Esettanulmánya ez az Erdélybe importált pártállami rendszernek – jelentés készült a levélszavazásról

„Az erdélyi magyar választókkal szemben is méltatlan, ahogy a szavazati jogukkal élniük kellett a polgármester, az RMDSZ meg nem tudom, hogy kinek az orra előtt. Akkor is felháborító, ha nem feltétlenül törvénytelen” – mondta Kiss Tamás szociológus, az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom tagja a csütörtöki sajtótájékoztatójuk végén, ahol azt a jelentésüket mutatták be, amelyet az RMDSZ szerepvállalásáról készítettek a Fidesz erdélyi kampányában és a levélszavazás lebonyolításában.

A szociológus szerint a jelentés elkészítését az indokolta, hogy a magyar-magyar viszonynak egyik legfontosabb neuralgikus pontja a szavazati jog. Az állítása alátámasztására a mozgalom egy korábbi, illetve a Political Capital idei felmérését hozta, ami szerint magyarországiak körülbelül kétharmada nem támogatja jelenlegi formájában a határon túli magyarok választójogát, de amennyiben átláthatóbb lenne a rendszer, akkor a szavazati jog támogatottsága növelhető lenne.

Kiss Tamás szerint ebből a szempontból nézve különösen felelőtlen az RMDSZ szerepvállalása a levélszavazati rendszerben, ugyanis

• egyrészt „a Fidesz kampánygépezetébe integrálódva vitte a párt kampányát”
• másrészt „a levélszavazat lebonyolításában mintegy a magyar állam meghosszabbításaként működött”.

Kiss hangsúlyozta, önmagukban ezek nem lennének problémásak, csak a feladatkörök összecsúszásával „teljes mértékben politizálta a választási procedúrát, nagyon nagy károkat okozva és politikai kihívás elé állítva az erdélyi magyar közösséget”. Szerinte a Fidesz kampányába és a kampánygépezetébe való beépülés és szavazás szervezésének összefonódása nagyon jó esettanulmánya az Erdélybe importált „pártállami, illiberális rendszernek, ahol közfeladatok direkt módon politizálódnak”.

Szerinte az RMDSZ felelőtlensége mellett a problémás a szavazás törvényi kerete is. Egyrészt azért, mert megbízhatatlan volt a választási névjegyzék, hiszen a tíz évre szóló regisztrációban soha nem volt arról világos és meggyőző kommunikáció arról, hogy mi történik az elhalálozottak és az elköltözöttek levélszavazatával. Ugyanakkor még ennél is nagyobb probléma szerinte, hogy a törvények lehetővé teszik, egy meghatalmazás nélküli harmadik személy vigye a szavazatokat, „és a kisebbségi szervezetek erre egy szavazatzsákoló rendszert építettek”. Kiss szerint a legrosszabb helyzet a Vajdaságban volt, ahol a posta feladatait hivatalosan is átvállalta a Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesület, ő vitte ki és szedte össze a levélszavazatokat.

Kiss kiemelte, ebben a nagyon rosszul szabályozott és az RMDSZ által irányított intézményes környezetben nem állt a mozgalom szándékában a választás „tisztaságát” megkérdőjelezni. Nem akartak minden egyes visszaélést leleplezni, hanem egy átfogó képet szerettek volna adni a rendszer egészéről, és kiemelni a típushibákat és a tipikus visszaéléseket, hogy látható legyen, „miben lehet és kell változtatni a rendszeren”.

Az erdélyi választási kampány online tartalomelemzése

A Toró Tamás politológus által vizsgált és bemutatott részben egyrészt a Fidesz közvetlen kampányeszközét, a Transzilván csatornát tartalmait vizsgálták (és az RMDSZ integrálódását ebbe), valamint RMDSZ beépülését nézték meg a kampányba.

A Zsigmond Barna Pál által tető alá hozott Transzilváról mi is részletesen írtunk. A kutatók ugyanakkor részletesen megnézték a csatorna tartalmait, hogy miként jelentek meg azon a választási mobilizáció, a fideszes kampányüzenetek, az RMDSZ és a Tisza.

