.
Az Untoldot idén 11. alkalommal szervezték meg, és mint minden évben, Kolozsvár központjában kap helyet. A nagyszínpad a Kolozsvár Arénában van felállítva, a fesztivál területéhez tartozik azonban a teljes Sétatér és a stadion környéke is.
A szervezők elmondása szerint a világ harmadik legsikeresebb fesztiválja ez, Európában pedig a második a TomorrowLand után. Az Untold legfontosabb előnye, hogy jelentős összegeket juttat a helyi gazdaságba. Az évi 100-110 ezer ember, aki részt vesz az eseményen, nemcsak a fesztiváljegyre költ, hanem szállásra, étkezésre, közlekedésre, vásárlásra és városnézésre is. A közel egyhetes program pedig hosszútávon hozzájárul a városimázs építéséhez és a nemzetközi láthatóság növeléséhez is.
Azonban a tömegközlekedés délutánonként és estére túlterhelődik, az útlezárások miatt leállnak a villamosjáratok és egyes buszjáratok útvonala is megváltozik erre az időszakra. Emellett a Sétatér, Kolozsvár központi parkja, amely részben műemléki védettség alatt áll és közterületként van nyilvántartva, privatizálódik, azaz csak azok számára lesz látogatható, akiknek a karján ott az untoldos karszalag.


Mindennek apropóján tartották meg a Város a színpad mögött című közvitát a fesztivál nyitónapján a park egyik apró, szabadon maradt részén. Az esemény célja az volt, hogy teret adjon a helyieknek, ahol elmondhatják kifogásaikat és egyúttal a párbeszéd helyeként is szolgált volna a civilek, a közigazgatás és a fesztivál szervezői között. Csak éppen az utóbbiak nem jöttek el.
Ahogy elég sokan mások sem. A részvétel jóval a várt alatt volt, Szakáts István, az esemény szervezője kezdés előtt pár órával egy Facebook-bejegyzésben úgy fogalmazott: „Aki úgy érzi, szüksége van rá, hozzon magával valamit, amire le tud ülni, mert közel 170 érdeklődő mellett logisztikailag nem tudunk mindenkinek ülőhelyet biztosítani”. Az érdeklődők számára vonatkozó feltételezés pedig nem volt megalapozatlan, a Facebook-eseménynél közel 200-an jelezték, hogy nyitottak a részvételre. Ehhez képest körülbelül 20 lehetett a résztvevők száma a valóságban. Hogy ennek hátterében a délutáni meleg, az Untold okozta tömegközlekedési túlzsúfoltság, vagy a passzivitás állt, nem tudni. Az eseményről élőben közvetített videót azonban további 1600 ember nézte meg.
Mindenesetre Szakáts azzal kezdte, hogy megkérte a jelenlévőket, emeljék fel a kezüket, ha ilyen kis létszámban is szeretnék, ha megtartanák a beszélgetést, a többség döntése értelmében pedig a tervezettek szerint folytatták.


Arról, hogy mit jelent a kolozsváriak számára az, hogy évről évre Európa egyik legnagyobb fesztiváljának ad otthont a város, Untold – A láthatatlan ár címmel készült nemrég riportfilm, amely többek között a helyi infrastruktúra lebénulását és zajszennyezést tematizálja. A csütörtöki eseményen a riportfilm alkotói, Grigore Nicoale Rus és Adrian Dohotaru is jelen voltak, illetve többen a filmben megszólaló civilek közül is.
A film készítői elmondták, az évek óta online és offline tapasztalható közfelháborodásnak akartak teret, platformot, audiovizuális formát adni, mindehhez pedig sokan számos különböző formájú támogatással járultak hozzá. A film négy fő szál mentén bontakozik ki: a zajszennyezés, a közterekhez való hozzáférés ellehetetlenítése, a hatóság szerepe mindebben és a helyiek időszakos emigrálása a városból. Mindezek tematizálásával pedig céljuk volt az aktívabb társadalmi reakció létrehozása a passzív, panaszkodó vagy városból elmenekülő és még csak nem is panaszkodó attitűdök helyett.
A beszélgetésen többen is kiemelték,
nem az Untold fesztivállal van bajuk, sőt, azt egy jó kezdeményezésnek tartják. A baj az Untold fesztivál jelenlegi elhelyezkedésével és az ebből adódó kellemetlenségekkel van.
Egy idősebb férfi például azzal kezdte, nyugodtan gyújtson csak rá, aki akar, ugyanis bár tavaly egy helyi határozat értelmében tilos volna parkokban dohányozni, az Untold idején lehetséges ez is. Hozzátette, a legnagyobb baj az Untolddal szerinte éppen ez a kettős mérce, a tény, hogy a szabályok nem vonatkoznak egyformán mindenkire, az Untold látszólag mentesül ezek alól. A dohányzásra vonatkozó korlátozás mellett ilyen a csendóra betartása is.


Többen is kiemelték, hogy éjszaka, a meleg miatt nyitott ablakok mellett lehetetlen aludni a zene miatt. És bár szoktak még magánrendezvények lenni a Sétatéren, mint a Jazz in the Park, azok éjfélkor véget érnek. Egy idősebb hölgy, aki közvetlenül a fesztiválterület melletti Arany János utcában lakik, elmondta, náluk éjszakánként mozognak a poharak a szekrényben. Sokan azt is nehezményezték, hogy a fesztivál közel van a helyi gyermekkórházhoz is, ahol ebben az időszakban a zaj miatt a gyerekek nem tudnak aludni. „Az alvás nem luxus, az alvás szükséglet” – mondta egy másik felszólaló.
Elhangzott még az is, hogy a fesztivál negatív hatással van a helyi ingatlanpiacra, ugyanis a tulajdonosok az Untold idejére magasabb áron adják ki a lakásokat, sokan erre az időszakra nem is keresnek állandó bérlőt, hiszen egy hét alatt egy havi bért is el tudnak kérni a fesztivál idején, majd ezt követően az új bérleti szerződéseket már az emelkedett árakhoz igazítják.
Az a gondolat is többször felmerült, különböző formákban, hogy a jelenlegi helyezetben a fesztivállal „kevesek nyernek, és sokan veszítenek” és túl sok civil túl nagy árat fizet egy olyan fesztiválért, amire el sem mennek.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom