Baktériummal szennyezett víz folyt a csapból Kézdivásárhelyen, de csak akkor szóltak a lakóknak, amikor már sokan lebetegedtek

Április 19-én ismét csőtörés volt Kézdivásárhelyen. A sokadik. Ezúttal a Torjai és a Dobolyi Aladár utca kereszteződésénél történt a baj, a Hydrokov Facebookon tájékoztatta a lakókat, hogy dolgoznak, és este nyolc óra körül már visszaadták a vizet. A lakók szerint már akkor kellemetlen szaga volt a csapvíznek, de mindenki lefekvéshez készülődött, nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget.

Másnap, április 20-án egész nap büdös volt a víz. Bartis Éva, az egyik érintett lakó a Transtelexnek elmondta, a szomszédokkal összeültek, mindenki ugyanazt tapasztalta, ezért felhívta a Hydrokovot: „Megkérdeztem, normális-e ez a szag? Azt válaszolták, hogy klórral fertőtlenítenek, hiába mondtam nekik, hogy ez teljesen más szag.” Mivel telefonos megkeresésnél nem járt sikerrel, írásos panaszt írtak a prefektúrának, az önkormányzatnak, közegészségügynek és a szolgáltatónak, ezután mintavételek következtek, az egyértelmű figyelmeztetés azonban még váratott magára.

Napokig senki nem figyelt oda komolyan a lakók jelzéseire

A következő napokban a Hydrokov kémiai mintát vett, amelynek eredményét rendben találta. Mikrobiológiai elemzésre mintát csak április 22-én vittek be a Közegészségügyi Igazgatósághoz. A DSP ugyanis csak hétfőn, szerdán és pénteken fogad mintákat. Addigra a Bálványos utcában és a környező utcákban több lakónál már jelentkeztek a tünetek.

Bartis Éva kisebbik lányát haza kellett hozni az óvodából, mert fájt a hasa. „Aztán nálam is jelentkeztek a tünetek, végül az egész család lebetegedett: hányás, hasmenés, erős gyengeség. Ez napokig tartott” – mondta. Telefonon kereste a családorvosát, aki a tünetek hallatán elsőre vírust valószínűsített. „De én már akkor éreztem, hogy itt valami másról van szó, mert a szomszédoknál is ugyanazok a tünetek jelentkeztek, egymástól függetlenül” – mutatott rá a lakó. Végül gyógyszerekkel és pihenéssel próbálták kezelni a helyzetet otthon. „Olyan állapotban voltam, hogy vezetni sem tudtam volna, hogy az orvosi rendelőig el tudunk menni a két gyerekkel” – mondta.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Daczó Andrea olvasónk is, aki levélben is megkereste a Transtelexet. Elmondása szerint a kislányuk szerdán kezdett hányni, hasmenése lett – és csak egy Facebook-csoportban olvasott névtelen bejegyzésből jöttek rá, hogy valószínűleg a víztől betegedett meg. „A kommentekben szépen sorban jöttek szembe a tapasztalatok, azok az emberek írták őket, akik hasmenésben, hányásban, gyomorgörcsben szenvedtek a víz miatt” – mondta. Hozzátette: volt, aki a Hydrokovnak jelezte korábban, hogy büdös a víz, mintát is vettek, klóroztak is, de sehol nem tájékoztatták a lakókat, hogy vizsgálatok folynak, és ne használják a vizet. „Azt, hogy ez kötelességük lett volna, talán nem is kell magyarázni.”

A megszólalástól sokan féltek. Bartis Éva elmondása szerint volt, akit kifejezetten próbáltak lebeszélni arról, hogy nyilvánosan szóljon az ügyről: „Ne csináljunk ekkora ügyet belőle” – hangzott az érv. Daczó Andrea ezt így fogalmazta meg: „Ez egy kisváros. Itt mindenki ismer mindenkit és mindenki fél bármit is tenni, mert féltik a munkahelyeiket, a megélhetésüket.”

Bár a baktériummal fertőzött víz ügye eddig csupán egy helyi rádióig és néhány közösségi médiás csoportig jutott, súlya messze túlmegy ezen.

Bartis Éva legalább ötven, de inkább ötven és száz közé teszi az érintett emberek számát, akiknek egészségügyi gondjaik volta a vízszolgáltató hanyagsága miatt.

„Sokan jelezték Facebookon is, hogy betegek lettek. Többen viszont nem merték felvállalni nyilvánosan. De ivóvízről beszélünk. Ennél fontosabb közegészségügyi kérdés aligha van.”

