Több mint ötszáz kórházban sztrájkolnak Románia-szerte, csak a legsürgősebb betegeket látják el

Kedd reggel óta csak a sürgősségi és a halaszthatatlan ellátást biztosítják az ország több mint 500 egészségügyi intézményében, miután a SANITAS szakszervezeti szövetség átültette a gyakorlatba a fenyegetését, és határozatlan idejű általános sztrájkot hirdetett. A háttérben az új közalkalmazotti bértörvény tervezete áll, ami a szakszervezetek szerint nem igazságtalanságokat számol fel, hanem újabb feszültségeket és konkrét fizetéscsökkentéseket generál az amúgy is ezer sebből vérző rendszerben.

A tiltakozás nem éri váratlanul az ágazatot, július 20-án már volt egy kétórás figyelmeztető sztrájk, és akkor közölték a szakszervezeti vezetők, hogy ha a követelések nem oldódnak meg, akkor 28-ától jön az általános munkabeszüntetés. Bár a tárgyalóasztalok mellett – legutóbb a Cotroceni-palotában – lefutottak a kötelező körök, érdemi kompromisszum nem született. Iulian Pope, a SANITAS elnöke kora reggeli üzenetében egyértelművé tette: nem kiváltságokért harcolnak, hanem azért, hogy ne tegyék tönkre az állami egészségügyet és annak dolgozóit.

„Címünkre folyamatosan érkeznek a hírek a kórházigazgatók próbálkozásairól, akik névsorokat gyűjtenek és a munkaszerződések azonnali felfüggesztésével fenyegetőznek. Üzenjük nekik: megfélemlítéssel nem lehet megállítani a sztrájkot” – szögezte le korábban Pope, emlékeztetve a kórházvezetőket, hogy a sztrájkjog törvényben biztosított alapjog, és a legfelsőbb bíróság vonatkozó döntése értelmében a munkaszerződés csak a tényleges munkabeszüntetés idejére függeszthető fel, előre nem.

A bérreform, ami valójában elvonás

A szakszervezetek felháborodásának magva az új bértörvényben rejlő visszalépésekben keresendő. A SANITAS számításai szerint a tervezet a dolgozók több mint felénél nettó jövedelemcsökkenést hozna. Különösen fájó pont a pótlékok rendszerének megnyirbálása: az éjszakai, a hétvégi vagy a munkaszüneti napokon végzett munkáért felajánlott óránkénti 3–5 lejes plusz nem egyszerűen demotiváló, hanem konkrétan megalázó az ápolók és a kisegítő személyzet számára. Ráadásul a dolgozók több mint 30 százaléka teljesen elesne bármiféle pótléktól, miközben a munkakörülményeik jottányit sem változnak.

A helyzetet tovább élezi a rendszerben meglévő masszív létszámhiány. A SANITAS becslései szerint jelenleg több mint 30 ezer betöltetlen állás van az állami egészségügyben, miközben a kormány csak valamivel több mint 7600 álláshely felszabadítását tervezi. A szakszervezet közleménye kiemeli a kormányzati bürokrácia működésének visszáságát: a pénzügyminisztériumi fiókokban porosodik a memorandum, amely eredetileg az említett 7621 állás deblokkolását javasolta, viszont egészen a Marie Curie gyermekkórházban történt tragédiáig kellett várni arra, hogy legalább 22 új helyet jóváhagyjanak. „A kormány cinikus matematikája szerint még 346 tragédiára lenne szükség ahhoz, hogy a végére érjenek ennek az amúgy is elégtelen lépésnek” – áll a közleményben, amely arra is emlékeztet, hogy a kabinet 2028-ig 14 ezer kórházi ágy felszámolását tervezi.

A Sanitas kifogásolja azt is, hogy az új törvény jelentősen csökkentené a pótlékokat. Szerintük az éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkáért járó, óránként 3–5 lejes pótlék megalázóan alacsony, ráadásul a tervezet alapján az egészségügyi dolgozók több mint 30 százaléka teljesen elveszítené a pótlékait.

Ugyancsak felróják a tervezetnek, hogy teljesen cserbenhagyja a TESA-személyzetet (műszaki, gazdasági és adminisztratív dolgozók) meg az szociális ellátásban dolgozókat. Közgazdászok, jogászok, IT-sok és karbantartók nélkül a legmodernebb műtő sem tud működni, a kormány mégis másodrangú szereplőként kezeli őket.

Készültség a kórházakban, megosztott szakszervezetek

A munkabeszüntetés ugyanakkor nem terjed ki egyöntetűen az egész országra, ami mutatja a romániai szakszervezeti szféra megosztottságát is. Míg több mint 500 intézményben leállt a normál betegellátás, és csak a sürgősségi osztályok (UPU-SMURD), az intenzív terápiák (ATI), a dialízis- és onkológiai központok, valamint a szülészetek működnek zavartalanul, addig például a Neamț Megyei Sürgősségi Kórházban a megszokott mederben folyik a munka. Alexandru Patrașcu igazgató közlése szerint náluk a Solidaritatea szakszervezet a reprezentatív, amely jelenleg is tárgyalásokat folytat, így nem csatlakoztak a SANITAS akciójához.

