Csoma Botond a Transtelexen megjelenő kritikára a Facebook-oldalán válaszolt, nekimentek a kommentelők

Facebook-oldalán reagált Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője a Transtelexen megjelent Egy kis matematika című véleménycikkre, amelyben a szerző, Kós Anna azt vetette fel, hogy hiába indokolja az RMDSZ az erdélyi magyarok többségének akaratával, hogy teljes erőbedobással, logisztikájának és kommunikációs gépezetének Fidesz szolgálatába állításával járatta csúcsra a kormánypárt kampányát Erdélyben, amikor valójában a szövetség szavazótáborának csak kb. egyharmada szavazott a Fideszre.

A szerző konkrét számokkal érvelt amellett, hogy a szervezet szerinte miért nem hivatkozhat az „erdélyi magyarok akaratára”. A becslések szerint 800–900 ezer erdélyi magyar választó közül alig több mint 200 ezren szavaztak levélben, és közülük mintegy 177 ezren voksoltak a Fideszre, miközben az RMDSZ kommunikációja többségi felhatalmazásról beszél.

Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ számára feltétlenül szükséges 500.000 erdélyi magyar szavazónak a 35,4 %-a szavazott a FIDESZ-re, ami, ugye, kb. egyharmad. Másképp mondva az erdélyi magyar választópolgároknak a kétharmada NEM szavazott rájuk,

írta Kós Anna.

Erre reagált Facebook-oldalán Csoma Botond, aki igyekezett cáfolni a kritikákat. Bejegyzésében azt írta: a levélszavazók 91 százaléka valóban a Fideszre szavazott, de szerinte a teljes erdélyi magyar közösségre vonatkozó kutatások is a Fidesz fölényét mutatják.

Csoma egy friss felmérésre hivatkozva azt állította, hogy az erdélyi magyarok 74 százaléka támogatja a Fideszt, és ezzel azt kívánta alátámasztani, hogy az RMDSZ „összhangban volt” a közösség többségével. Szerinte téves az a feltételezés, hogy a nem szavazók vagy a magyar állampolgársággal nem rendelkezők automatikusan a Fidesz ellen pozicionálnák magukat.

A bejegyzés azonban nem csillapította a vitát, inkább újabb reakciókat váltott ki. A kommentelők jelentős részét hidegen hagyták a Csoma által közölt számok, azt sürgették, hogy a szóvivő válaszolja meg, miért köteleződött el az RMDSZ minden autonóm gondolkodást feladva egy magyarországi párt mellett. A hozzászólók nem azt vitatták, hogy vajon tényleg 74 százaléka az erdélyi magyaroknak Fidesz-szimpatizáns, hanem azt, hogy ha az RMDSZ egyetlen magyarországi párthoz köti magát, akkor ne beszéljen a teljes közösség nevében se Bukarestben, se Budapesten, se Brüsszelben, mert akkor nem a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete. Egyébként nemcsak a kritikus kommentelők tették ezt szóvá, hanem a szövetség volt elnöke, Markó Béla és az RMDSZ volt szenátora, Eckstein-Kovács Péter is számon kérték a választást követő nyilvános megszólalásaikban.

A Csoma posztjához többen azt írták, hogy a felmérés eredménye „nem mentség” egy ilyen politikai döntésre, mások szerint a probléma nem matematikai, hanem politikai és erkölcsi természetű volt. Visszatérő kritika volt az is, hogy egy erdélyi érdekvédelmi szervezetnek minden magyarországi politikai szereplővel kapcsolatot kellene fenntartania, nem pedig egyetlen párthoz igazodnia.

Akadtak olyan hozzászólók is, akik a választás lehetséges kimenetelének félreértését rótták fel az RMDSZ-nek, mások pedig egyenesen azt vetették fel: ha a szervezet ennyire egyoldalúan pozicionálja magát, azzal a saját politikai jövőjét is veszélyeztetheti. A legkritikusabbak arra is felhívták a figyelmet, hogy nem egyszeri hibáról van szó, hanem arról, hogy az RMDSZ évek óta ugyanabból a szimbolikus politizálásból él, és a Fidesz farvizén és narratívájával nyert választásokat úgy, hogy tulajdonképpen miközben nem épített jövőt, nem hozott új témákat, és a mostani fordulattal kifogy alóla a saját szavazóbázisa.

A „választási matek” végül nem úgy alakult, ahogy az RMDSZ szóvivője szerette volna, és a vita épp arra hegyeződött ki, amit Kós Anna is felvetett publicisztikájában, hogy az RMDSZ csúsztat, amikor az erdélyi magyar közösség felhatalmazásán alapuló döntésnek állítja be azt az évtizedes fideszes kapcsolatot, narratívagyártásokat és kölcsönös kampányokat, amik oda vezettek, hogy minden ellenzéki vagy független alakulat és hang ki lett iktatva az erdélyi közéletből.