Közösség, szabadság, jövő – Homoródfürdőn építik a Tisza-közeli erdélyi tábor új központját

Félkész épületek, erdei tisztások, régi villák és markológépek között tartották meg csütörtökön Homoródfürdőn a Közösségi Párbeszéd Tábor idei sajtótájékoztatóját. A szervezők szerint július végére több ezer résztvevőt várnak a Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát összekötő üdülőtelep Ilona-völgyébe, ahol egyszerre épül fesztiválhelyszín, közösségi tér és egy új erdélyi politikai-kulturális hálózat találkozópontja.

A tábort szervező Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója és a Romániai Magyar Egységpárt kezdeményezője úgy fogalmazott: számukra ez nem egyszerű rendezvény, hanem „közös történet”. Az idei tábor szlogenje is ezt tükrözi: „Közösség, szabadság, jövő”.

A sajtótájékoztatón végig érződött, hogy a szervezők tudatosan próbálnak eltérni attól a politikai és kulturális modelltől, amelyet az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz által megvalósított Tusványos testesített meg Erdélyben. Kátai többször hangsúlyozta: alulról szerveződő, nyitott és párbeszédre épülő tábort szeretnének létrehozni, ahol az erdélyi zenekarok is levegőhöz juthatnak.

„Szabad másképp gondolkodni. Szabad vitázni. Egy dolgot nem szabad: egymást megalázni” – fogalmazott Kátai az esemény politikai dimenziója és szellemisége tekintetében.

A szervezők szerint ugyanis a tábor célja az lenne, hogy „betemesse az árkokat” az erdélyi magyar közéletben, és teret adjon olyan beszélgetéseknek, amelyekre szerintük ma kevés lehetőség van.

Egy új táborhely Székelyföld közepén

A helyszín önmagában is sokat elmond arról, milyen rendezvényt próbálnak felépíteni a szervezők.

Az Ilona-völgye Rendezvényterem környékén egyszerre látszik az építkezés, az elmúlt évtizedek leépülése és egy új közösségi tér kialakításának szándéka. A főút mellett felújított és félkész épületek sorakoznak, mögöttük erdős hegyoldalak húzódnak, a völgyben pedig már kijelölték a nagyszínpad helyét, amely előtt a szervezők szerint mintegy 1800 ember fér majd el egyszerre.

A tábor idején azonban több ezer résztvevőre számítanak.

A központi helyszín a homoródfürdői 13-as szám alatti rendezvényterem és annak környezete lesz, de a programok részben a Lobogó környékére és a főút menti területekre is kiterjednek majd. A szervezők tervei szerint a vásárosok a Lobogó és a rendezvénytér közötti útszakaszon kapnak helyet, a résztvevők autóit pedig elsősorban a régi sportcsarnok környékén parkoltatnák. A főszínpad a rendezvényterem mögötti magánterületen épül fel, a környező füves részeket pedig sátorhelyként használnák.

A tábor július 28. és augusztus 1. között zajlik majd.

A szervezők hangsúlyozták: a részvétel ingyenes lesz, előzetes regisztráció nélkül. Fizetni csak a sátorhelyekért és a vásároshelyekért kell majd. A sajtó számára külön munkaterületet alakítanak ki, és a tavalyi nagyadorjáni tábor körül kialakult regisztrációs viták után idén kifejezetten azt emelték ki: minden sajtóorgánum szabadon beléphet a rendezvényre. Kátai elismerte, hogy tavaly több újságíró sérelmezte: nem jutott be a táborba, amit többen sajtókizárásként értelmeztek. Szerinte idén „nyitott kapus” rendezvényt akarnak. „A táborban nem lesz kitiltva a sajtó. Bárki bejöhet, bárki kérdezhet” – mondta.

„Nem akarunk még egy Tusványost”

A sajtótájékoztató egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a szervezők tudatosan próbálnak eltávolodni a tusványosi modelltől. Kátai szerint az elmúlt évtizedekben Erdély kulturális rendezvényein túl nagy hangsúly került a magyarországi fellépőkre és politikai szereplőkre, miközben a helyi művészek háttérbe szorultak. „A Fidesz táborában 90 százalék magyarországi fellépő volt. Ez a kilencvenes években még hiánypótló lehetett, de később visszafogta az erdélyi művészeket” – fogalmazott.

A Közösségi Párbeszéd Tábor idei programjában ezért a fellépők mintegy 70 százaléka erdélyi lesz. Ezt a döntést azonban az anyagi oldal is indokolttá teszi. A szervezők szerint a tábor „alulról szerveződő” eseményként működik, jelenleg lényegében komoly költségvetés nélkül. Kátai elmondása szerint a tavalyi nagyadorjáni tábor teljes költsége mintegy 14 ezer euró volt, amit adományokból, támogatásokból és saját hozzájárulásokból fedeztek.

„Jelen pillanatban erre a fesztiválra nulla lej van” – mondta.

Hozzátette: nem akarnak olyan rendezvényt építeni, amely hatalmas mennyiségű közpénzt éget el. A látvány helyett inkább a tartalomra fókuszálnának. Kátai korábban maga is részt vett nagy fesztiválok szervezésében. A sajtótájékoztatón arról beszélt: szerinte Erdélyben ma rengeteg olyan szabadúszó művész van, akik kevés nyilvánosságot kapnak, ezért a tábor részben kulturális platformként is működne.

