Visszadobta a CFR költségvetését a közlekedési miniszter, mert szerinte nem létező pénzekkel próbálták eltüntetni a veszteségeket

Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter elutasította a CFR Călători és a CFR SA 2026-os költségvetését, arra hivatkozva, hogy a két állami vasúttársaság irreális számokkal próbálta elfedni a veszteségeit, írja az Agerpres. A miniszter szerint a tervezetek nem valódi reformokról, hanem „papíron nyereségessé tett veszteségekről” szóltak, ezért új költségvetéseket és konkrét kiadáscsökkentési terveket kért a vállalatoktól.

Miruță pénteki Facebook-bejegyzésében azt írta: a CFR Călători a költségvetés „egyéb bevételek” fejezetében 785 millió lejnyi állami támogatással számolt, csakhogy ez az összeg nem szerepel az állami költségvetésben. A tárcavezető szerint így a vállalat gyakorlatilag nem létező pénzzel javította volna a mérlegét.

„Ez nem felelős menedzsment, hanem a veszteségek kozmetikázása” – fogalmazott a miniszter.

A CFR SA esetében Miruță azt kifogásolta, hogy a vasúti infrastruktúrát kezelő állami vállalat 2026-ra további 32,9 százalékos veszteségnövekedéssel számolt, ami körülbelül 700 millió lejes mínuszt jelentene. A miniszter szerint miközben évről évre milliárdok mennek el a román vasútra, az utasok ebből alig érzékelnek javulást.

A konfliktus nem előzmény nélküli. Ahogy a Transtelex korábban megírta, a CFR Călători hónapok óta súlyos pénzügyi gondokkal küzd, a vállalat működését korábban már a fizetésképtelenség veszélye is fenyegette. A társaság több járatot törölt, költségcsökkentéseket jelentett be, miközben az állami kompenzáció elégtelenségére panaszkodott.

Az utóbbi hetekben Miruță több látványos ügyben is nekiment a vasúti rendszernek. Nemrég arról beszélt, hogy 21 új, lengyel gyártású vonatszerelvény hónapok óta használatlanul áll a bukaresti Obor pályaudvaron, miközben az utasok továbbra is elavult, légkondicionálás nélküli szerelvényeken utaznak. A miniszter szerint a helyzetet részben bürokratikus viták és rosszul előkészített szerződések okozzák.

A mostani döntés azért is érzékeny, mert a román vasúti rendszer évek óta egyszerre szenved infrastruktúrahiánytól, krónikus alulfinanszírozottságtól és menedzsmentproblémáktól. Miközben uniós pénzekből több száz kilométernyi vasútvonal felújítása zajlik, a mindennapi működés továbbra is akadozik: gyakoriak a késések, a műszaki hibák és a járatritkítások, az állami cégek pedig folyamatosan veszteséget termelnek.