Erdélyi szereplőknek is jutott a kulturális és innovációs minisztérium 5 milliárd forintjából

Több milliárd forintnyi kulturális támogatásról döntött a magyarországi Kulturális és Innovációs Minisztérium 2026 elején, írja a Revizor online egy olyan rendszerben, amely évek óta átláthatatlanul működik. A korábbi tao-támogatások helyére lépő konstrukcióban most mintegy 5 milliárd forintot osztottak szét „előadó-művészeti szervezetek” között, kiegészítve egy külön, több milliárdos kerettel, amelynek egy része egy nem hivatalos, „SPEC” kategóriában landolt.

A döntések háttere továbbra sem ismert: nem tudni, kik hozták meg őket, milyen szakmai szempontok alapján, és az sem nyilvános, kik maradtak támogatás nélkül.

A listán több erdélyi és romániai magyar szervezet is szerepel, de a támogatások nagyságrendje alacsonyabb, mint a magyarországi színházaknak kiosztott összegek. A legnagyobb nyertesek közé tartozik a Karinthy Színház, amely több mint 100 millió forintos támogatást kapott, valamint több, a fideszes kulturális körökhöz köthető szervezet, amelyek tízmilliós vagy annál is nagyobb összegekhez jutottak. Emellett a „SPEC” kategóriában kiosztott pénzek között is több tízmilliós támogatások jelentek meg, gyakran olyan szereplőknél, akik a normál pályázati rendszerben nem is indulhattak.

Az erdélyi nyertesek között van például:

• a Csíki Játékszín (Csíkszereda), amely 9 millió forintot kapott egy új bemutatóra,
• a Tomcsa Sándor Színház (Székelyudvarhely) 6 millió forinttal,
• a Háromszék Táncszínház (Sepsiszentgyörgy) 5 millió forinttal,
• valamint a Szatmárnémeti Proscenium Alapítvány, amely két projektre összesen 16 millió forintot nyert.

További támogatottak:

• az Aradi Kamaraszínház (összesen 11 millió forint több projektre),
• a Spectrum Színház Marosvásárhelyről (3 millió forint),
• a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsvárról (1 millió forint),
• a Csíki Kamarazenekar (2 millió forint),
• Udvarhely Néptáncműhely (14 millió forintot kapott egy szakmai találkozóra).

Összesen nagyjából 70–75 millió forint jutott erdélyi szereplőknek (itt lehet böngészni a teljes listát), ami az 5 milliárdos kerethez képest alig másfél százalék. A pénz inkább kisebb projektek között oszlik szét, jellemzően 2–9 millió forintos tételekben. Ez azt jelenti, hogy bár sok szereplő megjelenik a listán, egyikük sem kap olyan mértékű támogatást, amely érdemben befolyásolná az intézmény működését vagy hosszabb távú stratégiáját. Feltűnő, ahogy a Revizor kritikai portál is megjegyzi, hogy több jelentős, nemzetközileg is jegyzett erdélyi intézmény egyáltalán nem szerepel a nyertesek között.

A lista alapján az erdélyi támogatások inkább egy szétaprózott finanszírozást mutatnak, nem egy tudatos kulturális stratégia mentén történt a támogatások elosztása, és a döntések indoklása minden esetben néhány szavas, így még az sem derül ki pontosan, miért kap egy társulat támogatást, míg egy másik nem.

A független kulturális szereplő egyébként eddig már többször megfogalmazták arra vonatkozó kritikájukat, hogy a források elosztása nem követ átlátható szakmai szempontokat, és a támogatási arányok sem tükrözik egyértelműen az intézmények súlyát vagy teljesítményét.

Ez a pályázati kör csak egy része a határon túli kulturális finanszírozásnak. Nemrég írtunk arról, hogy a Bethlen Gábor Alap mennyit és mire osztott, illetve keddi hír volt, hogy a Szerencsejáték Zrt. is milliárdos összegeket juttatott különböző határon túli, köztük erdélyi projektekre, köztük például az eddig ismeretlen Pro Golumba Egyesület 1,5 milliárd forintot kapott verspark építésére Nagygalambfalván.