A vízszolgáltató tudta, hogy baj van, de a tanácsülésen egy szót sem szólt, inkább díjemelésről beszélt

Az ügy egyik legterhelőbb mozzanata április 23-án, csütörtökön játszódott le. A városházán tanácsülés volt, amelyre Kozsokár Attilát, a Hydrokov vezérigazgatóját is meghívták. Balázs Attila, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) helyi tanácsosa, aki szintén jelen volt, a Transtelexnek elmondta: a vezérigazgató egyetlen szóval sem említett problémát a vízzel, holott addigra már elvégezték a vizsgálatokat, tudták, hogy baj van. Ehelyett a víz- és csatornaszolgáltatás díjának emeléséről tárgyalt. A lakosok általános elégedetlenségét érzékelve azonban az RMDSZ-es tanácsosok sem fogadták el a kérését.

Ugyancsak csütörtökön a Kézdivásárhelyi szégyenfal nevű Facebook-csoportban tette közzé a Zorró néven futó felhasználó, hogy a csőtörés után valószínűleg fertőzött víz kerülhetett a hálózatba, és többen megbetegedtek. A kommentek alatt sorra szólaltak meg a lakók. A Kert utcából írta valaki, hogy a lányánál hasmenés és hányás jelentkezett. Egy másik lakos a másfél éves kislánya rosszullétéről számolt be. Volt, aki viszont kétségbe vonta a bejegyzés hitelességét, köztük Kiss Levente Csaba RMDSZ-es helyi tanácsos, a városfejlesztési bizottság tagja, aki jogi következményekkel próbálta elhallgattatni a megszólalókat.

Miután kiderült, hogy a jelzések igazak voltak, Zorró kérésének megfelelően, a tanácsos bocsánatot kért: „Tévedtem, amikor nagy naivan azt feltételeztem, hogy ha ilyen méretű baj van, a Hydrokov értesíti a lakosságot. De nem tette” – írta Kiss.

A Hydrokov csak pénteken, április 24-én ismerte el nyilvánosan a szennyeződést – öt nappal a csőtörés után. Közleményükben azt állították, az érintett lakókat külön értesítették. A lakók ezt vitatják: Daczó Andrea szerint szórólapokkal csak pénteken délután, a közösségi médiás nyomás után indultak az alkalmazottak, és azokat sem kapták meg mindannyian. Az érintett utcák listáját is csak fokozatosan bővítette a Hydrokov – a Vár utca pénteken még nem szerepelt a listán, holott onnan is jeleztek megbetegedést.

Szilveszter Szabolcs alpolgármester a Profi Rádióban nyilatkozott az ügyről április 27-én, és egyértelműen elítélte a Hydrokov mulasztását: „Ha ivóvízellátásról van szó, már a gyanú alapján azonnal lépnie kellett volna a Hydrokovnak abban, hogy értesíti a lakókat és javasolja a vízfogyasztás felfüggesztését. Ez nem történt meg ebben az esetben.” Az önkormányzat felelőssége nem merült fel az interjúban.

A Hydrokov és az alpolgármester is elismerte a mulasztást

A Transtelex megkereste mind a Hydrokovot, mind Szilveszter Szabolcs alpolgármestert. Kozsokár Attila vezérigazgató írásban válaszolt kérdéseinkre. Elmondása szerint az első panasz a Hydrokovhoz április 21-én, kedden érkezett – egyes lakók a szagra vonatkozó jelzéseiket korábban a prefektúrához és más intézményekhez küldték. Kedden kémiai mintát vettek, amelynek eredménye rendben volt. A mikrobiológiai mintát a DSP szerdán vette át, csütörtökön adott szóbeli, részleges eredményt, a végleges laborlelet pedig csak hétfőn, április 27-én érkezett meg.

„Azzal hibáztunk, hogy a legelső gyanú nyomán nem értesítettünk azonnal minden környékbeli fogyasztót” – ismerte el Kozsokár. A nyilvános tájékoztatás elmaradásának okát azzal indokolta, hogy kezdetben elszigeteltebb esetnek vélték, és nem akartak pánikot kelteni. „Erre a döntésre a vezérigazgató teljes felelősséget vállal.”

A kompenzáció kapcsán Kozsokár megerősítette: az érintett utcák lakóit nem terhelik számlával a szennyezés időszakára, és az esetleges gyógykezelési költségek megtérítésében is gondolkodnak.

A hálózat állapotáról elmondta: a csövek 36 százaléka számít elavultnak, 40–60 éves vezetékekről van szó, a fennmaradó 64 százalék új vagy viszonylag új. 2027–2028-ban uniós forrásból újabb 12 százalékot újítanak fel, így 2028 után a hálózatnak mindössze 12 százaléka marad régi. Gyorsabb helyszíni kimutatás érdekében május 8-ig hordozható mikrobiológiai analizátorokat is beszereznek, amelyek 15 percen belül jelezni tudják, ha szennyeződés van – a baktérium típusát azonban ezek nem azonosítják, ahhoz továbbra is akkreditált laboratóriumra van szükség.

