A melegekkel elutasítóbbak lettek az erdélyi magyarok, de a nemi egyenlőségben volt előrelépés az elmúlt években

A melegek a leginkább elutasított csoport Romániában, pláne az erdélyi magyarok körében, ami nyilván a magyarországi propaganda eredménye is, a nemi egyenjogúság kérdésében viszont a korábbi felmérésekhez képest teret nyertek az emancipatorikus törekvések, egyre kevesebben gondolják, hogy a nőknek a konyhában a helye. A gazdasági újraelosztás tekintetében teljesen mást gondolnak az RMDSZ szavazói, mint amit a szervezet hirdet, és nem a magyarellenesség a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) népszerűségének a kulcsa, legalábbis ez derült ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) közös szerdai kolozsvári bemutatójából, amelyen két tavalyi felmérés eredményeit dolgozták fel.

Az egyik kutatás esetében 2025 őszén történt az adatfelvétel. A Románia teljes népességére reprezentatív kutatás egyik központi témája a magyarokkal szembeni attitűdök alakulása volt, ezt már megírtuk. A kutatás másik fontos témája a társadalmi és politikai törésvonalak vizsgálata volt, erről számolunk most be. A kutatók ennek az eredményeit hasonlították össze egy másik, az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív kutatással, amelynek 2025 tavaszán volt az adatfelvétele.

Az elemzők gyakran hangoztatják, hogy van egy Nyugat-párti blokk, illetve egy oroszpárti vagy Nyugat-ellenes blokk, de a kutatók szerint a választók nem csak a geopolitikai szempont szerint polarizálódnak, bár azért ez is jellemző.

A felmérésben két szempontot vettek figyelembe a szavazók polarizációjának vizsgálatakor: azt, hogy miként viszonyulnak különböző alávetett csoportokhoz (bevándorlókhoz, melegek jogaihoz vagy épp a nemi egyenjogúsághoz), illetve a gazdasági újraelosztást, tehát azt, hogy mit gondolnak például a progresszív adózásról, az állami szféra leépítésről, az univerzális egészségügyi biztosításról és a lakhatási jogról. Most jöjjenek részletesen az adatok.

Csak minden harmadik AUR-szavazó tartja felelősnek Oroszországot az ukrajnai háborúért

A romániaiak egyébként jellemzően ugyanannyira bíznak az euroatlanti struktúrákban, mint 2020-ban: az Európai Unióban 50, a NATO-ban 49 százalékuk bízik. A romániai intézmények közül a hadsereg élvez hasonlóan magas, 50 százalékos bizalmat, a helyi önkormányzatokban a lakosok 39 százaléka, a kormányban 17, míg a parlamentben csupán 10 százalékuk bízik. Az erdélyi magyarok kevesebb bizalmat mutatnak az euroatlanti struktúrák felé – a NATO-ban 43, az EU-ban 35 százalékuk bízik, ellenben sokkal nagyobb, 68 százalékos a bizalmuk a helyi önkormányzatokban és 31 százalékos a kormányban.

A korábbi felmérésekhez hasonlítva az összlakosság körében is csökkent az EU iránti bizalom, mely a 2007-es csatlakozáskor még 78 százalékos volt, jelenleg pedig 49 százalékos.

A geopolitikai orientációk tekintetében is nagyon megosztott a romániai lakosság. Az ukrajnai háború kirobbantásáért 46 százalékuk Oroszországot teszi felelőssé, 16 százalék a NATO-t, míg 15 százalék magát Ukrajnát hibáztatja, míg közel 22 százalék nem válaszol.

A neoliberális, jobboldali pártok szavazói jellemzően bíznak az EU-ban és a NATO-ban, míg az AUR szavazói nem. Hasonlóan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szimpatizánsai jellemzően Oroszországot teszik felelőssé az ukrajnai háború kitöréséért, míg az AUR szavazói inkább a nyugati erőket, illetve magát Ukrajnát. Egész pontosan, a PNL szavazóinak 77 százaléka, az USR szavazóinak 83 százaléka, míg az AUR szavazóinak 29 százaléka tartja Oroszországot felelősnek. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szavazói valahol középen vannak, a szavazóik 66 százaléka tartja felelősnek Oroszországot.