Ahol viszont sztrájkolnak – mint például Târgu Jiuban vagy Piteștien –, ott a rendelőkbe érkező betegeket átütemezik, a nem sürgős műtéteket pedig elhalasztják.

Bírósági csörte

Az ügy jogi szálai is összegabalyodtak: a bukaresti ítélőtábla múlt kedden – a SANITAS kérésére – elnöki rendelettel felfüggesztette a bértörvény jogalkotási eljárását, kimondva a törvénytervezet nyilvánvaló jogellenességét. A munkaügyi minisztérium természetesen azonnal felháborodott, sérelmezve, hogy a döntés a bejegyzés napján, az ő beidézésük nélkül született meg. A szakszervezetek mindenesetre átcsoportosítják erőiket, és most a parlamenti pártok meggyőzésére készülnek, hiszen a törvény végső soron a törvényhozás elé kerül majd.

A SANITAS vezetői hangsúlyozzák: a sztrájk nem a betegek vagy a kórházak ellen szól, hanem az utolsó segélykiáltás azért, hogy a romániai állami egészségügyben maradjon egyáltalán valaki, aki felveszi a fehér köpenyt.

Politikusi adok-kapok: Rogobete törlesztett Bolojannak, Cseke hallgat

A sztrájk kirobbanása körüli politikai feszültséget tovább szította a PSD-s ex-egészségügyi miniszter. Alexandru Rogobete nem hagyta ki a kínálkozó alkalmat, hogy beszóljon Ilie Bolojan ideiglenes miniszterelnöknek: szerinte a keddi munkabeszüntetés nem pusztán a bérekről szól, hanem egy „kiáltás a tiszteletért”, a kórházakban ugyanis „nem Excel-táblázatba illő számok, hanem emberek dolgoznak”.

„Románia nem maradhat egy leváltott miniszterelnök gőgjének a fogságában, és egy olyan szemlélet túszául sem eshet, amely a kórházakat csak százalékok és költségvetési hiányok szemüvegén keresztül képes látni. Az egészségügy nem kiadás, hanem befektetés az életbe” – üzente a volt miniszter, aki szolidaritásáról biztosította a sztrájkolókat.

A szociáldemokrata politikus szavai mögött persze ott húzódik a kormánykoalíción belüli belső csatározás is, miközben az egészségügyi tárcát ideiglenesen vezető, RMDSZ-es Cseke Attila egyelőre mélyen hallgat a kibontakozó válságról és a szakszervezetek követeléseiről.

Mi működik most is, hol látnak el?

Ha akut egészségügyi panasz lép fel, nyugodtan lehet fordulni az alábbi egységekhez, itt nincs sztrájk miatti elutasítás:

• Sürgősségi osztályok (UPU / CPU) és a 112: Baleset, hirtelen rosszullét, erős fájdalom, mérgezés, törés, nehézlégzés vagy bármilyen más életveszélyes, illetve akut állapot esetén a mentők és a sürgősségi fogadóhelyek teljes kapacitással működnek.
• Intenzív terápia (ATI) és kritikus részlegek: Az ITO-n fekvőket, a koraszülötteket (Neonatológia), az akut stroke-os vagy infarktusos betegeket (USTACC/Angiográfia) ugyanúgy ellátják.
• Folyamatos, életmentő kezelések: A dialízisre szorulók és az onkológiai (daganatos) betegek terápiája, kemoterápiája nem áll le.
• Sürgősségi műtétek és szülészet: A vakbélgyulladást, a császármetszést vagy a szüléseket nem halasztják el.

Amivel a sztrájk időtartama alatt nem lehet most orvoshoz fordulni, mert leáll, az főként a tervezett beavatkozásokra és nem sürgős beavatkozást igénylő kezelésekre vonatkozik.

• Szakrendelők: A rutinvizsgálatok, kontroll-ellenőrzések, előre egyeztetett időpontok elmaradnak. A betegeket átütemezik egy későbbi időpontra.
• Tervezett (nem sürgős) műtétek: Ha hónapokkal ezelőtt előjegyeztek egy sérvműtétre, epehólyag-eltávolításra vagy csípőprotézis-beültetésre, azt a sztrájk ideje alatt elhalasztják.
• Tervezett kórházi beutalások: Kivéve, ha a beteg állapota időközben sürgősségivé válik.
• Műszaki és adminisztratív ügyintézés (TESA): Orvosi igazolások kiadása, papírmunka, archivált dokumentumok kikérése akadozhat vagy teljesen áll.