Szilveszter Szabolcs alpolgármester a Transtelexnek adott interjúban a Hydrokov mulasztásáról beszélt, és elmondta, hogy kilenc kérdésből álló írásos kérdéssort küldött Kozsokárnak, az ADI Aquacov találkozón pedig kijelentette: addig egyetlen, a Hydrokovval kapcsolatos döntést sem fogadnak el, amíg nincs konkrét felelős és nem derül ki a szennyeződés oka. Azt is mulasztásnak nevezte, hogy Kozsokár a helyszínre sem ment ki személyesen. „Egy ilyen esetben egy igazgatónak ki kell mennie, beszélnie kell az emberekkel, ne csak nekem kelljen menni, és mondani, hogy keressük a megoldást.”

Arra a kérdésünkre azonban, hogy a városvezetés miért nem tett közzé saját maga figyelmeztetést az érintett utcák lakóinak, az alpolgármester kitért. Elmondása szerint a kommunikáció súlya a Hydrokovot terhelte, nem szerették volna kompetencia hiányában magukra húzni ennek a felelősségét, ő viszont személyesen többször kiment az érintett utcákba és nyomást helyezett a vállalatra is.

A városháza, a polgármester és az alpolgármester saját közösségi oldalain vagy más – hivatalos – felületeken azonban nem jelent meg egyetlen figyelmeztető bejegyzés sem – azt az érzést keltve az emberben, mintha minden rendben lenne, sehol semmi látnivaló nem lenne.

Bokor Tibor polgármester a Transtelex megkeresésére nem válaszolt. Titkára jelezte, hogy továbbítja az üzenetet és amennyiben a polgármester fontosnak tartja a témát, visszahív. Ez azonban nem történt meg.

A szennyeződés forrásáról az alpolgármester elmondta, hogy szimulációs vizsgálatok folynak: a Hydrokov lépésről lépésre próbálja visszajátszani az április 19-i eseményeket, hogy kizárásos alapon azonosítsák, mi okozhatta a problémát.

Az ok kiderítéséig az alpolgármester szerint sem lehet teljes garanciát adni a víz biztonságosságáról.

Egy, a Hydrokov működésére rálátó, de nyilatkozatra nem felhatalmazott forrás a Transtelexnek elmondta: amíg a hálózat nyomás alatt van, külső víz nem juthat be a rendszerbe – csőtörésnél azonban nyomásvesztés keletkezik, és ha valahol szabálytalanul össze van kötve a vezetékes és a kútvíz, visszaszennyeződés történhet. Kézdivásárhelyen a rendszeres csőtörések miatt sokan használnak saját kutat. A pontos forrás azonosítása hetekig tartó munkát igényelhet.

A fórumon lemondást és változást követeltek

Balázs Attila EMSZ-es tanácsos a történtek nyomán lakossági fórumot szervezett, amelyen mintegy húsz személy vett részt, köztük több érintett, megbetegedett lakos is. A hangulat feszült volt: a jelenlévők nemcsak a Hydrokov tájékoztatási mulasztását tették szóvá, hanem a városvezetés felelősségét is számon kérték. Többen sérelmezték, hogy az RMDSZ-es városi tanácsosok nemhogy mellé álltak volna a problémájuknak, de igyekeztek elhallgattatni azokat, akik nyilvánosan szóltak az ügyről. Volt, aki Kozsokár Attila lemondását követelte, mások az RMDSZ-es helyi vezetők számonkérését is szükségesnek tartották. Elhangzott az is: elég volt abból, hogy a kézdivásárhelyiek hallgatnak, mert félnek Tamás Sándor megyei tanácselnöktől és a helyi RMDSZ-es vezetéktől.

Az egyik érintett azt is elmondta, hogy három hete víz nélkül vannak, nem mernek inni a vízből, de főzni, tisztálkodni sem tudnak, ehhez képest a Hydrokov részéről mindössze három alkalommal kaptak a lakosok pár üveg vizet a szükségleteikre. Ez emberi méltóságukat sérti, de újabb múlasztásnak is látják egy olyan helyzetben, amikor szerintük a baktériumok a vízzel való fogmosással is megbetegíthették őket – tehát folyamatos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve.

Balázs Attila a fórum után a Facebookon így összegezte a helyzetet: „Három hete történt az eset, de még máig senki nem meri felvállalni, hogy kimondja, a víz iható. Az érintettek félelmet éreznek, mert nem tudják, honnan ered a fertőzés. A cég kommunikációját és az önkormányzat kommunikációját is nehezményezik. Nem voltak időben felvilágosítva arról, mi történik. Úgy érzik, az eset meghaladja a vezetők képességeit!”

