A Nép Ügyvédje szerint alkotmányellenes, ha nem fizetik a betegszabadság első napját

Megtámadta az alkotmánybíróságon a Nép Ügyvédje (ombudsman) azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely előírja, hogy a betegszabadság első napját sem a munkáltató, sem az állam nem fizeti ki – írja a Hotnews. A beadvány a szakszervezetek és a betegek nyomására készült el, akik szerint az intézkedés sérti a szociális védelemhez való jogot.

A módosult jogszabályok szerint február 1-től a betegszabadság első napja teljes egészében kifizetetlen marad, a második és a hatodik nap közötti időszakot a munkáltató állja, míg a hetedik naptól kezdődően a betegszabadságot az állam finanszírozza. A 2025/91-es sürgősségi kormányrendelet a kormány egészségügyi kiadáscsökkentő csomagjának része, és a tervek szerint 2027. december 31-ig marad érvényben.

A Nép Ügyvédje azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedés sérti a jogbiztonság elvét, mert a munkavállalók havi járulékfizetéssel biztosítják magukat betegség esetére, így az első nap kifizetésének felfüggesztése gyakorlatilag a befizetett járulék egy részének elvesztését jelenti. Emiatt a román sajtóban sokszor hivatkoznak erre a rendeletre úgy, mint betegségi adó.

A CNS Cartel ALFA szakszervezet is tiltakozott a szabályozás ellen, közleményükben „kollektív büntetésnek” nevezték a betegszabadság első napjának nem fizetését. Szerintük a rendelet nem különbözteti meg az enyhe betegségeket a krónikus vagy súlyos betegségektől, így a legvédtelenebb betegeket anyagi veszteség éri. A romániai rákbetegek egyesületeit tömörítő szakszervezet is a Nép Ügyvédjéhez fordult.

Az ombudsman hangsúlyozza, hogy az intézkedés bevezetése nincs megfelelően megindokolva, vagyis nincsenek statisztikák, hatásvizsgálatok vagy elemzések, amelyek bizonyítanák a visszaélések mértékét vagy az első nap felfüggesztésének hatékonyságát. Ennek hiányában a rendelkezés aránytalan és igazságtalan a betegekkel szemben.

Andreea Stan és Ioana Iacob, egy nemzetközi ügyvédi iroda munkajogászai szerint az első nap kifizetésének megszüntetését elsősorban az indokolta, hogy az utóbbi években a betegszabadságokra fordított állami kiadások jelentősen megnőttek. Tapasztalataik alapján bizonyos esetekben a betegszabadságot sokszor indokolatlan helyzetekben vették igénybe, például szabadság pótlására, felmondási idő meghosszabbítására vagy fegyelmi eljárások alóli kibúvóként. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint a szabály átmeneti, kezdetben két évre szól, és ha a fiktív betegszabadságok aránya jelentősen csökken, a rendelkezés csökkenthető vagy visszavonható.