Magyar Péter Trianon évfordulóján: Nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van

A trianoni békeszerződés aláírásának 106. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján tartott beszédet Magyar Péter miniszterelnök csütörtök délelőtt a budapesti Kossuth téren, Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonását követően.

A kormányfő beszédében a történelmi emlékezet és a nemzeti összetartozás jelentőségét hangsúlyozta, ugyanakkor több aktuális politikai és külpolitikai üzenetet is megfogalmazott.

Felidézte, hogy 1920. június 4-én, a trianoni békeszerződés kihirdetésekor országszerte megszólaltak a harangok és a gyárak szirénái, mert a magyar nemzet úgy érezte, elvesztette a sorsa fölötti rendelkezést. Szerinte az előző évtizedekben a politikai vezetés sokszor nem élt a rendelkezésére álló lehetőségekkel, hanem visszaélt azokkal, a magyar társadalom azonban változást akart.

A nemzet fogalmáról szólva azt mondta: „mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, magyarul álmodik, és aki szeret magyarnak lenni”. Hozzátette, hogy olyan országot szeretnének építeni, „ahol nemcsak mi szeretjük a hazánkat, hanem a hazánk is viszontszeret minket”.

A beszéd egyik legfontosabb üzenete a határon túli magyar közösségekhez kapcsolódott. Magyar Péter szerint nincs „jobb vagy rosszabb magyar”, és Magyarország felelősséget visel a külhoni magyar közösségekért is.

Kitért az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére. Azt mondta, hosszú tárgyalások után sikerült megállapodást kötni Ukrajnával a magyar közösség nyelvi jogairól. Tájékoztatása szerint a jövőben az iskolai adminisztráció magyar nyelven is történhet, a bizonyítványokat magyarul is kiállíthatják, és lehetőség nyílik arra, hogy a diákok magyar nyelv és irodalomból is érettségi vizsgát tegyenek. Emellett Ukrajna garanciát vállalt arra, hogy alacsony diáklétszám esetén sem zárják be automatikusan a magyar tannyelvű iskolákat.

A miniszterelnök említést tett a Beneš-dekrétumok alapján történő vagyonelkobzások ügyéről is, amelyet a közép-európai magyar közösségek egyik máig rendezetlen történelmi sérelmeként említett.

Beszédének jelentős része a régiós együttműködésről szólt. Magyar Péter szerint Magyarország akkor tudja hatékonyan érvényesíteni érdekeit, ha szoros szövetségi rendszerben működik a térség országaival. Úgy fogalmazott, az elmúlt években meggyengült a kapcsolat a visegrádi országok között, ezért a kormány célja a V4-ek együttműködésének újjáépítése.

Bejelentette, hogy június 23-án Budapesten tartják a visegrádi országok miniszterelnöki találkozóját, amelyet az együttműködés újraindításának fontos lépéseként értékelt. Hozzátette: a magyar kormány hosszabb távon a visegrádi együttműködés bővítésében gondolkodik. Lehetséges partnerként említette Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Ausztriát, sőt arról is beszélt, hogy akár Németországot is el tudná képzelni egy szélesebb közép-európai együttműködés részeként.

Magyar Péter szerint Közép-Európa stabilitása és együttműködése Magyarország alapvető nemzeti érdeke, mert így az ország erősebben tud fellépni a nemzetközi térben, és hatékonyabban képviselheti polgárait, éljenek bárhol a világban.

A beszéd végén ismét a nemzeti összetartozás gondolatára tért vissza. Úgy fogalmazott: Magyarország „a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos”, ezért a nemzet nem kizárólag az államhatárok között értelmezhető. A magyar közösség tagjaiként említette többek között a londoni magyar munkásokat, a csíkszeredai pedagógusokat, az ungvári családokat és a magyarországi településeken élőket is.

„Köszönöm, hogy együtt vagyunk, köszönöm, hogy együtt maradtunk, és köszönöm, hogy együtt is maradunk” – zárta beszédét a miniszterelnök.