Decentralizáció: a város visszavenné a vizet

A fórum politikai utórezgéseként az EMSZ helyi frakciója a városi vízszolgáltatás teljes átszervezését is sürgetné. Balázs Attila szerint a megoldás kulcsa a decentralizációban rejlik: ki kellene léptetni Kézdivásárhelyt a Hydrokov Rt. fennhatósága alól, és a szolgáltatást vissza kellene adni a város saját cégének, a Gosp-Com Kft.-nek. Érvelése szerint a jelenlegi rendszerben a kézdivásárhelyiek által befizetett összegek a sepsiszentgyörgyi központú regionális szolgáltatóhoz vándorolnak, miközben a helyi infrastruktúra állapota folyamatos kritikák tárgya. „A város sokkal jobban járna, ha saját önkormányzati céggel dolgozna, mert így a lakosok pénze helyben maradna” – fogalmazott.

Az elképzelés egyelőre kisebbségi álláspont: az EMSZ mindössze három képviselővel rendelkezik a helyi tanácsban. Balázs ugyanakkor úgy látja, a lakossági felháborodás mértéke előbb-utóbb olyan pontra érhet, ahol az RMDSZ-es többség is kénytelen lesz újragondolni álláspontját.

Régi hálózat, tisztázatlan felelősség

A vízszennyezés mögött egy régóta húzódó infrastrukturális probléma is áll. Bartis Éva szerint a szennyeződés nem elszigetelt eset, hanem egy évek óta felhalmozódó válság egyik következménye: „Kézdivásárhelyen gyakorlatilag folyamatosak a csőtörések. Nem telik el úgy egy hét, hogy valahol ne legyen csőszakadás. És az is megszokott, hogy csőtörés után sáros, koszos, ihatatlan víz folyik a csapból. Erre már szinte legyint az ember. De hogy még baktériummal is szennyezett legyen, és emiatt emberek betegedjenek meg, az már egy másik szint.” Hozzátette: „Itt mindig ugyanarra hivatkoznak: régiek a csövek, 40–50 éves a hálózat, nincs pénz. De meddig lehet erre hivatkozni?”

Daczó Andrea szerint mindeközben a Hydrokov az országos viszonylatban egyik legdrágább szolgáltatók között van, miközben Kovászna megye a legalacsonyabb átlagkeresetű régiók egyike. „Mivel a cég monopolhelyzetben van, azt hiszik, bármit megtehetnek” – fogalmazott.

A Hydrokov Rt. 2009 óta regionális szolgáltatóként működik Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Bodzafordulón, több mint százezer fogyasztónak nyújtva ivóvíz- és csatornaszolgáltatást. Kézdivásárhely önkormányzatának 16,072 százalékos részesedése van a vállalatban, megbízott képviselője Bartha János László. Mint azonban megtudtuk, a tanácstestület Szilveszter Szabolcsot is megbízta a vállalattal kapcsolatos döntésekben való eljárással. A cég legnagyobb tulajdonosa Sepsiszentgyörgy önkormányzata 54,47 százalékkal, Kovászna Megye Tanácsa 13,79 százalékkal részesedik.

Bár az alpolgármester a Transtelex érdeklődésére azt mondta, az önkormányzat az elmúlt négy évben saját és kormányzati forrásból több mint 13 millió lejt fektetett be a hálózat korszerűsítésébe.

Bartis Éva szerint a felelősség mégsem állhat meg a csöveknél: „A Hydrokov vezetőségének vállalnia kellene a felelősséget, és azoknak is, akik húsz éve vezetik a várost. Valahol megvan annak a felelőse, hogy idáig jutottunk. Mert ez nem egy most kezdődött probléma. És azt is kimondom: az emberekben az az érzés alakult ki, hogy ezt az egészet próbálták eltussolni, és csak akkor kezdtek komolyan foglalkozni vele, amikor már túl nagy lett a nyilvánossága.”

A szennyeződés pontos forrása egyelőre ismeretlen. Az ok kiderítéséig sem a Hydrokov, sem a városvezetés nem tud teljes garanciát adni arra, hogy a kézdivásárhelyi csapvíz biztonságosan iható. Azt azonban megtudtuk, hogy a Hydrokov ok-okozati feltárása még hetekig is eltarthat, ha a szimuláció nem hoz eredményt, az önkormányzat független kivizsgálása pedig az alpolgármester szerint komplex folyamat, amit nem szívesen indítanának el, de nem zárta ki a lehetőségét sem.