Egymillió lejes bírságot kapott a Bihar megyei illegális otthonok ügyében érintett Viorel Pașca egyesülete

Egymillió lejes bírságot szabott ki a Bihar megyei területi munkaügyi felügyelőség Viorel Pașca egyesületére, miután az ellenőrök 36 olyan embert találtak, aki munkaszerződés nélkül dolgozott az engedély nélkül működtetett bihari otthonokhoz tartozó helyszíneken.

A News.ro szerint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) június 30-án kérte a munkaügyi felügyelőséget, hogy vizsgálja meg, milyen jogi formában dolgoznak az emberek a Pașca egyesületéhez tartozó ingatlanokban. A hatóságok 18 Bihar megyei helyszínen tartottak ellenőrzést, és ezek után szabták ki az egymillió lejes bírságot.

A minisztérium szerint a bihari munkaügyi felügyelőség a nyomozó hatóságokat is értesítette, mivel a román munkatörvénykönyv szerint büntetőjogi következménye lehet annak, ha egy munkáltató ötnél több embert foglalkoztat munkaszerződés nélkül. A minisztérium szerint az egyesület a munkaügyi felügyelőség nyilvántartásában sem az ellenőrzött címeken, sem más helyszíneken nem szerepelt engedélyezett tevékenységgel vagy munkaponttal.

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter ezután magyarázatot kért a munkaügyi felügyelet vezetésétől arra, miért nem tájékoztatták korábban a DIICOT kéréséről, az ellenőrzés megkezdéséről és annak eredményéről. A tárcavezető azt is kérte, hogy készítsenek visszamenőleges jelentést a hasonló ellenőrzésekről 2014-től napjainkig, beleértve azt is, milyen eredményre jutottak ezek a vizsgálatok, és milyen intézkedéseket rendeltek el.

Közben Pîslaru leváltotta Alexandra Zarăt, a fogyatékossággal élők jogainak védelméért felelős országos hatóság (ANPDPD) elnökét, mert állítása szerint nem tájékoztatta őt előre a DIICOT bihari akciójáról. Zară ezzel szemben azt állítja, hogy az ügyészek titoktartást kértek tőle, hogy ne veszélyeztesse a büntetőeljárást, ezért nem értesíthette a minisztert.

A G4Media szerint Zară azzal védekezett, hogy ha a nyomozó hatóságok kérése ellenére tájékoztatta volna Pîslarut, akár bűncselekményt is elkövethetett volna. A leváltott intézményvezető azt is közölte, hogy az áthelyezések után terepen ellenőrizte, milyen körülmények közé kerültek a fogyatékossággal élő felnőttek, és hogy megkapják-e a szükséges ellátást, gyógyszereket, orvosi vizsgálatokat, illetve segítséget a hiányzó iratok rendezéséhez.

Pîslaru közben intézményközi protokoll kidolgozását rendelte el azokra a helyzetekre, amikor ügyészségi vagy rendőrségi akció sérülékeny emberek tömeges elhelyezését érinti, mivel a mostani ügy egyik visszatérő kérdése éppen az, hogy a hatóságok mennyire voltak felkészülve több száz ember sürgős áthelyezésére. A miniszter korábban azt állította, hogy akkor szembesült a helyzet nagyságával, amikor a DIICOT akciója már folyamatban volt.

A botránynak politikai vonzata is lett: Alexandru Rogobete volt PSD-s egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a bihari otthonok ügyét nem lenne szabad pártpolitikai csatává alakítani. Szerinte a nyilatkozatok mögött kiszolgáltatott emberek vannak, akiket az állam nem tudott megvédeni, miközben a közbeszéd túl gyorsan fordult át felelősséghárításba és politikai pozícióharcba.

A G4Media ezzel kapcsolatban felidézte Marcel Ciolacu volt PSD-elnök korábbi megszólalását is. Ciolacu Ilie Bolojant támadta, arra hivatkozva, hogy Bolojan hosszú ideig vezette Nagyváradot és Bihar megyét, vagyis azt a térséget, ahol Pașca engedély nélküli otthonai működtek. Ciolacu azt is felrótta neki, hogy helyi és megyei intézmények korábban pozitívan viszonyultak Pașca tevékenységéhez. A G4Media ugyanakkor megjegyzi, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Bolojant közvetlenül Pașcához kötné az ügy.

A DIICOT június 30-án tartott házkutatásokat Viorel Pașca Bihar megyei otthonainál. A hatóságok szerint Pașca és családja humanitárius tevékenységnek álcázva működtetett engedély nélküli létesítményeket, ahová kórházakból és szociális intézményekből is kerültek kiszolgáltatott emberek. A nyomozók gyanúja szerint az ellátottak nem kaptak megfelelő orvosi és szociális ellátást, miközben a szervezet tagjai hozzáférhettek nyugdíjaikhoz, fogyatékossági juttatásaikhoz és más bevételeikhez.

Pașca, családtagjai és munkatársai ellen emberkereskedelem és kiszolgáltatott személyek kizsákmányolása miatt folyik eljárás. Az ügy azért vált érzékennyé, mert a korábbi beszámolók szerint állami intézmények is küldtek ellátásra szoruló embereket az engedély nélkül működő otthonokba. Az otthonokból több mint négyszáz embert helyeztek át állami szociális intézményekbe vagy kórházakba. Az áthelyezések után meghalt egy 55 éves, nagyváradi származású férfi, akit Pașca egyik otthonából Maros megyébe vittek; halálának okát igazságügyi orvosszakértő vizsgálja.