Ha Orbán veszít, oda a támogatások – ezzel buzdítják szavazásra a csángókat egy helyi szerint

A levélben szavazók befolyásolására tett kísérletet tapasztalt a Bákó megyei Gajcsána községben – állítja egy levélíró, aki az egyik legnagyobb romániai civil szervezethez, a Declichez fordult a panaszával.

Bákó megyében a legutóbbi népszámláláson 4561-en vallották maguknak magyarnak, valamivel többen, mint tíz évvel korábban, ugyanakkor ez a moldvai csángók legfontosabb központja, ahol a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének a székhelye is van, és ahol irodát működtet a külhoni magyarok honosításával foglalkozó Eurotrans Alapítvány is. Az RMDSZ a 2024-es helyhatósági választásokon sikerként könyvelte el, hogy két Bákó megyei településen is sikerült magyar polgármestert állítania.

A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levél írója azután fordult a Declichez, hogy a civil szervezet petíciót indított a magyarországi levélszavazás átláthatatlansága érdekében, majd animációban is bemutatta, hogy mi nincs rendben a folyamattal. A levélíró szerint Gajcsánán nem a posta kézbesítette a levélszavazási borítékokat, hanem Gál Alina RMDSZ-es polgármester vette át azokat, majd a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének és az RMDSZ-nek a munkatársai adták át őket az igénylőknek, és szintén ők gyűjtötték be a levélszavazatokat, hogy továbbítsák őket Magyarországra. „Honnan tudjam, hogy nem változtatják meg a szavazatot, vagy mi van, ha nem ér célba? A szavazatnak nem kellene titkosnak lennie? Sok a kérdés, amit mi, jóhiszemű emberek feltettünk magunknak a 2022-es választásokon is, amikor a csángószövetség ugyanígy járt el” – írta.

A levélíró azt állítja, hogy Pogár László, aki a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke és az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnöke is, azt mondta a helybélieknek, hogy ha nem Orbán Viktor győz, akkor a csángók nem kapnak több támogatást a magyar kormánytól a gyerekeiknek. „Vannak olyan nehéz körülmények között, lehetőségek nélkül élők, akik valóban Pogár segítségétől függnek, főleg ezekben a nehéz időkben, akik ki vannak neki szolgáltatva, így egyértelmű, hogy ezek az emberek kire fognak szavazni” – írta. Azt is hozzátette, hogy más Bákó megyei településekről is hasonlókat hallott, például Klézséről, Lészpedről vagy Forrófalváról, olyan falvakból, ahol a csángószövetség munkatársai magyarul oktatják a gyerekeket.

Gál Alina, Gajcsána polgármestere a Transtelex megkeresésére azt állította, hogy neki semmilyen szerepe nincs a levélszavazási csomagok kézbesítésében vagy a szavazatok begyűjtésében. Kiemelte ugyanakkor, hogy a Gajcsána községhez tartozó, csángók lakta Magyarfaluban jelenleg a helyiek egymás között osztják szét a postát, mert nincs postás. „Felmondott az év elején, úgyhogy nincs, aki kivigye, mindenki segíti a szomszédját, és kiviszi a bejött leveleket” – mondta. A kérdésre, hogy a levélszavazási csomagok kézbesítése konkrétan hogy történt a településen, azt válaszolta, hogy nem tudja, arra pedig, hogy az RMDSZ vagy a helyi önkormányzat részt vesz-e levélszavazatok gyűjtésében, úgy válaszolt, hogy nem foglalkozik a magyarországi választásokkal. „A saját nevemben átvettem, szavaztam, de a magyarországi választásokkal ezen túl nem foglalkozom. Az Eurotrans foglalkozik ezzel, én személyesen nem” – mondta, majd a kérdésre, hogy az RMDSZ helyi szervezete részéről esetleg más foglalkozik-e, Pogár Lászlóhoz irányított, aki helyi tanácsos is Gajcsánán.

