A szélsőségesség elleni törvény visszavonását kérő óriásplakátok miatt indított eljárást a rendőrség

Eljárást indított a Konzervatív Akció „StopVexler”-kampánya miatt a Prahova megyei rendőrség, a szervezetet fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób üzenetek terjesztésével gyanúsítják. Ezt a párt elnöke, Claudiu Târziu jelentette be egy közleményben, hozzátéve, hogy az „elnyomó rendőrállam” el akarja hallgattatni az ellenzéki hangokat.

A „StopVexler”-kampány a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler képviselő által kezdeményezett, decemberben elfogadott, szélsőségesség elleni törvény visszavonását követelő mozgalom, amelynek keretében utcai megmozdulások, aláírásgyűjtés is zajlik, a Spotmedia pedig jelezte, hogy Prahova megyében az 1-es országút mentén helyeztek ki „StopVexler” feliratú óriásplakátokat. A kampány kezdeményezői szerint a Vexler-törvény cenzúrázza Románia nemzeti kultúráját, jelentős történelmi személyiségeket tilt be.

A „StopVexler” feliratú óriásplakátok üzenete azonban az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) alelnöke, Cătălin Raiu szerint kimerítheti az erőszakra felbujtás bűncselekményének fogalmát. Raiu bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a tanácsnál, hogy vizsgálják meg a „StopVexler”-kampányt.

„A diszkriminatív vagy gyűlöletkeltő beszéd akkor kezdődik, amikor a kritika már nem építő jellegű, hanem arra irányul, hogy mások gyűlöletét egy személy vagy egy csoport ellen fordítsa” – érvelt a Spotmediának Raiu, majd hozzátette, hogy azt majd a tanács dönti el, hogy a Silviu Vexler képviselő személyét idéző „StopVexler” felirat mennyire tartozik ebbe a kategóriába.

A Konzervatív Akció egyelőre nem reagált a Spotmedia kérdésére a Prahova megyei plakátkampány hatásával és költségeivel kapcsolatban, de Claudiu Târziu pénteken közleményben visszaéléssel vádolta a romániai hatóságokat. Szerinte abszurd az a logika, hogy egy törvény visszavonásának nyilvános követelése fenyegetést jelenthetne a kezdeményező személye ellen. A fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób üzenetek terjesztésének gyanúja pedig Târziu szerint minden alapot nélkülöz. „A szóban forgó óriásplakátok semmilyen szélsőséges, fajra, nemzetiségre vagy vallásra utaló, gyűlöletkeltő vagy erőszakra buzdító üzenetet nem tartalmaznak. Ezek csak egy polgári kezdeményezés honlapjára vezetnek, és arra kérik a polgárokat, hogy demokratikus módon támogassák egy törvény visszavonását” – írta közleményében Claudiu Târziu.

Az ún. Vexler-törvény a Romániában egyébként már korábban is létező szélsőségesség elleni rendelkezéseket, a 31/2002-es sürgősségi kormányrendeletet és a 157/2018-as törvényt egészíti ki és pontosítja. A törvény elfogadása után nem sokkal egy aradi egyesület felszólításának nyomán Iașiban eltávolították Octavian Goga mellszobrát a köztérről, a költő, politikus volt ugyanis a miniszterelnöke annak az 1937 végén felállt román kormánynak, amely az első célzottan zsidóellenes rendeleteket hozta Romániában.

A Vexler-törvény érinti továbbá Radu Gyrt, Nicolae Păulescut és Istrate Micescut, de magyar vonatkozása is van: az aradi egyesület május elején Nyirő József és Wass Albert miatt fordult a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalhoz, kérve, hogy távolítsák el a mellszobraikat, illetve módosítsák a Nyirőről elnevezett utca nevét. Wass Albert esetében az őt háborús bűnösnek minősítő ítéletet, Nyirő esetében pedig az antiszemita sajtóval és a nyilasokkal való együttműködését hozzák fel indokként.

Az AUR, az SOS, a POT, a BÉKE – Románia az első frakció képviselői és független törvényhozók már törvénytervezetet is benyújtottak a szélsőségesség elleni jogszabályok visszavonásáról. Nagy port kavart, amikor ezt a szenátus emberjogi bizottsága a szociáldemokraták támogatásával megszavazta, ezt akkor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is elítélte. A szenátus plénuma végül elutasította az indítványt.