A sajtószabadság világválságát éljük meg épp

A sajtószabadság jelenleg olyan mélypontra jutott, amilyenre legutóbb a világháborúk idején volt példa. Az újságírókkal szembeni egyre fokozódó verbális és fizikai erőszak, a lejárató kampányok, intézményi nyomásgyakorlás, a mesterséges intelligencia térnyerése illetve a sajtófinanszírozások aszimmetriája és átláthatatlansága mind olyan feltételeket teremtenek, amelyek fokozatosan ássák alá az objektív tájékoztatást, ezáltal pedig teret engednek a demokratikus mechanizmusok leépülésének.

A 2026-os sajtószabadság világnapja kritikus pillanatot jelent, megerősíti a tényt, miszerint a véleménynyilvánítás szabadsága, mind normatív, mind empirikus eszközként kulcsszerepet játszik az információs társadalmak jövőjének alakításában, fogalmaz az Agerpres.

A sajtószabadság és a független újságírás nem szektoriális kérdések, hanem a jövőt formáló erők és olyan átfogó tényezők, amelyek elősegítik a békét, a rezilienciát és a demokratikus berendezkedés elengedhetetlen elemei.

Az UNESCO 2022–2025-ös globális trendjelentése szerint a sajtószabadság a legmeredekebb visszaesést szenvedte el, 2012 óta 10%-kal csökkent. Ez a visszaesés a 20. század leginstabilabb időszakaiban megfigyeltekhez hasonlítható. Azaz úgy állunk most, mint a két világháború idején vagy a hidegháború időszakában.

Ezt a hanyatlást számos egymással összefüggő probléma indokolja: a fegyveres konfliktusok fokozódása (2024-ben 61 aktív konfliktus világszerte); az információ manipulálása és külső beavatkozás, beleértve a mesterséges intelligencia használatát, ami gyengíti az egyéni bizalmat és a nemzetbiztonságot is; az újságírók elleni tartós és fennálló erőszak, miközben a gyilkosságok 85%-a büntetlen marad; a független média növekvő gazdasági sérülékenysége, amely összefügg azzal, hogy a globális reklámbevételek több mint 54%-a digitális platformokra koncentrálódik; valamint az információs ökoszisztémák mély zavara, amelyet a digitális platformok és a mesterséges intelligencia okoz, miközben a felhasználók 40%-a már AI-t használ tartalmak létrehozására vagy módosítására.

Ilyen feltételek között történhetett meg az is, hogy 2012 óta 63%-os öncenzúra-növekedést mértek, amelyet a megtorlástól való félelem, az online zaklatás, a jogi megfélemlítés és a gazdasági nyomás váltott ki az egyes szerkesztőségekből és újságírókból.

Két, a sajtószabadság helyzetét elemző jelentést tettek közzé április végén, amelyekről ebben a cikkünkben számoltunk be. Az egyik a romániai civil szervezetek által készített „Starea democrației în 2025” című jelentés, a másik pedig a Riporterek Határok Nélkül (RSF) éves sajtószabadság-indexe. A két dokumentum együtt azt mutatja, hogy bár vannak kisebb elmozdulások, összességében romló trend rajzolódik ki, mind regionális, mind globális szinten.

A romániai jelentés szerint az újságírók és civil aktivisták egyre ellenségesebb környezetben dolgoznak. Gyakoribbá váltak a verbális támadások, a lejárató kampányok és a különböző intézményi nyomásgyakorlási formák.

A Riporterek Határok Nélkül 2026-os indexe szerint Románia a 49. helyen áll 180 ország közül, 67,71 ponttal, ami enyhe javulást jelent az előző évhez képest. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy globális szinten a sajtószabadság 25 éve nem volt ilyen rossz állapotban: a vizsgált országok több mint fele már „nehéz” vagy „nagyon súlyos” kategóriába tartozik.

Amikor a független újságírás gyengül, a társadalmak kiszolgáltatottabbá válnak a dezinformációnak, a polarizációnak, a manipulációnak és az erőszaknak, különösen olyan környezetekben, ahol a világ népességének közel egyharmada továbbra is offline él, ami korlátozza a közérdekű információkhoz való egyenlő hozzáférést.

Románia a RSF megállapítása szerint sokszínű és viszonylag pluralista médiakörnyezettel rendelkezik, amely termékeny terepet biztosít a közérdekű, jelentős hatású oknyomozó újságírás számára. Ugyanakkor a médiafinanszírozás átláthatóságának hiánya – különösen a politikai pártok közpénzeinek felhasználása tekintetében – valamint a piaci nehézségek aláássák az információk megbízhatóságát és a média iránti bizalmat.

A szabad, független sajtó szerepét a magyar sajtó napján hangsúlyoztuk ebben a cikkünkben, amelyben elmondtuk: egy nemzet csak akkor képes szabadon gondolkodni, ha a hatalom fölött létezik egy nyilvánosság, amely kérdez, ellenőriz, emlékeztet, és nem engedi, hogy a valóságot egyszerűen átírják.

Ahogy akkor is kiemeltük, négy éve működik a Transtelex, azóta gyakorlatilag folyamatos ellenszélben dolgozunk. Nem azért, mert lételemünk a romantikus ellenállás vagy a hősies vállalkozás, hanem mert ragaszkodunk egy egyszerű alapelvhez: az újságíró nem PR-cikket ír, nem az a dolga, hogy a hatalom narratíváit felerősítse, hanem az, hogy kritikusan megvizsgálja azt, hogy mit tesz, mit mond a politikai és gazdasági elit, és ennek milyen hatása van életünkre.

A valódi nyilvánosság nem magától jön létre: a szabad sajtó a nyilvánosság egyik legfontosabb letéteményese, ahol a közösség szembenézhet saját valóságával.

Mi ezért dolgozunk, és ebben kérjük minden olvasónk segítségét is.

A tiedet is!

Ha ma tennél valamit a szabadságért, támogasd a független sajtót: ajánld fel adód három és fél százalékát a Transtelexnek.