Románia javított a sajtószabadságon, Magyarország az EU sereghajtói között van

Két, a sajtószabadság helyzetét elemző jelentést tettek közzé április végén, közvetlenül a Sajtószabadság Világnapja (május 3.) előtt. Az egyik a romániai civil szervezetek által készített „Starea democrației în 2025” című jelentés, a másik pedig a Riporterek Határok Nélkül (RSF) éves sajtószabadság-indexe. A két dokumentum együtt azt mutatja, hogy bár vannak kisebb elmozdulások, összességében romló trend rajzolódik ki, mind regionális, mind globális szinten.

A romániai jelentés szerint az újságírók és civil aktivisták egyre ellenségesebb környezetben dolgoznak. Gyakoribbá váltak a verbális támadások, a lejárató kampányok és a különböző intézményi nyomásgyakorlási formák. Példaként említik Emilia Șercan oknyomozó újságíró ügyét, akit célzott támadások értek, miután magas rangú politikusok plágiumügyeit tárta fel. A jelentés kitér arra is, hogy egyes esetekben újságírók megfigyelésének gyanúja merült fel.

Külön problémaként jelennek meg az úgynevezett SLAPP-perek, vagyis olyan jogi eljárások, amelyeket politikusok, közintézmények vagy nagyvállalatok indítanak kritikus hangok ellen. Ezek célja sokszor nem a per megnyerése, hanem az érintettek anyagi és időbeli ellehetetlenítése. A jelentés szerint ezek az eljárások egyre gyakoribbak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a közérdekű ügyek feltárása kockázatosabbá váljon.

A digitális térben szintén több problémát azonosítottak. A jelentés bírálja a közösségi platformok működését, amelyek algoritmusai továbbra is előnyben részesítik a polarizáló tartalmakat, valamint a hatóságok fellépését is, amelyet egyes esetekben aránytalannak és átláthatatlannak tartanak. Emellett hiányosságokat látnak az állami intézmények felkészültségében az olyan új technológiák kezelésében, mint a mesterséges intelligencia, különösen az alapjogok védelme szempontjából.

A Riporterek Határok Nélkül 2026-os indexe szerint Románia a 49. helyen áll 180 ország közül, 67,71 ponttal, ami enyhe javulást jelent az előző évhez képest. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy globális szinten a sajtószabadság 25 éve nem volt ilyen rossz állapotban: a vizsgált országok több mint fele már „nehéz” vagy „nagyon súlyos” kategóriába tartozik.

Magyarország esetében a tendencia kedvezőtlenebb. Az ország a 74. helyre csúszott vissza a rangsorban a korábbi 68.-ról, és ezzel az Európai Unión belül a harmadik legrosszabb helyzetben van. A jelentés szerint Orbán Viktor kormányzása alatt a médiarendszer jelentősen átalakult: a közmédia kormányzati befolyás alá került, miközben a KESMA több száz médiumot tömörít. A dokumentum kitér arra is, hogy az állami hirdetések elosztása torzítja a médiapiacot, a kritikus újságírókat pedig gyakran érik online támadások.

Az RSF jelentése megemlíti azt is, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, ahol újságírókat figyeltek meg a Pegasus kémszoftverrel. Bár fizikai erőszak ritkán fordul elő, a politikai és gazdasági nyomás, valamint a lejárató kampányok rendszerszintű problémát jelentenek.

A globális kép még borúsabb. Az RSF szerint az elmúlt 25 évben folyamatosan romlott a sajtószabadság helyzete, és egyre több országban alkalmaznak jogi, gazdasági vagy politikai eszközöket a média korlátozására. A hagyományos fenyegetések, mint az erőszak vagy a bebörtönzés, mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kevésbé látványos, de hatékony módszerek: a finanszírozási nyomás, a szabályozási környezet szigorítása és a nyilvános diskurzus polarizálása.