A bevándorlás egyre megosztóbb Romániában

Míg 2020-ban tízből hat erdélyi magyar még azt gondolta, hogy rossz hatással vannak a bevándorlók az országra, addig 2025-ben ebben a kérdésben valamivel kiegyensúlyozottabb a helyzet, már „csak” 43 százalékuk állította ugyanezt. A teljes romániai népesség esetében jelentős polarizációt mutatnak a felmérések, míg a 2018-as adatfelvételnél még alapvetően többségben voltak azok, akik semleges álláspontot képviseltek a bevándorlás témájában, se rossznak, se jónak nem gondolták a bevándorlók hatását Romániára, addig mára megnőtt azoknak az aránya, akik véleményt alakítanak ki ebben a kérdésben. Egyaránt emelkedett azoknak az aránya, akik jónak, illetve akik rossznak tekintik az országra nézve a bevándorlást.

Kiss Tamás szociológus szerint az lehet a magyarázata, hogy az erdélyi magyarok kevésbé elutasítóak a bevándorlókkal szemben, hogy a Fidesz levette a napirendjéről a migráció elleni uszítását, így az erdélyi magyarok esetében sem olyan jelentős már különbség a románokhoz képest, de még mindig ott van.

Közben jelentősen visszaesett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a háború elől menekülő ukránokat be kellene fogadnia az országnak. A háború kitörése után az ukránok befogadásának volt egy felfutása, de mára jelentős a visszaesés.

A kérdés erősen megosztja a pártok támogatóit, az AUR és a PSD szavazói esetében kisebbségben vannak, akik úgy gondolják, hogy be kellene fogadni az ukrajnai menekülteket, míg az PNL és az USR szavazói között abszolút többségben vannak. „Egyértelmű, hogy az AUR az ukrán menekültekkel szembeni ellenszenvre épített, ezt megerősítik a fókuszcsoportos beszélgetések is, minden egyes AUR-szavazónál előjött ez a kérdés” – magyarázta Kiss Tamás.

Az arra a kérdésre adott válaszokból, hogy milyen csoportokat fogadnának el szomszédnak, úgy tűnik, hogy a romániaiak körében nőtt a bevándorlók és a romák elfogadottsága. Az erdélyi magyarok esetében viszont jellemzőbb lett a rasszista magatartás az elmúlt években, 2020 (az ábrán ez hibás) óta mind a színesbőrűek, mind a bevándorlók, mind a romákkal szembeni elutasítás nőtt. „Most már ordító a különbség az erdélyi magyarok és a romániaiak között” – fogalmazott a szociológus.

A homoszexuálisok a legelutasítottabb csoport Romániában, de a nemi egyenjogúságban történt előrelépés

Az azonos nemű párok örökbefogadási jogának kérdésében ellentétes tendenciák figyelhetők meg a többség és a magyar kisebbség között: míg a romániaiak esetében az elmúlt években minimálisan nőtt azoknak az aránya, aki ezt elfogadják, addig az erdélyi magyarok esetében csökkent. A homoszexuális személyek szomszédként való elfogadásának aránya is csökkent, ráadásul az erdélyi magyarok esetében látványosan: míg 2020-ban még 53 százalék mondta, hogy nem jelentene számára problémát egy meleg szomszéd, addig 2025-ben már csupán 25 százalék.

„Ez sem véletlen. A Fidesz a rasszista uszításról egy idő után a homofób uszításra váltott, és ennek a váltásnak jól látszanak az eredményei” – értékelte a helyzetet Kiss Tamás.

A nemi egyenjogúság tekintetében ezzel szemben mind a románok, mind az erdélyi magyarok elfogadóbbak lettek. A nők politikai szerepvállalásában egyértelműen teret nyert az emancipatorikus szemlélet, és most egyértelműen többségben vannak azok, akik nem értenek azzal a kijelentéssel, hogy a férfiak jobb vezetők, mint a nők. A reproduktív szerepekből fakadó egyenlőtlenség (a férfi dolga a pénzkeresés a nő feladata meg a gyermeknevelés) elutasítottsága is nőtt az elmúlt években mind a románok, mind az erdélyi magyarok körében.

A gazdasági újraelosztáshoz való viszonyulás

Romániában egyértelműen többségben vannak azok, akik progresszív adózást szeretnének, tízből nagyjából hatan szeretnék azt, hogy a nagyobb jövedelműek jelentősebb arányú jövedelemadót fizessenek. A romániai magyarok körében még nagyobb a kérdés támogatottsága, háromnegyedes többségben vannak, akik azt szeretnék, ha progresszív adózást vezetnének be.

