A volt különleges műveleti parancsnok szerint súlyos gondokkal küzd a román hadsereg

Élesen bírálta a román hadsereg jelenlegi állapotát Mihai Ghibu tartalékos parancsnok, a román különleges műveleti erők volt vezetője a News.ro-nak adott interjúban. Szerinte a hadsereg legnagyobb problémája nem pusztán az, hogy mire van pénz és milyen fegyvereket vásárolnak, hanem az, hogy nincs világos jövőképe: „nem tudja, mi akar lenni”.

Ghibu szerint az ukrajnai orosz invázió 2022-es kezdete óta a román hadsereg harcképessége nem nőtt érdemben, mert Románia azóta egyetlen új NATO-képességet sem tanúsított. Úgy fogalmazott: ha nincs új, igazolt képesség, akkor a harci erő sem nőtt.

A volt parancsnok a SAFE-programot fontos és hasznos eszköznek nevezte, de hangsúlyozta: a pénz önmagában nem jelent katonai képességet. Szerinte ha Románia csak megvásárolja a fegyvereket, de közben nem készíti fel a személyzetet, nem teremti meg az infrastruktúrát, nem veszi meg a kiegészítő felszereléseket és nem igazítja hozzá a jogszabályokat, akkor az új eszközök könnyen raktárban maradhatnak, és elavulhatnak, mire valóban használni lehetne őket.

Ghibu mély szervezeti reformot sürget. Úgy látja, a román hadsereg régi struktúrákra próbálja ráépíteni a jövő technológiáit, miközben nem világos, mely egységeknek van valódi feladatuk, hová kerülnek az új eszközök, és hogyan illeszkedik mindez egy hosszú távú tervbe. Azt mondta, olyan átalakításra lenne szükség, amelyben újragondolják a szervezetet, a kiképzést, a felszerelést és a teljesítmény mérését is.

Különösen bírálta azt, amit „átalányos” rendszernek nevezett: szerinte jelenleg sokszor ugyanannyit kap az is, aki valódi, megterhelő feladatokat lát el, mint az, akinek nincs érdemi missziója. Ez szerinte torz ösztönzőket teremt, mert a katonák inkább a kevésbé megterhelő egységek felé mozdulhatnak el, miközben a teljesítmény nem kap megfelelő elismerést.

Az interjúban a tartalékos rendszer is szóba került. Ghibu szerint Romániának nem kizárólag háborús logikában kellene gondolkodnia, hanem olyan civil tartalékos képzésben is, amely árvíz, földrengés, tűzvész vagy más katasztrófa esetén is használható lenne. Úgy látja, a hadsereg és a társadalom között nincs elég kohézió, és Romániában ma külön világként működik „a hadsereg” és „a lakosság”.

A volt parancsnok a Fekete-tenger és a Duna térségét nevezte a következő évek egyik legfontosabb biztonsági kockázatának. Szerinte nem feltétlenül közvetlen NATO–Oroszország háborútól kell tartani, hanem orosz zaklató akcióktól, szabotázstól, tengeri aknáktól, illetve az ukrán határ menti fegyver- és áruforgalom kockázataitól.

Ghibu szerint ezért a román haditengerészetbe is többet kellene fektetni. Kisebb, gyors reagálású eszközöket, tengeri megfigyelő drónokat és rugalmas platformokat tartana fontosnak, mert szerinte a Fekete-tenger biztonságáról sok szó esik, de ez nem látszik eléggé a fejlesztési prioritásokon.