Politika azért lesz

Bár a szervezők következetesen „civil” és „apolitikus” kezdeményezésként beszéltek a táborról, a program és a résztvevők névsora alapján egyértelmű, hogy komoly politikai dimenziója is van az eseménynek.

A tavalyi táborban több Tisza Sziget is jelen volt, az idei programban pedig ismét külön blokkot kapnak a Tisza-közeli közösségek. Kátai a sajtótájékoztatón megerősítette a Transtelex kérdésére: meghívják Magyar Pétert miniszterelnök és a magyar kormány tagjait is.

Arra a kérdésre viszont, hogy részt vesz-e a rendezvényen Magyar Péter, mint azt tavaly megígérte, Kátai azt mondta: szeretnék, ha eljönne, de erről egyelőre nincs végleges visszajelzés. „Szívesen látjuk, nagyon örülnénk neki, ha el tudna jönni ő maga, vagy Tarr Zoltán, a Tisza Párt társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, de tavaly is két héttel az esemény előtt jeleztek vissza, hogy ott tudnak lenni az eseményen, így ez később derül majd ki” – fogalmazott.

Külön hangsúlyt kap a román–magyar párbeszéd témája is. A szervezők szerint román civil és közéleti szereplőket, illetve politikusokat is meghívnának, a román kormányból nem csak az RMDSZ-es minisztereket, de a romániai kormányválság miatt sem egyértelmű, hogy ki lesz kormányon júliusra, így az sem, hogy kik vesznek részt a programban. Az azonban biztos, hogy a szervezők célja fideszest, RMDSZ-est, Erdélyi Magyar Szövetség politikusait és román politikai pártok képviselőit egy asztalhoz ültetni.

De a romániai magyar polgármestereknek is szerveznek majd kerekasztalt többek között az elszegényedés és népességfogyás témájában.

A román–magyar fórum szervezésében Györke Zoltán, Kolozs megye volt alprefektusa működik közre, aki korábban az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget egyik alapítója volt és már a nagyadorjáni tábort is szervezte.

Gálfi: Homoródfürdő egyszerre leépülő és újra felfedezett térség

A sajtótájékoztatón felszólalt Gálfi Árpád, Székelyudvarhely korábbi polgármestere is, aki jelenleg a tábor mögött álló Változás Erdélyért Egyesület tiszteletbeli elnöke. Mint bejelentette, az egyesület vezetése átalakul: az elnöki tisztséget Pap Tünde veszi át, aki a civil szférából jön és Gálfi polgármestersége alatt lakossági problémákkal foglalkozott, az alelnök pedig Mózes Levente lesz, aki szintén apolitikusnak tartanak és kívülről érkezőnek számít. Gálfi szerint erre részben azért volt szükség, mert a sajtóban többször felmerült, hogy az egyesület túlságosan kötődik az ő politikai köréhez és korábbi pártjához, ami szerinte megkérdőjelezte a kezdeményezés civil, párbeszédközpontú jellegét. Bár az egyesület névlefoglalását és bejegyzését eredetileg ő kezdeményezte, azt mondta: a jövőben azt szeretnék, ha az új vezetés „apolitikusabban” működtetné a szervezetet.

Ugyanakkor többször is tagadta, hogy bármilyen formában kötődne a Tisza Párthoz. Mint mondta, nem tagja és nem önkéntese Magyar Péter pártjának, a választások előtt mindössze egy beszélgetése volt tiszás szereplőkkel. Azt is hozzátette: saját pártja miatt ez jogilag sem lenne egyszerű, mert pártelnöki tisztségét veszélyeztetné vele. Mint mondta, azért kapcsolódott be a tábor szervezésébe, mert közösségi ügynek tartja a kezdeményezést, nem pedig azért, mert „helyi főtiszás” lenne, mint azaz UH cikkének címében szerepelt.

Gálfi arról is beszélt: Homoródfürdő az elmúlt évtizedekben sokat veszített korábbi jelentőségéből, több villa és turisztikai épület leromlott állapotba került, miközben a térségben komoly fejlődési lehetőségek maradtak kihasználatlanul.

A környéken ugyanakkor most ismét több beruházás zajlik: a főút mellett lévő, megyei tanácshoz tartozó Hatos Villa nevű komplexumot is felújítják, a Lobogó környékét pedig a szervezők hosszabb távon is fontos turisztikai és közösségi térként képzelik el, amihez a tábor is hozzáadhat – ha mással nem is, azzal mindenképp, hogy ismét figyelmet irányít az üdülőtelepre.

Hogy ebből hosszabb távon valódi közösségi tér, politikai műhely vagy csak egy újabb nyári tábor lesz-e, azt ma még nehéz megmondani. Az viszont már most látszik, hogy a szervezők tudatosan próbálnak egy alternatív erdélyi nyilvánosságot építeni: olyat, amely egyszerre akar távolodni a tusványosi modelltől, nyitni a román–magyar párbeszéd felé, és közösségi hátországot teremteni a Tisza-közeli erdélyi kezdeményezéseknek. A félkész homoródfürdői helyszín ebből a szempontból szinte szimbolikus: egyszerre látszik rajta a leépülés, az útkeresés és egy új politikai-kulturális tér felépítésének szándéka. Július végére több ezer embert várnak ide — egy olyan rendezvényre, amely egyszerre akar kulturális fesztivál, közösségi találkozó és egy új erdélyi politikai nyelv kísérleti tere lenni.