Ilie Bolojan: 200-300 megawattal csökkent az esti áramfogyasztás

Csökkent az esti csúcsidőben mért villamosenergia-fogyasztás 200-300 megawattal, miután a hatóságok takarékosságra kérték a lakosságot, a cégeket és az intézményeket. Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt mondta az RFI Romániának adott interjúban, hogy a fogyasztás mérséklése segített kezelni az energiaellátásra nehezedő nyomást, de a mostani helyzet mélyebb problémákra is rávilágít.

Az Economedia összefoglalója szerint az elmúlt héten az esti órákban, különösen a 19 és 23 óra közötti időszakban érezhetően kevesebb áram fogyott. A kormányfő szerint sokan felelősen reagáltak a felhívásra, ezért külön köszönetet mondott a lakosságnak, a vállalatoknak és az intézményeknek.

Bolojan arról is beszélt, hogy a fogyasztás visszafogására azért volt és van szükség, mert Románia energiatermelését a súlyos szárazság is érinti, miközben a térség más országai is hasonló gondokkal küzdenek. Emiatt az import sem jelent korlátlan megoldást, mert ha a szomszédos országokban is kevesebb az elérhető energia, Románia csak korlátozott mennyiségben tud külföldről áramot vásárolni.

A miniszterelnök azt mondta, a hét legtöbb napján alacsonyabb volt az esti fogyasztás, kivételt a szerda jelentett, amikor a legmagasabb hőmérsékleteket mérték. Egy átlagos korábbi napi 7700-8000 megawattos fogyasztáshoz képest most 7300-7700 megawatt közötti értékeket regisztráltak. Bolojan szerint ez a 200-300 megawattos különbség fontos segítség a rendszer egyensúlyban tartásában.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetet nem egyszerűen az okozza, hogy Romániának összességében ne lenne elég energiatermelő kapacitása, a gond inkább az, hogy a termelés és a fogyasztás időben elcsúszik egymástól. Napközben, főleg dél körül, amikor a naperőművek sok áramot termelnek, gyakran többlet keletkezik, este viszont, amikor a lakossági fogyasztás nő, a napenergia-termelés visszaesik, és hiány alakulhat ki – magyarázta.

Bolojan szerint ezt a problémát enyhíthették volna a tárolókapacitások, de Románia az elmúlt években nem épített ki elegendő energiatárolót. Úgy fogalmazott, a válság „rossz döntések, hozzá nem értés és a tárolási beruházások hiányának” következménye. A miniszterelnök bírálta az állami energetikai vállalatokat is, amelyek szerinte a rendelkezésükre álló beruházási kereteknek csak egy részét használták fel.

A kormányfő azt is problémának tartja, hogy az elmúlt években a támogatási programok főként a nap- és szélerőművek építését ösztönözték, és nem fektettek elég hangsúlyt az energiatárolásba. Ennek következménye, hogy Románia délben akár olcsón exportálhatja a felesleges áramot, este viszont drágábban kényszerül importálni, amikor a hazai termelés már nem fedezi a fogyasztási csúcsot.

Az ország minden elérhető forrásból próbál importálni, amikor szükség van rá: Bulgáriából, Görögországból, Magyarországon és Közép-Európán keresztül, valamint Ukrajnából is, ha ott van exportálható többlet. Bolojan szerint azonban a régiós szárazság miatt ezek a lehetőségek is szűkülhetnek, ezért az esti fogyasztás mérséklése rövid távon továbbra is kulcsfontosságú.

A helyzetet a Duna rendkívül alacsony vízhozama is súlyosbítja, ami az energiatermelés több formájára hatással van, és a csernavodai atomerőmű működési feltételeit is nehezíti. A román kormány emiatt riasztási állapotot vezetett be az energiaszektorban, és önkéntes takarékosságra kérte a lakosságot, valamint a nagy ipari fogyasztókat.

A kabinet szerint a tartós megoldást a tárolókapacitások gyors bővítése, az energiahálózatok fejlesztése és azok a megújulóenergia-projektek jelenthetik, amelyekhez akkumulátoros tárolás is kapcsolódik, ezek azonban nem járnak azonnali eredménnyel. Bolojan szerint a most elindított programok hatása legkorábban a következő évben válhat érzékelhetővé, addig pedig a rendszer stabilitása részben azon is múlik, sikerül-e csökkenteni az esti csúcsfogyasztást.