A csatornát 2025 áprilisában indították és egy év alatt 1248 posztot készítettek, ami körülbelül 1 millió interakciót eredményezett. „Ez nem egy átütő eredmény, a Kolozsvári Magyar Napok egy hét alatt hoz ennyit” – magyarázta Toró Tibor, a jelentés másik szerzője.

A politológus szerint a Transzilván posztjainak nagyjából felét lehetett Fidesz kampányüzenetként vagy választási mobilizációként besorolni. „Ebben az olyan típusú posztok, ahol a magyar nemzeti érzésnek nagyon banális megjelenítései vagy a magyar válogatottról szóló posztok nincsenek benne. Az is közel van ehhez a kommunikációhoz, de nem az. A fideszes kampányüzenetek közé azokat soroltuk, amik Brüsszelről, a Tisza pártról, bevándorlásról, a kereszténységre leselkedő veszélyekről szól vagy épp a tradíció és progresszió szembeállításáról szóltak” – magyarázta. A választási mobilizációs üzenetekhez azokat sorolták, amikben a levélszavazás, a támogatáspolitikák, a nemzeti összetartozás vagy a szavazásra való buzdítás jelent meg.

Toró szerint a kampányfinisben főleg a mobilizációs üzenetek domináltak, míg előtte inkább a Fidesz üzeneteit hangsúlyozták. „Márciusban és áprilisban a posztok 70-80 százaléka már ilyen” – mondta.

Az RMDSZ-szel kapcsolatban annak októberi kongresszusa környékén voltak posztok, meg a kampányhajrában. „Ezek is gyakran videóüzenetek, amikor RMDSZ-es politikusok beszélnek támogatáspolitikáról, nemzeti összetartozásról vagy választási mobilizációról” – mondta. Kelemen Hunor mellett olyan politikusok szólaltak meg a Transzilvánon, mint Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere, Dávid Endre Székelyudvarhely alpolgármestere, Soós Zoltán Marosvásárhely polgármestere vagy Székely István, az RMDSZ egyik ügyvezető alelnöke.

Emellett az RMDSZ szerepét nézték meg a kampányban, egyrészt egy eseménynaptárral, hogy „lássák, milyen mélyen és szervesen épült be a Fidesz kampánygépezetébe”, másrészt online tartalomelemzéssel a szövetség reprezentatívnak tekintett 11 közösségi oldalán (pl. az RMDSZ, Kelemen, Hunor, a fontosabb helyi és országos szereplők és az Eurotrans Alapítvány).

Az eseménynaptárban a kampány legfontosabb eseményeit összesítették: 2025 áprilisától, amikor Kelemen Hunor a többi határon túli pártvezetővel együtt részt vett a CPAC-on egészen a Fidesz idén áprilisi debreceni kampányzárásig. Összesen öt pontot emelt ki:

1. „A (CPAC-on) jelent meg nagyon erősen az az üzenet, hogy nemcsak magyar-magyar partnerségről beszélünk, hanem van egy ideológiai azonosulás is a Fidesz irányvonalával” – magyarázta Toró. Szerinte ennek a fő üzenete az volt, „hogy az RMDSZ sorsközösségben és szövetségben áll a Fidesszel, hiszen csak a nemzetben gondolkodó, konzervatív politikai erők értik meg a kisebbségi közösségek helyzetét, szemben a »balliberális vágyálmokat« kergető fősodorral és az Európai Unióval.” Toró szerint különösen súlyos, hogy ezen Kelemen Hunor olyan szereplőkkel vett részt közösen, akik a saját országukban egyáltalán nem kisebbségbarátok, mint a spanyol szélsőjobb, amelynek a katalán kérdésben nincs „barátságos álláspontja” vagy épp Robert Fico.
2. Az RMDSZ-es politikusok „csatlakozása” a Harcosok Klubjához, illetve 2025 augusztusi belépésük a Külhoni Magyarok Digitális Polgári Körökbe. Az RMDSZ-es alapítótagok között megemlítették Korodi Attilát, Csíkszereda polgármesterét; Portik Vilmost, a Transzilván csatorna működtetőjét vagy épp Tamás Sándort, Kovászna megye tanácsának elnökét.
3. 2025 decemberében a sepsiszentgyörgyi Lázárinfó volt fontos momentum, ami gyakorlatilag erdélyi kampánynyitónak tekinthető, ahol Lázár János összekötötte támogatást a szavazattal. „Itt jelentette be Lázár, hogy a Fidesz-kormány 4 milliárd forinttal támogatja egy sepsiszentgyörgyi kulturális központ felépítését, és ennek fejében kérte a határon túli magyarokat, hogy »tegyék meg, amit meg kell tenniük«” – magyarázta Toró. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban még azt emelte ki a politológus, hogy ezen jellemzően regionális elit vesz részt, és a fő narratívája az volt, hogy „Orbán a béke, míg Magyar Péter a háború embere”.
4. A Fidesz jelöltbemutató kongresszusa 2026 januárjában, amit a népes RMDSZ-es delegáció masszívan dokumentált is. Ezen is felszólalt Kelemen Hunor, azt állítva: „Az erdélyi magyar közösség nagy többsége támogatja ezt, rajtunk nem fog múlni. Győzzön a józan ész, győzzön a Fidesz.”
5. Az április 8-i debreceni kampányeseményen, amelyen Kelemen Hunor szintén felszólalt „az erdélyiek főnökeként”.