Pogár László szintén azt mondta, hogy nem tud konkrétumot a levélszavazási borítékok kézbesítéséről, majd ő is megjegyezte, hogy Magyarfaluban jelenleg nincs postás, így minden küldeménnyel probléma van, többek között az energiaszolgáltató leveleit sem kapta meg mindenki. „Mennek az emberek, odaadják nekik, elhozzák, hol a templom udvarán, hol a kocsmában adják oda egymásnak a falusiak, mert mindenki mindenkit ismer. A probléma az, hogy sokan a gyermekpénzt készpénzben veszik ki postáról, vannak idősek, akik a nyugdíjat kellene kivegyék, és nem tudnak mozogni, úgyhogy próbáltunk segíteni, hogy lejussanak a községközpontba, ami öt kilométerre van, mert nyilván a pénzt nem adják oda akárkinek” – mondta.

Pogár László ugyanakkor határozottan tagadta, hogy mondott volna olyasmit a falusiaknak, hogy ha nem Orbán Viktor győz a választáson, akkor megszűnnek majd a magyarországi támogatások. „Nem is értem ezt az egészet, mert itt Moldvában azért nem olyan, mint Székelyföldön vagy Magyarországon, hogy tömbmagyarság van. Egy 1500 lakosú faluban 30 magyar állampolgár, ha van. Azt sem tudjuk, hogy ki az. Hol nyilatkoznék én ilyent, kinek? Az emberek nem is értenék. Jó, látják, hogy vannak választások Magyarországon, de itt nincs tétje. Itt nem olyan számban kérték a magyar állampolgárságot, mint Székelyföldön” – mondta. Állítása szerint jó esetben 3-4 ember kéri egy hónapban a magyar állampolgárságot Bákó megyében.

Arra a kérdésre, hogy a megye településein hogy zajlik a levélszavazatok gyűjtése, Pogár László azt mondta, hogy az Eurotrans Alapítvány munkatársai fogadják a kitöltött levélszavazat-csomagokat, és eljuttatják azokat a csíkszeredai konzulátusra, de olyanról is hallott, aki már feltette postára a borítékot, vagy személyesen el szeretne menni szavazni Csíkszeredába, 200 kilométerre.

A Bákó megyei RMDSZ-nek és az Eurotrans Alapítvány bákói kirendeltségének ugyanaz a postacíme, de Pogár László azt mondta, hogy a Bákó megyei RMDSZ elnökeként nem követi konkrétan, hogy hány Bákó megyei lakos regisztrált a magyarországi választói névjegyzékbe, vagy eddig hányan adtak le levélszavazatot, csak arról van tudomása, ha megkeresés érkezik feléjük, hogy valaki eljuttatná a borítékot az irodájukba. Szerinte vannak ilyenek, de „nem tömegével”. Mint megjegyezte, Bákó megyében „nincs az a nagy kultúrája” a magyarországi választáson való részvételnek, de egyébként úgy általában a választásokon való részvételnek sem. „Tudom, hogy az itteni országos választásokon mennyit szenvedünk” – jegyezte meg.

Az Eurotrans Alapítvány munkatársai egyébként Bákó megyei településekre is szerveztek az elmúlt hónapokban kiszállásokat, ahogy más helyszínekre is, hogy segítsenek az érdeklődőknek a magyar állampolgárság igénylésében.

A Bákó megyei Gajcsánának a 2021-es népszámlálás adatai szerint 2467 lakosa van, és 11,59 százalékuk vallotta magát magyarnak, 82,61 százalékuk románnak, 5,59 százalék esetében pedig nem ismert az etnikum. A településen élők jelentős arányban, 44,95 százalékban vallották magukat katolikus vallásúnak. A községnek a 2024-es helyhatósági választásokon először lett magyar polgármestere, az akkor 28 éves Gál Alina személyében, a helyi tanácsban pedig négy RMDSZ-es tanácsos ül. Bákó megyében összesen két településen van magyar polgármester.

Országos szinten az RMDSZ igencsak aktívan részt vesz a kitöltött levélszavazatok gyűjtésében, több helyen járnak házhoz is átvenni ezeket, és az sem ritka, hogy a helyi postástól szerzik meg a levélszavazásra regisztráltak névsorát. Kolozs megyei településen előfordult az is, hogy a postás helyett az RMDSZ munkatársai osztották szét a levélszavazatokat, amit azzal magyaráztak, hogy a postás épp szabadságon volt, és azt sem szerették volna, ha a borítékok eláznak a hétvégi esős időjárásban. A Transtelexnek nyilatkozó RMDSZ-közeli források szerint ugyanakkor konkrét elvárás van a szervezetben a begyűjtendő szavazatmennyiséget illetően.