Megkezdik Sulyok Tamás leváltásának előkészítését, jelentette be Magyar Péter

Magyar Péter hétfő reggel a Sándor-palotához ment, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap este videóüzenetben egyértelművé tette: nem mond le hivataláról. Az államfő azt üzente, hogy megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, és szerinte az ügyben kizárólag az Alaptörvény keretei között lehet eljárni. Hangsúlyozta azt is, hogy továbbra is együtt kíván működni a kormánnyal, és támogatja az uniós források lehívásához szükséges jogalkotási folyamatokat.

A találkozó után tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter kijelentette, hogy a köztársasági elnök nem töltötte be azt a szerepet, amelyet az alkotmányos rendszer a tisztséghez rendel.

„Sulyok Tamás cserbenhagyta a Magyar Köztársaságot. A köztársasági elnök intézménye fontosabb és erősebb minden egyes köztársasági elnöknél. Magyarország érdeke pedig az, hogy ez az intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, melyet az elmúlt évek hallgatásai és mulasztásai megtépáztak” – fogalmazott.

Magyar elmondása szerint a négyszemközti egyeztetésen tájékoztatta Sulyokot arról, hogy amennyiben nem mond le önként, a kormánytöbbség megkezdi az eltávolításához szükséges lépések előkészítését. „Tájékoztattam arról, hogy amennyiben nem mond le önként, akkor én a mai napon erről a döntéséről tájékoztatom a Tisza képviselőit, és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat” – mondta.

A miniszterelnök ugyanakkor arra is utalt, hogy nem a jelenlegi Alaptörvényben szabályozott megfosztási eljárást kívánják alkalmazni. Szerinte több alkotmányos lehetőség is létezik az államfő leváltására, és a Tisza kétharmados parlamenti többsége révén módosítani fogja az Alaptörvényt. Magyar hangsúlyozta, hogy ezt nem személyre szabott jogalkotásként képzeli el.

„Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt, nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni, hanem helyre fogjuk állítani a magyar jogállamot és a magyar demokráciát” – mondta.

Az Alaptörvény jelenlegi szabályai szerint a köztársasági elnök idő előtti eltávolítására csak nagyon szűk körben van lehetőség. Az államfőt akkor lehet megfosztani tisztségétől, ha megsérti az Alaptörvényt, szándékosan törvényt sért hivatali tevékenysége során, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Magyar azonban egyértelművé tette, hogy nem ezt az utat kívánja járni.

A sajtótájékoztatón többször is bekiabálások zavarták meg a miniszterelnököt. Magyar több alkalommal megszakította mondandóját, megvárta, amíg a közbeszólók befejezik, a szervezőket pedig arra kérte, biztosítsák a rendezvény zavartalan lebonyolítását.

A kormányfő szerint a folyamat viszonylag gyorsan lezárulhat. „Körülbelül egy hónapig fog tartani ez a folyamat, igyekszünk minél gyorsabban elfogadni a szükséges jogszabályt, és igen, minden bábnak az eltávolításáról szó lesz” – jelentette ki.

Ezzel Magyar lényegében megerősítette korábbi kampányígéretét is. Már a választások előtt jelezte, hogy nem csupán Sulyok Tamás távozását tartja szükségesnek, hanem több olyan intézményvezetőét is, akik még a Fidesz-kormányok idején kaptak hosszú időre szóló mandátumot. A korábban név szerint említett tisztségviselők között szerepel a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság tagjai, a Kúria elnöke, az Országos Bírói Hivatal vezetője, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint több független hatóság vezetője is.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz ezeknek a vezetőknek a sorsa, Magyar azt válaszolta, hogy „egy jogi aktussal” kell helyreállítani a demokráciát. Részleteket ugyanakkor egyelőre nem közölt arról, pontosan milyen alkotmányos konstrukcióban képzeli el ezt.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a jövőben megváltozhat a köztársasági elnök megválasztásának módja. Szerinte erősíteni kellene a társadalmi részvételt az államfő kiválasztásában, ugyanakkor ennek konkrét formájáról még nem született döntés. Mint mondta, erről további egyeztetésekre lesz szükség.

A hétfői események alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Tisza-kormány első nagy alkotmányos konfliktusa éppen a köztársasági elnök körül bontakozik ki. A rendszerváltás óta ugyanis még nem fordult elő, hogy egy hivatalban lévő államfő eltávolítását parlamenti többség kezdeményezze. Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin pedig 2024-ben a kegyelmi ügy következményeként mondott le önként, az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette döntésüket.

Sulyok Tamás ügye ugyanakkor csak egy része annak az intézményi átalakításnak, amelyet Magyar Péter és a Tisza Párt a választási győzelem után meghirdetett. A miniszterelnök már a kampány során jelezte, hogy a kétharmados felhatalmazást nem csupán kormányváltásként, hanem rendszerváltásként értelmezi, ezért szerinte távozniuk kell azoknak a hosszú időre kinevezett közjogi méltóságoknak is, akik a Fidesz-kormányok idején kerültek pozícióba. A lemondásra felszólított vezetők között szerepel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület tagjai, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal vezetője, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal vezetője, valamint Koltay András, az NMHH elnöke is. Magyar szerint ezek az intézmények az elmúlt években elvesztették függetlenségüket, ezért új legitimációra és új vezetésre van szükség. Az érintettek ugyanakkor korábban rendre arra hivatkoztak, hogy mandátumukat az Alaptörvény és a hatályos törvények garantálják, így eltávolításuk várhatóan ugyanúgy komoly alkotmányjogi vitákat vált majd ki, akárcsak a köztársasági elnök esetében.