Az RMDSZ online kampánykommunikációját a választást megelőző 8 hétben vizsgálta Toró, és összegzése szerint ez alatt az idő alatt 936 posztot tettek közzé a reprezentatívnak tekintett csatornákon, aminek a 18 százalékát lehet kapcsolatba hozni a választással. Ezek egy részét mobilizációként azonosította, ezekben olyanokat fogalmaztak meg, hogy miként kell regisztrálni vagy szavazni, míg a másik része a Fidesz üzeneteit erősítette. A politológus szerint a szereplők függvényében változott a kommunikációs stratégia. A központi RMDSZ-es oldalain inkább mobilizációs üzeneteket voltak többségben, míg a regionális szereplőknél már fele-fele arányban vannak Fideszes kampányüzenetekkel.

„Az RMDSZ úgy építette fel ezt a nyolc hetet, mint a saját kampányait is szokta. A vége gyakorlatilag már csak a választási mobilizációról szólt, mert a munkát előtte már elvégezték, és tízből kilenc állampolgár, aki elmegy szavazni, a Fideszt fogja választani. Nyugodtan lehet mindenkit mobilizálni” – mondta.

Emellett külön kielemezte Kelemen Hunor választási narratíváját a Transzilvánon és az Erdély TV-n megjelent interjúk alapján. Toró szerint ezekben Kelemen Hunor rendre a Fidesz mellett foglalt állást, még akkor is, ha minden esetben nem jelenti ki ezt konkrétan. A Tisza pártot egyszer igyekezett összemosni az óellenzékkel, és azt állította, hogy Fidesz melletti voks a szavazati jog melletti szavazás is, míg máskor a kiszámítható nemzetpolitika és az „ismeretlen” közötti választásként írja le a szavazást. Toró szerint ezekben az interjúkben Kelemen igyekezett hitelteleníteni a kritikus hangokat, és az állította róluk, hogy vegyes pártot szeretnének létrehozni.

Az RMDSZ szerepe a regisztrációban és választás lebonyolításában

A szakértők szerint a regisztrációs kampány nem volt túl sikeres, a korábbiakhoz képest nem sikerült látványosan növelni a regisztráltak számát.

„Szépen látszik, hogy a regisztrációs kampány hatékonyságát alárendelték a saját adatbázisuk építésének, papíralapon regisztráltak az online helyett. Úgy tűnik, arra is rámentek, hogy minél több embert újraregisztráljanak, mert akkor az ő adatbázisukba is bekerülnek. A saját adatbázisuk építése szempontjából hatékonyabbak voltak, mint a választási regisztrációban” – mondta Kiss Tamás.

A választás lebonyolításának követésére több módszerhez folyamodott az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom. Egyrészt 35 önkéntese végzett tereplátogatásokat az erdélyi városok gyűjtőpontjain, másrészt a Miközöd csatornával partnerségben választási forródrótot működtettek, ahová főleg a vidéki helyszínekről érkeztek visszajelzések.

