Közösség, szabadság, jövő – Homoródfürdőn építik a Tisza-közeli erdélyi tábor új központját

Félkész épületek, erdei tisztások, régi villák és markológépek között tartották meg csütörtökön Homoródfürdőn a Közösségi Párbeszéd Tábor idei sajtótájékoztatóját. A szervezők szerint július végére több ezer résztvevőt várnak a Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát összekötő üdülőtelep Ilona-völgyébe, ahol egyszerre épül fesztiválhelyszín, közösségi tér és egy új erdélyi politikai-kulturális hálózat találkozópontja.

A tábort szervező Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója és a Romániai Magyar Egységpárt kezdeményezője úgy fogalmazott: számukra ez nem egyszerű rendezvény, hanem „közös történet”. Az idei tábor szlogenje is ezt tükrözi: „Közösség, szabadság, jövő”.

A sajtótájékoztatón végig érződött, hogy a szervezők tudatosan próbálnak eltérni attól a politikai és kulturális modelltől, amelyet az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz által megvalósított Tusványos testesített meg Erdélyben. Kátai többször hangsúlyozta: alulról szerveződő, nyitott és párbeszédre épülő tábort szeretnének létrehozni, ahol az erdélyi zenekarok is levegőhöz juthatnak.

„Szabad másképp gondolkodni. Szabad vitázni. Egy dolgot nem szabad: egymást megalázni” – fogalmazott Kátai az esemény politikai dimenziója és szellemisége tekintetében.

A szervezők szerint ugyanis a tábor célja az lenne, hogy „betemesse az árkokat” az erdélyi magyar közéletben, és teret adjon olyan beszélgetéseknek, amelyekre szerintük ma kevés lehetőség van.

Egy új táborhely Székelyföld közepén

A helyszín önmagában is sokat elmond arról, milyen rendezvényt próbálnak felépíteni a szervezők.

Az Ilona-völgye Rendezvényterem környékén egyszerre látszik az építkezés, az elmúlt évtizedek leépülése és egy új közösségi tér kialakításának szándéka. A főút mellett felújított és félkész épületek sorakoznak, mögöttük erdős hegyoldalak húzódnak, a völgyben pedig már kijelölték a nagyszínpad helyét, amely előtt a szervezők szerint mintegy 1800 ember fér majd el egyszerre.

A tábor idején azonban több ezer résztvevőre számítanak.

A központi helyszín a homoródfürdői 13-as szám alatti rendezvényterem és annak környezete lesz, de a programok részben a Lobogó környékére és a főút menti területekre is kiterjednek majd. A szervezők tervei szerint a vásárosok a Lobogó és a rendezvénytér közötti útszakaszon kapnak helyet, a résztvevők autóit pedig elsősorban a régi sportcsarnok környékén parkoltatnák. A főszínpad a rendezvényterem mögötti magánterületen épül fel, a környező füves részeket pedig sátorhelyként használnák.

A tábor július 28. és augusztus 1. között zajlik majd.

A szervezők hangsúlyozták: a részvétel ingyenes lesz, előzetes regisztráció nélkül. Fizetni csak a sátorhelyekért és a vásároshelyekért kell majd. A sajtó számára külön munkaterületet alakítanak ki, és a tavalyi nagyadorjáni tábor körül kialakult regisztrációs viták után idén kifejezetten azt emelték ki: minden sajtóorgánum szabadon beléphet a rendezvényre. Kátai elismerte, hogy tavaly több újságíró sérelmezte: nem jutott be a táborba, amit többen sajtókizárásként értelmeztek. Szerinte idén „nyitott kapus” rendezvényt akarnak. „A táborban nem lesz kitiltva a sajtó. Bárki bejöhet, bárki kérdezhet” – mondta.

„Nem akarunk még egy Tusványost”

A sajtótájékoztató egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a szervezők tudatosan próbálnak eltávolodni a tusványosi modelltől. Kátai szerint az elmúlt évtizedekben Erdély kulturális rendezvényein túl nagy hangsúly került a magyarországi fellépőkre és politikai szereplőkre, miközben a helyi művészek háttérbe szorultak. „A Fidesz táborában 90 százalék magyarországi fellépő volt. Ez a kilencvenes években még hiánypótló lehetett, de később visszafogta az erdélyi művészeket” – fogalmazott.

A Közösségi Párbeszéd Tábor idei programjában ezért a fellépők mintegy 70 százaléka erdélyi lesz. Ezt a döntést azonban az anyagi oldal is indokolttá teszi. A szervezők szerint a tábor „alulról szerveződő” eseményként működik, jelenleg lényegében komoly költségvetés nélkül. Kátai elmondása szerint a tavalyi nagyadorjáni tábor teljes költsége mintegy 14 ezer euró volt, amit adományokból, támogatásokból és saját hozzájárulásokból fedeztek.

„Jelen pillanatban erre a fesztiválra nulla lej van” – mondta.

Hozzátette: nem akarnak olyan rendezvényt építeni, amely hatalmas mennyiségű közpénzt éget el. A látvány helyett inkább a tartalomra fókuszálnának. Kátai korábban maga is részt vett nagy fesztiválok szervezésében. A sajtótájékoztatón arról beszélt: szerinte Erdélyben ma rengeteg olyan szabadúszó művész van, akik kevés nyilvánosságot kapnak, ezért a tábor részben kulturális platformként is működne.