Az állami alkalmazottak számának csökkentésével kapcsolatban mind a romániaiak, mind az erdélyi magyarok neoliberális piacpárti álláspontot képviselnek, tehát csökkenteni szeretnék a számukat. Az egészségügyi ellátás általános biztosításával, illetve a megfelelő lakhatáshoz való joggal általában mind a romániaiak, mind az erdélyi magyarok nagy többségben egyetértenek.

Amikor arra kérdeztek rá, hogy mennyiben tartják a demokrácia fontos jellemzőjének a gazdagok megadóztatását és a szegények támogatását, a munkanélküliek segélyezését, illetve a jövedelmek egyenlőbbé tételét, akkor az összlakosság esetében jellemzőbb volt ennek támogatottsága, mint az erdélyi magyarok esetében, ahol jellemzőbb volt a piacpárti álláspont.

„Az erdélyi magyarok esetében továbbra is egy egalitárius álláspont van többségben, de a piacpárti álláspont térnyerése azt mutatja, hogy az RMDSZ-nek ezzel kapcsolatban az utóbbi években kifejtett retorikájának volt valami hatása. Ma kevésbé egyenlőségpárti az erdélyi magyar közösség, mint volt öt évvel ezelőtt, de még mindig többségben vannak az egalitárius álláspont képviselői” – magyarázta Kiss Tamás.

A romániai politika fő törésvonalai

Egyrészt vannak a neoliberális progresszív pártok, tehát a kisebbségi csoportokkal szemben megengedő álláspontot képviselő, de az elosztási igazságosságot elutasító blokk a PNL-vel és az USR-vel, illetve egy nagyobb elosztási igazságot követelő, de ugyanakkor a különböző alávetett csoportokkal elutasító álláspontot képviselő, PSD és AUR alkotta blokk.

Kiss szerint egyértelmű, hogy a pártok szavazótáborai osztályalapon polarizálódnak, a PSD és az AUR szavazóinak preferenciái nagyon hasonlítanak a munkásokéihoz, míg a domináns osztályé (vállalatvezetők, törvényhozók, magasan kvalifikált értelmiségiek) preferenciái a neoliberális blokkal vethetők össze. A középosztály (irodai munkások, tanárok, stb.) a kettő között helyezkedik el.

„Fontos tanulság, hogy a magyar választók a nagyobb újraelosztási igazságosságot, de az alávetett csoportokkal szemben elutasítást képviselő AUR és PSD blokkal vannak együtt, míg a kisebbségi szervezetük, az RMDSZ nemcsak elutasító az alávetett csoportokkal, hanem politikai programját tekintve igazságtalan is szociális szempontból” – fogalmazott a szociológus.

A kutató szerint a PNL és az USR szavazóbázisa, illetve a PSD és az AUR szavazóbázisa hasonló jellemzőkkel írható le, úgymond komplementerek. „Innen érthető, ha nem a neoliberális pártok irányába gravitál politikailag a PSD, mert azzal a szavazóbázisa automatikusan az AUR irányába mozdul el” – mondta.

Szerinte az AUR növekedésének két fontos eleme volt, egyrészt a párt felszippantotta a kisebb nacionalista pártok szavazóit, másrészt volt egy elszivárgás a PSD-től.

Kiss Tamás szerint egyértelmű, hogy a romákkal szembeni előítéletesség nem politikai töréspont a romániai társadalomban, ahogy a magyarellenesség mentén sem polarizálódik a román politika. A kutatók úgy látták, az AUR indulásában valóban fontos szerepe volt az úzvölgyi konfliktusnak, de nem ez vitte előre a pártot, hanem az ukránokkal szembeni kiállása vagy az újraelosztás kérdésének a tematizálása.

„Ha a magyaroknak szóló választási kampányokat figyeljük, akkor úgy tűnhet, hogy az AUR és a többi párt közötti polarizáció egyik alappillére a magyarellenesség, de ez nem így van. Azoknak az AUR-szavazóknak a magyarokkal szembeni attitűdjei, akikkel fókuszcsoportos interjúkat készítettem, nem térnek el nagyon a román társadalom attitűdjétől. Geopolitikai irányultságban térnek nagyon el, az ukrajnai menekültekkel szemben sokkal nagyobb a jóléti sovinizmusuk, illetve az elosztás és elismerés dimenzió mentén. Ebben egyértelműen polarizálódik a politikai mezőny” – mondta Kiss Tamás.