Mivel ezekről korábban már sokszor és részletesen írtunk, most csak felsoroljuk az említett problématípusokat. Vidéken tapasztalt rendellenességek:

• Ilyen, hogy falvak egy jelentős részében a posta az RMDSZ-es polgármesternek vagy alpolgármesternek adta át a levélcsomagokat, akik megszervezték a borítékok kiszállítását és begyűjtését. Jól dokumentált esetek vannak Györgyfalváról (Kolozs megye), Borsról (Bihar megye) és Gajcsánáról (Bákó megye), de a jelenség szélesebb körben elterjedt volt. A szociológusok szerint régiónként tucatjával vannak települések, ahol az önkormányzatoknál tették le a szavazatokat.
• Egyes településeken közös szavazatkitöltő eseményeket szerveztek, ahol a szavazók helyett előre kitöltötték a nyilatkozatokat. Bizonyított szavazatkitöltő események voltak például a Bihar megyei Örvénden.
• Kiss Anna, a Miközöd vezetője szerint több településről érkezett olyan bejelentés, hogy előre kitöltötték a nyilatkozatokat és behívták az embereket a polgármesteri hivatalokba szavazni. Ezeken a településeken a helyi politikusok nyomást gyakoroltak a választókra, hogy vegyenek részt és a Fideszre voksoljanak. A Kovászna megyei Esztelnekről érkezett a következő bejelentés: „a fülke biztosítva volt, de nem engedték, hogy egyedül bemenjél vagy még a terembe érkezés után a kezünkbe adták a papírt. Az unokatestvéremnél úgy tűrték, hogy csak a Fidesz látszódott. Ezen kívül pedig nézték, hogy kire szavazol és esélyt se adtak senkinek, hogy ne a Fideszre szavazz[on], több esetben is mondták, illetve úgy fordították, hogy csak a Fidesz legyen elöl.”
• Kiss szerint olyan esetekről is érkeztek bejelentések, amikor már a szavazólap is előre ki volt töltve. A Szatmár megyei Vámfaluban „az RMDSZ-es alpolgármesternél voltak a szavazólapok. Ő pedig felhívta/ráírt a falu embereire, hogy küldjenek egy képet az okmányokról, amiről ő kitölti a nyomtatványt, senkinek ne kelljen fáradjon. Voltak persze olyanok, akik megköszönték és elkérték a szavazólapot. De a többség nem.”

A városi gyűjtőpontokon tapasztalt rendellenességekről a következő tapasztalatokat gyűjtötték a mozgalom önkéntesei:

• Sok helyen nem volt elkülönített helyiség (Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda), ahol az emberek szavazhattak volna.
• Egyes helyszíneken a szavazásra kijelölt helyen ki voltak téve olyan politikai tartalmú kiadványok, amelyekben megjelent Orbán Viktor és a Fidesz.
• Rendszeres volt az, hogy egy ember több szavazatot hozott be, de az is előfordult, hogy valaki helyben leszavazott a családtagjai és ismerősei helyett.
• Egyes helyszíneken nem őrizték a szavazatokat, ezeket egy nyitott dobozba kellett beletenni, melyhez több személynek is volt hozzáférése.
  

A jelentés készítői hangsúlyozták,hogy az RMDSZ tevékenysége nem kifejezetten törvénytelen, hanem inkább alulszabályozott. Olyan szürke zóna, ami „nagyon tág teret ad a visszaéléseknek”. Felmerült, hogy ez nem is levélszavazás a szó legszorosabb értelmében, mert külképviseleteken összegyűjtött szavazatok nagy része az RMDSZ révén jutott el oda. Márpedig a beérkező szavazatok többségét a külképviseleteken adják le.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom jelentésének készítői szerint egyaránt fontos lenne mind a választási regisztráció, mind a levélszavazatok begyűjtésének az újragondolása, és „kiemelten fontos lenne a szavazatgyűjtés törvényi tiltása.”

„A pártok általi begyűjtési rendszer teljes megszüntetése mellett az online szavazás bevezetése vagy a magyar állam által kontrollált szavazóhelyiségek felállítása jöhet szóba. Habár a rendszer újragondolása a magyar kormány döntése, fontos, hogy olyan procedúra alakuljon ki, amely mind a magyarországi választók, mind pedig a kisebbségi magyar közösségek szempontjából elfogadható” – foglalták össze a következtetéseiket.