Pont elég joguk van a romániai magyaroknak a románok többsége szerint

A rendszerváltás óta a románok körében még soha nem volt ilyen magas a magyar nyelvű oktatás támogatottsága, tízből nagyjából hat romániai ért egyet azzal, hogy kisebbségek az anyanyelvükön tanuljanak. A különálló magyar iskolák és az intézményi anyanyelvhasználat társadalmi elfogadottsága még alacsonyabb szinten van, noha ezeket törvény garantálja. Az is igaz, hogy bár nincsenek többségben a támogatók, a korábbi évekhez képest ebben is van előrelépés. Viszont a megkérdezettek 28 százaléka szerint biztonsági problémát jelentenek a magyarok – ez derül ki a Székelyföldi Közpolitikai Intézet (SZKI) és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN) közös felméréséből, amit szerda délután mutattak be Kolozsváron.

A reprezentatív kutatás egyik központi témája a magyarokkal szembeni attitűdök alakulása volt, ezt mutatjuk be most. A felmérést 2025. októbere és decembere között végezték 1013 romániai megkérdezésével.

A kutatók szerint a mostani felmérés sem mutat lényegi változást abban, hogy a romániaiak miként jellemzik a magyarok és románok közötti viszonyt. Az elmúlt két évtizedben nagyjából konstansan 20-30 százalék között volt azok aránya, akik konfliktusosként jelöltek meg ezt a viszonyt, és jellemzően 50-60 százalék között volt azoké, akik együttműködőnek értékelték.

Ha különböző társadalmi kategóriák szerint, hivatalosabb megfogalmazásban társadalmi háttérváltozók szerint nézték a kérdést, akkor úgy tűnt, hogy a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szimpatizánsai, a nélkülözők és a munkanélküliek esetében nem voltak többségben azok, akik együttműködőnek tekintik a magyarok és a románok viszonyát. Egy hasonló jellegű 2020-as felméréshez viszonyítva majdnem minden kategóriában csökkent azok aránya, akik konfliktusosként élik meg a magyarok és románok közötti viszonyt Romániában, csak a 18 és 34 év közötti fiatalok, illetve a Szociáldemokrata Párt (PSD) szimpatizánsainál nem mértek visszaesést.

„A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazói esetében radikálisan csökkent azoknak az aránya, akik konfliktusosnak látják a viszonyt” – magyarázta Toró Tibor politológus. A kutató ezt egyrészt azzal magyarázza, hogy a PNL korábbi szavazóinak egy része most már AUR-támogató, másrészt a román jobboldalon van egy nyitás a különböző kisebbségek és emberi jogi kérdések irányába. Az utóbbi feltevést több példával is alátámasztotta, ezekre később visszatérünk.

Biztonsági probléma?

A romániaiak nagyjából fele gondolta úgy, hogy nem jelentenek biztonsági problémát a magyarok Románia számára. Egész pontosan 46 százalék gondolta azt, hogy a magyar közösség inkább hozzájárul a román politikai rendszer jobb működéséhez. A megkérdezettek 26 százaléka inkább középen helyezkedik el a kérdésben, míg 28 százaléka inkább úgy látja, hogy problémát jelentenek a magyarok. 1–10-es skálán kellett értékelniük a válaszadóknak a viszonyt, ahol az 1-es azt jelentette, hogy problémát jelentenek, míg a 10-es azt, hogy hozzájárulnak az ország működéséhez, és a romániai átlag 6,2 lett. Ha pártpreferenciák szerint nézzük a kérdést, akkor a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói emelkednek magasan az átlag fölé – tehát leginkább ők gondolják azt, hogy a magyarok Románia előnyére vannak, míg az AUR szavazói inkább problémásnak ítélték meg a jelenlétüket.

A felmérésből az is kiderült, hogy a romániaiak többsége az elmúlt évtizedekben stabilan azt gondolta, hogy pont annyi joga van a romániai kisebbségeknek, amennyi szükséges. Ugyanakkor enyhe növekedést tapasztaltak azoknál, akik úgy gondolják, túl sok joga van a romániai kisebbségeknek, és értelemszerűen enyhén csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy túl kevés.

Ha pártpreferenciák szerint nézték meg a kérdést, akkor úgy tűnt, hogy az AUR és a PSD szavazói gondolják leginkább, hogy túl sok joga van a kisebbségeknek.

