Meghatározták, milyen esetekben fizetik mégis a betegszabadság első napját

Júniustól több esetben újra fizetett lesz a betegszabadság első napja Romániában, írja a StartUp Cafe. Ezzel a parlament részben korrigálja azt a jogszabályt, amely szerint a betegszabadság első napjára egyáltalán nem jár táppénz.

A február 1-jétől hatályos szabályozás szerint a betegszabadság első napját sem a munkáltató, sem az állami egészségbiztosítási rendszer nem fizeti. A második és a hatodik nap közötti időszak ugyancsak a munkáltató terhe maradt, a hetedik naptól pedig az állam vette át a finanszírozást. A kormány az intézkedést az egészségügyi kiadások visszafogásával és a fiktív betegszabadságok visszaszorításával indokolta.

Az új törvény, amely május 15-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, kivételeket vezet be.

A betegszabadság első napja fizetett marad:

• a krónikus betegeknek,
• az országos egészségügyi programokban részt vevő pácienseknek,
• az egynapos kórházi ellátásban részesülőknek,
• és a sürgősségi orvosi-sebészeti esetekben.

Ugyancsak kivételt képeznek a szülési szabadságok, a daganatos betegségek ápolásához kapcsolódó szabadságok és a veszélyeztetett várandósság miatt járó egészségügyi szabadságok.

A módosítás egy másik gyakorlati kérdést is tisztáz: ha valaki ugyanarra a betegségre vagy annak szövődményeire egymást követően több orvosi igazolást kap, a táppénzt csak egyszer lehet egy nappal csökkenteni. Vagyis nem minden új igazolásnál vonják le külön az első napot, hanem egy betegségi epizódhoz egyetlen ilyen csökkentés kapcsolódhat.

A februárban bevezetett rendszer már a kezdetektől erős kritikákat váltott ki. A Nép Ügyvédje alkotmánybíróságon támadta meg a rendeletet, arra hivatkozva, hogy sértheti a szociális védelemhez való jogot és a jogbiztonság elvét. Az ombudsman érvelése szerint a munkavállalók rendszeresen fizetik az egészségbiztosítási járulékot, ezért aránytalan, ha betegség esetén a szabadság első napjára semmilyen juttatást nem kapnak.

A szakszervezetek szintén bírálták az intézkedést. A CNS Cartel ALFA „kollektív büntetésnek” nevezte a szabályt, mert az nem tett különbséget a valóban kiszolgáltatott betegek és azok között, akik esetleg visszaéltek a betegszabadság intézményével. A bírálók szerint a kifizetetlen első nap főleg a rövid betegszabadságokat és az alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat érinti hátrányosan, mert számukra egyetlen nap kiesése is érezhető veszteséget jelenthet.