Politika azért lesz

Bár a szervezők következetesen „civil” és „apolitikus” kezdeményezésként beszéltek a táborról, a program és a résztvevők névsora alapján egyértelmű, hogy komoly politikai dimenziója is van az eseménynek.

A tavalyi táborban több Tisza Sziget is jelen volt, az idei programban pedig ismét külön blokkot kapnak a Tisza-közeli közösségek. Kátai a sajtótájékoztatón megerősítette a Transtelex kérdésére: meghívják Magyar Pétert miniszterelnök és a magyar kormány tagjait is.

Arra a kérdésre viszont, hogy részt vesz-e a rendezvényen Magyar Péter, mint azt tavaly megígérte, Kátai azt mondta: szeretnék, ha eljönne, de erről egyelőre nincs végleges visszajelzés. „Szívesen látjuk, nagyon örülnénk neki, ha el tudna jönni ő maga, vagy Tarr Zoltán, a Tisza Párt társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, de tavaly is két héttel az esemény előtt jeleztek vissza, hogy ott tudnak lenni az eseményen, így ez később derül majd ki” – fogalmazott.

Külön hangsúlyt kap a román–magyar párbeszéd témája is. A szervezők szerint román civil és közéleti szereplőket, illetve politikusokat is meghívnának, a román kormányból nem csak az RMDSZ-es minisztereket, de a romániai kormányválság miatt sem egyértelmű, hogy ki lesz kormányon júliusra, így az sem, hogy kik vesznek részt a programban. Az azonban biztos, hogy a szervezők célja fideszest, RMDSZ-est, Erdélyi Magyar Szövetség politikusait és román politikai pártok képviselőit egy asztalhoz ültetni.

De a romániai magyar polgármestereknek is szerveznek majd kerekasztalt többek között az elszegényedés és népességfogyás témájában.

A román–magyar fórum szervezésében Györke Zoltán, Kolozs megye volt alprefektusa működik közre, aki korábban az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget egyik alapítója volt és már a nagyadorjáni tábort is szervezte.

Gálfi: Homoródfürdő egyszerre leépülő és újra felfedezett térség

A sajtótájékoztatón felszólalt Gálfi Árpád, Székelyudvarhely korábbi polgármestere is, aki jelenleg a tábor mögött álló Változás Erdélyért Egyesület tiszteletbeli elnöke. Mint bejelentette, az egyesület vezetése átalakul: az elnöki tisztséget Papp Emőke veszi át, az alelnök pedig Mózes Levente lesz. Gálfi szerint erre részben azért volt szükség, mert a sajtóban többször felmerült, hogy az egyesület túlságosan kötődik az ő politikai köréhez és korábbi pártjához, ami szerinte megkérdőjelezte a kezdeményezés civil, párbeszédközpontú jellegét. Bár az egyesület névlefoglalását és bejegyzését eredetileg ő kezdeményezte, azt mondta: a jövőben azt szeretnék, ha az új vezetés „apolitikusabban” működtetné a szervezetet.

Ugyanakkor többször is tagadta, hogy bármilyen formában kötődne a Tisza Párthoz. Mint mondta, nem tagja és nem önkéntese Magyar Péter pártjának, a választások előtt mindössze egy beszélgetése volt tiszás szereplőkkel. Azt is hozzátette: saját pártja miatt ez jogilag sem lenne egyszerű, mert tanácsosi mandátumát is veszélyeztetné. Szerinte azért kapcsolódott be a tábor szervezésébe, mert közösségi ügynek tartja a kezdeményezést, nem pedig azért, mert „helyi főtiszás” lenne, mint azaz UH cikkének címében szerepelt.

Gálfi arról is beszélt: Homoródfürdő az elmúlt évtizedekben sokat veszített korábbi jelentőségéből, több villa és turisztikai épület leromlott állapotba került, miközben a térségben komoly fejlődési lehetőségek maradtak kihasználatlanul.

A környéken ugyanakkor most ismét több beruházás zajlik: a főút mellett lévő, megyei tanácshoz tartozó Hatos Villa nevű komplexumot is felújítják, a Lobogó környékét pedig a szervezők hosszabb távon is fontos turisztikai és közösségi térként képzelik el, amihez a tábor is hozzáadhat – ha mással nem is, azzal mindenképp, hogy ismét figyelmet irányít az üdülőtelepre.

Hogy ebből hosszabb távon valódi közösségi tér, politikai műhely vagy csak egy újabb nyári tábor lesz-e, azt ma még nehéz megmondani. Az viszont már most látszik, hogy a szervezők tudatosan próbálnak egy alternatív erdélyi nyilvánosságot építeni: olyat, amely egyszerre akar távolodni a tusványosi modelltől, nyitni a román–magyar párbeszéd felé, és közösségi hátországot teremteni a Tisza-közeli erdélyi kezdeményezéseknek. A félkész homoródfürdői helyszín ebből a szempontból szinte szimbolikus: egyszerre látszik rajta a leépülés, az útkeresés és egy új politikai-kulturális tér felépítésének szándéka. Július végére több ezer embert várnak ide — egy olyan rendezvényre, amely egyszerre akar kulturális fesztivál, közösségi találkozó és egy új erdélyi politikai nyelv kísérleti tere lenni.