Amikor külön rákérdeztek az egyes jogokra, akkor a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet azzal, hogy a romániai magyarok anyanyelvükön tanuljanak a közoktatásban, míg az anyanyelvű felsőfokú oktatás biztosításával 58 százalékuk. Toró Tibor megjegyezte, az elmúlt három évtizedben soha nem mérték ilyen arányú elfogadottságát az anyanyelvű oktatásnak, korábban jellemzően 40-50 százalék körül volt a támogatók aránya, és most egyértelműen többségben vannak.

Annak továbbra sincs többségi támogatottsága, hogy a romániai magyaroknak különálló iskolái legyenek, és annak sem, hogy használhassák az anyanyelvüket a közintézményekben. Előbbit a romániaiak 36 százaléka, míg utóbbit 35 százaléka támogatja. A magyar többségű vidékek területi autonómiának támogatottságát 15 százalékosra mérték.

A PSD szavazói támogatják legkevésbé az anyanyelvű tanulást, csupán 49 százalékuk ért ezzel egyet, ennél még az AUR szimpatizánsai körében is nagyobb ennek a jognak a támogatottsága. A hivatali/intézményi anyanyelvhasználatot az 55 év feletti korosztály támogatja legkevésbé, csupán 27 százalékuk ért egyet vele, míg a fiatalok körében 43 százalékos a támogatottsága.

„Úgy tűnik, hogy az a típusú erős nyelvi hierarchia, ami az elmúlt 35 évben jellemezte az országot, a fiatalok esetében töredezni kezd” – vonta le következtetésként Toró, de azt is hozzátette, hogy ennek alátámasztására azért még több kutatásra van szükség.

Mennyire zavarja a románokat a magyar szó?

A felmérésben azt is mérték, hogy mennyire zavarja a többségieket, ha egy magyar nemzetiségű helytelenül használja a románt a tévében vagy a rádióban, illetve az, ha magyarul beszélnek körülötte. Előbbi esetben jelentős az előrelépés.

Míg 2020-ban még azt mérték, hogy kisebbségben voltak azok, akiket nem zavart, ha egy magyar nem beszélte tökéletesen a románt a médiában, addig most a megkérdezettek kétharmada normálisnak tartja, ha egy magyar anyanyelvű helytelenül beszél.

Abban a tekintetben alig van változás, hogy a romániaiakat mennyire zavarja a magyar szó: míg 2020-ban a romániaiak 29 százaléka állította, hogy zavaró, ha magyarul beszélnek körülötte, addig 2025-ben 26 százalék volt ez az arány. Valamivel elfogadóbbak lettek abban a kérdésben, hogy ha két magyar nem vált át románra, amikor többségiek, románok is vannak a közelben: 2020-ban még a megkérdezettek 68 százaléka gondolta ezt udvariatlanságnak, 2025-ben a 61 százalékuk.

A felmérés szerint a bukarestiek, illetve a progresszív szavazók körében volt a jelentősebb előrelépés, ott mérték a legjelentősebb enyhülést a magyar nyelv elutasítottsága tekintetében. Toró ebben az esetben is hangsúlyozta, hogy olyan kategóriák esetében is látványos a változás, akik nem találkoznak magyarokkal „Náluk a magyar egy absztrakt kategória, ez azt jelentheti, hogy a nyelvi tolerancia bekerülni látszik azok mellé az emberi jogi kérdések mellé, ami a progressziót meghatározza” – fogalmazott.

A PSD és PNL szavazói esetében viszont semmi változás nem történt az elmúlt években, ahogy Toró megfogalmazása szerint a tradicionális pártok szavazóinál a nyelvi hierarchiák kérdésében nincs változás. Az is érdekes, hogy az AUR szavazói jellemzően megengedőbbek a nyelvhasználat kérdésében, mint a PSD vagy a PNL szimpatizánsai.

Toró ezt úgy magyarázta, hogy a PNL-nek és a PSD-nek erősebb volt a pozíciója abban, hogy miként viszonyulnak a magyar nyelv hivatalossá tételéhez, míg az AUR szavazóit nem feltétlen ezzel a témával szólítják meg.

A magyarokkal kapcsolatos attitűdök között utolsóként a kettős állampolgársághoz való viszonyulásra is rákérdeztek, és ebben a tekintetben alig van változás. Nagyjából tízből hat romániai továbbra is támogatja, hogy Magyarország kettős állampolgárságot biztosítson a szomszédos országban élőknek, így a romániai magyaroknak is.