A iași-i pogromra emlékeztek a tragédia 85. évfordulóján

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1941. június 28. és július 6. között zajlott le a modern román történelem egyik legsötétebb tragédiája, a iași-i pogrom, amelyben Ion Antonescu kormányának parancsára több mint 13 000 zsidót gyilkoltak meg az utcákon, a rendőrség udvarán és a hírhedt halálvonatokon. A kerek évfordulón a városban és a környékbeli településeken állami vezetők, túlélők és hozzátartozók jelenlétében emlékeztek meg az áldozatokról. A megemlékezéssorozat központi eseménye a XII. Élet Menete volt, amelyen részt vett a Romániában állami látogatáson tartózkodó Isaac Herzog, Izrael államelnöke is.

A iași-i zsidó temetőben tartott ceremónián Isaac Herzog azt mondta, hogy a több ezer zsidó nő, férfi, gyermek és idős ember meggyilkolására való emlékezés nem törölheti el az áldozatok szenvedését, és nem csökkenti az elkövetők morális bűnösségét sem. Az izraeli államelnök hangsúlyozta, hogy a bántalmazásokat, a gyilkosságokat és a halálvonatokat ugyan a legmagasabb szinteken instruálták, de a társadalom minden rétegéből érkező emberek hajtották végre azokban a napokban. Herzog feltette a kérdést, miként volt lehetséges mindez egy olyan európai nagyvárosban, amely évszázadokon át a virágzó zsidó élet központja volt, és hogyan törölhették ki Isten arcát az emberből; úgy vélte, erre a kérdésre az egyetlen válasz a fülsiketítő csend. Beszédében kitért arra is, hogy az antiszemitizmus újbóli fellángolásával szemben közös felelősségünk megvédeni az igazságot, az emlékezetet és az emberi méltóságot. Emlékeztetett, hogy a romániai zsidóság alapvető szerepet játszott Izrael Állam megalapításában és fejlődésében, és a mai napig élő hidat képez a két nép között, majd megemlítette azt is, hogy Izrael himnuszának, a Hatikvah-nak az első változatát Naftali Herz Imber éppen Jászvásáron írta. Az elnök köszönetet mondott Mihai Chirica jászvásári polgármesternek, valamint Románia elnökének, parlamentjének és kormányának az antiszemitizmus elleni harcért és a holokauszt emlékezetének megőrzéséért.

A román politikai vezetés üzeneteiben részletesen kitért a történelmi felelősségvállalásra és a jelenkor kihívásaira. Nicușor Dan államelnök szerint az 1941-es tragédia mély trauma a teljes román társadalom számára, amely megmutatja, milyen törékennyé válnak a civilizációs értékek, amikor az előítéletek, a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd átveszik az élet és az embertársak tiszteletének helyét. Az államelnök szerint a történelem arra tanít, hogy a gonosz nem a szélsőséges erőszakkal kezdődik, hanem a diszkrimináció és az exklúzió tolerálásával, éppen ezért a megelőzés leghatékonyabb formája az oktatás, hogy a fiatalok megismerjék a holokauszt igazságát és a felelősséget. Nicușor Dan rámutatott, hogy Románia jelentős előrelépést tett az emberi jogok védelmében és az antiszemitizmus, rasszizmus, xenofóbia elleni jogszabályi keretek megszilárdításában, de ez nem zárja le a folyamatot; Hannah Arendt fogalmára utalva intett a gonosz banalitásának csapdájától, és felidézte Mihail Sebastian író Naplóját, amely szerint a jászvásári mészárlás egy olyan megszállottság, amely rávilágít arra, miként tette a korabeli hatóság az erőszakot szisztematikus politikai eszközzé.

Mircea Abrudean, a Szenátus elnöke arról beszélt, hogy a román állam történelmi szégyenérzettel emlékezik meg a házaikból elhurcolt, megalázott és kivégzett zsidókról, valamint a halálvonatokon megfulladt emberekről. Kijelentette, hogy a román állam ma már teljesen és kibúvók nélkül vállalja történelmének ezt a fekete lapját, a túlélők hangja pedig kötelez arra, hogy a közöny ne válhasson a gonosz bűntársává, és az antiszemitizmus ne találjon többé termékeny talajra a társadalomban. Ilie Bolojan ideiglenes miniszterelnök üzenetében szintén megerősítette a kormány elkötelezettségét az intolerancia és a gyűlöletbeszéd visszaszorítása mellett, hangsúlyozva a holokauszt-oktatás támogatását, a történelemhamisítás és a bűnök igazolására tett kísérletek elutasítását egy demokratikus, nyitott társadalom fenntartása érdekében.

A román külügyminisztérium állásfoglalásában arra figyelmeztetett, hogy az elképzelhetetlen szörnyűségeket a legkönnyebb lenne elfelejteni vagy a már nem élő bűnösökre hárítani, de a jövő biztonsága érdekében emlékezni kell a legfájdalmasabb pillanatokra is. A tárca kiemelte, hogy a gyűlölet ideológiája, a propaganda és a dezinformáció teremtették meg a tragédia feltételeit, a jászvásári zsidók – szegények és gazdagok, tradicionális és modern családok – otthonukban, az utcákon vagy a marhavagonokba zárva, napokig víz és élelem nélkül pusztultak el. A tárca hangsúlyozta, hogy a korabeli erőszak idővel épült fel, így a gyűlölettel szembeni rezisztenciát is szisztematikusan kell felépíteni. Emlékeztettek, hogy a szembenézés fontos lépése volt az Elie Wiesel Nemzetközi Bizottság 2004-es zárójelentésének elfogadása, az antiszemitizmus munkadefiníciójának bukaresti elfogadása, valamint a közelmúltban alapított Mihnea Constantinescu nagykövetről elnevezett nemzeti díj is, amellyel a radikalizáció és a gyűlöletbeszéd elleni kiváló teljesítményeket ismerik el.

A megemlékezés során a zsidó temetőben végső nyugalomra helyezték azokat az emberi földi maradványokat, amelyeket egy Popricani mellett feltárt tömegsírban találtak meg, majd vallási szertartást, Kaddish imát mutattak be az áldozatokért, és megkoszorúzták a temető emlékműveit. Hasonló hivatalos ceremóniákat tartottak Podu Iloaiei és Târgu Frumos zsidó temetőiben is, amelyek a halálvonatok útvonalának végpontjai voltak. Az emléknap kulturális programokkal zárul: a Moldova Filharmónia kórusa ad emlékkoncertet, a Ștefan cel Mare sugárúton pedig Képek a múltból. A jászvásári pogrom címmel nyílik képregény-kiállítás. A diplomáciai és állami programok hétfőn Bukarestben folytatódnak, ahol Nicușor Dan államelnök a Cotroceni-palotában fogadja Isaac Herzogot, aki ezt követően a román Parlament előtt mond beszédet.