Ilie Bolojan néhány nap alatt a román politika legnépszerűbb szereplőjévé vált

Ilie Bolojan már a bizalmatlansági szavazás előtt szakított a korábbi technokrata fogalmazásmódjával, de a kormánybuktatás óta látványosan feltekerte a kritikus hangvételt, és nyíltan beszél arról, hogyan működtek a háttéralkuk, hogyan omlott össze a bizalom a koalícióban, és miért döntött úgy a PNL, hogy szakít a PSD-vel.

Csütörtökön közzétett Facebook-bejegyzésében azt írta: azzal, hogy szakított a PSD-vel a PNL visszaszerezte önbecsülését. Bolojan szerint ez volt az első olyan fontos döntés az elmúlt években, amely valóban a párt vezető fórumában született meg, nem pedig más irodákban. Vagyis a liberálisok maguk döntötték el a hogyan továbot, és nem az államelnök, a hozzá tartozó biztonsági struktúrák vagy éppen más pártot vezető politkusok szóltak bele abba, hogy mi volna a legjobb a liberális alakulat számára.

Bolojan külön felidézte a 2021-es pillanatot, amikor Florin Cîțu vezénylete alatt a PNL megszavazta a PSD-vel való nagykoalíciót. Elmondása szerint akkor a döntés valójában már előre eldőlt, a pártelnök csak formalitásként tálalta azt az összehívott vezetőségi tanácsnak. Most viszont szerinte „kitisztultak a vizek”, és a PNL végre saját maga döntött a sorsáról.

Bolojan azt állítja: a PSD bizalmatlansági indítványa után egyszerűen nem maradt politikai bizalom a két párt között. Az Antena 1 szerda esti műsorában ennél is keményebben fogalmazott. Azt mondta:

„Ha valakit a saját üzlettársa hátba támad, becsap és megfúrja, akkor egy racionális ember nem alapít vele újabb céget.”

A kijelentés egyértelműen a PSD-re vonatkozott, amely szerinte egyszerre vett részt a kormányzásban és készítette elő a kabinet megbuktatását.

Az állami cégek és a politikai klientúra

Bolojan nyíltan beszélt az állami vállalatok politikai megszállásáról is. Elismerte, hogy gyakorlatilag minden kormánypárt saját emberei elhelyezésére használta az állami cégek vezetői pozícióit, de szerinte van egy párt, a PSD, amelynél ez sokkal gyakoribb és annyira behálóztak mindent, hogy valójában maffiaszerű gyakorlatról lehet beszélni, amelyet meg kell szüntetni.

A miniszterelnök szerint különösen problémás, hogy a veszteséges állami vállalatok vezetőit olyan szerződések védik, amelyek nem a teljesítményt ösztönzik, hanem a politikai túlélést. Konkrét példaként említette a Metrorexet, az otopeni repülőtér vállalatát és a Hidroelectricát is.

„Az embereik elhelyezésére és kifizetőhelyeknek használták a kormánypártok az állami vállalatok vezetői tisztségeit; ez így nem mehet tovább.”

Az ilyen mondatok miatt is az elmúlt napokban látványos szimpátiahullám indult Bolojan felé, különösen a városi, reformpárti és korábban kiábrándult jobboldali szavazók körében. Sok kommentár szerint most először beszél valaki a kormányzás valódi mechanizmusairól úgy, hogy közben konkrét neveket említ és politikai felelősséget is vállal.

Politikai elemzők: Az elnök elszigetelődött, Bolojanból szuperhős lett

A politikai kommentárok egy része még ennél is tovább megy. Több publicista szerint a PSD és Nicușor Dan valójában akaratlanul is politikai „szuperhőst” csinált Bolojanból.

Florin Negruțiu szerint mindez már a közösségi médiában is látványosan érződik. A publicista arra hívta fel a figyelmet, hogy Ilie Bolojan leköszönő miniszterelnöki Facebook-bejegyzése kevesebb mint egy óra alatt több mint százezer kedvelést kapott (azóta már több mint negyedmillió lájkja van), ami román politikai viszonylatban rendkívül ritka reakció. A bejegyzésben Bolojan úgy búcsúzott, hogy „megtiszteltetés volt tíz hónapon át az ország szolgálatában állni”. Negruțiu szerint ez jól mutatja, hogy Bolojan jelenleg „hullámon van”, és messze ő lett a román politika legnépszerűbb szereplője. Úgy véli, a PSD-vel való szakítás és az ellenzékbe vonulás stratégiailag helyes döntés volt, mert egy párt csak ellenzékben tud valóban megújulni. A kommentátor szerint Romániát sem lehet megreformálni addig, amíg maguk a pártok nem újulnak meg. Negruțiu azt is kiemelte: Bolojan a parlamenti felszólalásával és az esti pártbeszédével gyakorlatilag először lépett fel valódi országos politikai vezetőként, és most már nem egyszerű technokrata adminisztrátorként, hanem politikai karakterként tekintenek rá sokan.

Bolojan felemelkedésével párhuzamosan a kritikusok szerint Nicușor Dan elszigetelődött. Hibaként említik, hogy túlzottan bízott a PSD-ben, és rosszul mérte fel a politikai erőviszonyokat. Többen azt állítják, hogy az államfő hallgatólagosan támogatta a PSD stratégiáját: előbb megbuktatni a Bolojan-kormányt, majd belső puccsal átvenni az irányítást a PNL felett is. Csakhogy a terv második része nem működött, mert Bolojan nem hátrált meg, hanem nyílt konfliktust vállalt.

A bírálók szerint Nicușor Dan az elmúlt hónapokban eltávolodott saját reformpárti választóitól is. Miközben kampányában az állam reformját, az oktatás és az igazságszolgáltatás modernizálását ígérte, elnökként inkább politikai egyensúlyozásba kezdett a PSD és a szuverenista tábor között. Ennek következtében ma egyre többen látják úgy Bukarestben, hogy az államfő gyenge, elszigetelt és nem ura teljesen a helyzetnek, miközben Bolojan fokozatosan a rendszerrel szembeszálló reformpolitikus szerepébe emelkedik.

A román parlament május 5-én 281 szavazattal buktatta meg a Bolojan-kormányt a PSD és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítvánnyal. Az indítvány kezdeményezői azzal érveltek, hogy a kabinet megszorító intézkedései elszegényítik a lakosságot, drasztikusan rontják az életszínvonalat, valamint a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztásával „a társadalom ellen fordultak”. A dokumentum egyik központi eleme az volt, hogy a kormány állítólag reformokra hivatkozva próbálja kiárusítani az állami vagyont és stratégiai jelentőségű vállalatokat.

Még a szavazás napján rendkívüli belső ülést tartott a PNL vezetése, ahol végül a liberálisok többsége az ellenzékbe vonulás mellett döntött. A párton belül ugyanakkor voltak olyan hangok is, amelyek szerint a PNL-nek kormányon kellett volna maradnia, még egy nehezebb kompromisszum árán is.

Közben Nicușor Dan megkezdte az informális konzultációkat az új kormány megalakításáról. Az elnök egyértelművé tette, hogy az AUR nem lehet része a jövőbeli kormányzati formulának