Nem ítélték el a csendőrség volt vezetőit a 2018-as korrupcióellenes tüntetés erőszakos feloszlatása miatt

Majdnem nyolc évvel a 2018. augusztus 10-i bukaresti tüntetés leverése után első fokon felmentette a Bukaresti Katonai Törvényszék a Román Csendőrség három egykori vezetőjét, írja a Hotnews. Azzal vádolták őket, hogy felelősek voltak a bukaresti Győzelem téren összegyűlt tüntetők elleni aránytalan és jogszerűtlen csendőri beavatkozásért. Az ítélet nem jogerős, tíz napon belül lehet fellebbezni ellene.

Az ügy a romániai korrupcióellenes tiltakozáshullámhoz kapcsolódik: 2018. augusztus 10-én több tízezren gyűltek össze Bukarestben a kormány épülete előtt. A tüntetést a külföldön dolgozó romániaiak nagy hazatérő demonstrációjaként hirdették meg, de sokan csatlakoztak hozzájuk az országban élők közül is. A résztvevők a korrupció, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormány és az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető törvénymódosítások ellen tiltakoztak. A tüntetés végül könnygázzal, vízágyúval, gumibotokkal és tömegoszlatással zárult úgy, hogy közben több száz ember megsérült.

A perben hivatali visszaélés vádjával bíróság elé állt:

• Gheorghe Sebastian Cucoș nyugalmazott ezredes, a Román Csendőrség volt vezetője,
• Laurențiu Cazan ezredes, a Bukaresti Csendőrség akkori helyettes vezetője,
• valamint Cătălin Sindile ezredes, az országos csendőrség volt első helyettese.

Az ügyészek vádirata szerint a három vezető hibásan és törvénytelenül látta el szolgálati feladatait koordinátorként. A vád lényege az volt, hogy nem célzottan az erőszakosan viselkedő személyekkel szemben léptek fel, hanem az egész, nagyjából 30 ezresre becsült tömeget feloszlatták. Az ügyészek szerint a csendőrök által használt eszközök, köztük a könnygáz, a gumibot, a pajzs, a hang- és könnygázgránát, valamint a nagy kapacitású vízágyúk használata embertelen és megalázó bánásmódnak minősült.

Nicolae George Octavian katonai bíró azonban most úgy döntött, hogy a három egykori vezető esetében a vádban szereplő cselekmény nem büntethető hivatali visszaélésként.

A bíróság négy bukaresti csendőrt viszont bűnösnek mondott ki bántalmazó magatartás miatt. Ők egy-egy év szabadságvesztést kaptak, de a büntetés alkalmazását elhalasztották. Ha a következő két évben betartják a felügyeleti szabályokat és nem követnek el újabb bűncselekményt, nem kell börtönbe menniük, és az ítélet sem kerül be a büntetett előéletükbe. A négy csendőrt összesen 52 ezer lej erkölcsi kártérítés megfizetésére kötelezték négy bántalmazott tüntető javára.

A döntés a sértettek többségének nem hozott jóvátételt. A törvényszék elutasította több száz tüntetőnek a kártérítési kérelmét, akik civil félként csatlakoztak a perhez.

Ahogy korábbi összefoglalónkban megírtuk, a nyomozás közvetlenül a tüntetés után, 2018-ban indult, miután tömegesen érkeztek feljelentések a csendőri erőszak miatt. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2020-ban részben lezárta az ügyet, ami nagy felháborodást váltott ki. Egy tüntető fellebbezése után 2022 tavaszán újranyitották a nyomozást, majd a Legfőbb Ügyészség katonai ügyészei 2023 augusztusában küldték bíróság elé a volt csendőrvezetőket és több további csendőrt.

A 2018. augusztus 10-i tüntetés azért vált szimbolikus üggyé, mert sokak szerint megmutatta, hogyan reagált az akkori hatalom a korrupcióellenes tiltakozásokra. Romániában akkor már másfél éve tartottak a tüntetések az igazságszolgáltatás átalakítása és a korrupcióellenes intézmények gyengítése miatt. A kormányt Viorica Dăncilă vezette, de a politikai irányt nagyrészt Liviu Dragnea, a PSD akkori elnöke határozta meg.

A beavatkozás után több száz feljelentés érkezett, miközben a politikai felelősség kérdése végül kimaradt a vádiratból. A csendőrség több vezetője a botrány után is pozíciókban maradt, mások később különnyugdíjjal vonultak vissza. A per egyik nagy tétje az volt, hogy sikerül-e ítéletig eljutni, mielőtt az ügy egyes részei elévülnek.