Cotroceniben alkudoznak a közalkalmazotti bérekről, 700 millió euró uniós pénz múlik rajta

Az új közalkalmazotti bértörvény utolsó részleteiről tárgyalnak kedden a Cotroceni-palotában a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ képviselői. A technikai egyeztetés után Nicușor Dan államfő várhatóan szerdán fogadja a pártok elnökeit, azaz Sorin Grindeanut, Ilie Bolojant, Dominic Fritzet és Kelemen Hunort, hogy politikai megállapodás szülessen a tervezetről, írja a Digi24.

A keddi tárgyalást Radu Burnete elnöki tanácsadó vezeti. Ha a négy párt megállapodik, a tervezetet a parlament elé küldik, amelyet már a jövő héten rendkívüli ülésszakra hívhatnak össze. Az elfogadás sürgős, mert a közszféra bérezésének átalakítása a román helyreállítási terv egyik vállalása, és mintegy 700 millió eurónyi uniós pénz múlhat a teljesítésén.

A munkaügyi minisztérium pénteken tette közzé az új bértörvény tervezetét. A szabályozás az államigazgatásban, az önkormányzatoknál, az iskolákban, a kórházakban, az igazságszolgáltatásban, a rendvédelemben és a hadseregben dolgozók fizetését is átalakítaná. A Román Nemzeti Bank alkalmazottaira nem vonatkozna.

Az alapbéreket egy 4100 lejes referenciaösszegből és az egyes munkakörökhöz rendelt szorzóból számolnák ki. A szorzók 1 és 8 között mozognának, így a tervezetben szereplő bruttó alapbérek 4100 és 32 800 lej között alakulnának. A munkaköröket a szükséges végzettség, a felelősség, a munka összetettsége és a meghozott döntések súlya alapján sorolnák be.

A munkában eltöltött évek továbbra is számítanának. A legtöbb közalkalmazottnál hat szolgálati fokozat maradna, húsz évnél hosszabb munkaviszony esetén pedig az alapbér mintegy 25 százalékkal haladhatná meg a pályakezdők fizetését. A magánszektorban vagy más szakterületen szerzett tapasztalatot is beszámíthatnák.

A pótlékokra, jutalmakra és más bérkiegészítésekre főszabály szerint az alapbérkeret legfeljebb húsz százalékát fordíthatnák az állami intézmények. A korlátozás nem külön-külön minden alkalmazottra, hanem az adott intézmény teljes bérkeretére vonatkozna. Az éjszakai és túlóradíjak, valamint egyes egészségügyi, oktatási és uniós projektekhez kapcsolódó juttatások kivételt képeznének.

Az uniós vagy más külföldi forrásból finanszírozott projekteken dolgozó közalkalmazottak az alapbérük legfeljebb 40 százalékát kitevő pótlékot kaphatnának. Ugyanez vonatkozna az ilyen beruházásokat lebonyolító polgármesterekre, alpolgármesterekre, valamint a megyei tanácsok elnökeire és alelnökeire. A juttatás összege a ténylegesen elvégzett munkától és a projekt előrehaladásától függne.

A tervezet teljesítményjutalmat is bevezetne. A kiemelkedően dolgozó alkalmazottak három, hat vagy tizenkét hónapon keresztül az alapbérük 10–20 százalékát kitevő prémiumot kaphatnának. Az intézmények azonban évente legfeljebb az alapbérkeretük négy százalékát költhetnék ilyen jutalmakra.

A törvény bevezetésekor elvileg senkinek nem csökkenne azonnal a fizetése. Akinek az új bértábla alapján kevesebb járna, átmeneti kiegészítést kapna, amely fokozatosan tűnne el, ahogy az új rendszer szerint kiszámított bére emelkedik.

Az egészségügyben folyamatos, több műszakos munkarendben dolgozók 15 százalékos műszakpótlékot kaphatnának. Szintén legfeljebb 15 százalékos pótlék járhatna az elszigetelt településeken tanító pedagógusoknak és a gyógypedagógusoknak.

A törvény a jelenlegi tervek szerint december 1-jén lépne hatályba, és felváltaná a 2017 óta érvényes közalkalmazotti bértörvényt.

A politikai megállapodás azonban egyelőre nem biztos. Sorin Grindeanu szerint a tervezet az orvosoktól a tanárokon és a rendőrökön át szinte valamennyi érintett csoportot elégedetlenné teszi. A PSD csak akkor támogatná, ha a parlament elfogadná a párt módosító javaslatait.