A mindenkori magyar kormánnyal működne együtt, nem a pártokkal – ez lett a veszte az SZNT külügyesének

Néhány nap alatt belső konfliktussá érett az a lépés, amely eredetileg egyszerű protokolláris gesztusnak indult a Székely Nemzeti Tanácsban. A szervezet külügyi megbízottja, Dabis Attila lapunknak azt mondta, ő viszont továbbra is tartja azt az álláspontját, hogy az SZNT-nek nem pártokhoz, hanem a mindenkori magyar kormányhoz kell igazítania a kapcsolatait.

A vita azután robbant ki, hogy április 12-én este – amikor a magyarországi választás eredménye már eldőlt – Dabis Attila külügyi megbízott és László György az SZNT Állandó Bizottságának tagja a Székely Nemzeti Tanács fejléces levelében gratulált Magyar Péternek, és együttműködést ajánlott a Tisza Pártnak. Ez azért is keltett feltűnést, mert a szervezet néhány nappal korábban még nyíltan a Fidesz mellett kampányolt, közösségi oldalán azt írva: vasárnap 2x is a Fideszre kell szavazni, mert „ez minden magyar érdeke bárhol éljen a nagyvilágban”. A reakció gyors és éles volt: Izsák Balázs elnök másnap Facebook-bejegyzésben elhatárolódott a levéltől és visszavonta Dabis megbízatását, majd közölte, hogy továbbra is Orbán Viktort tekintik „a nemzeti konszenzus hordozójának”. Hogy egy választást elveszítő, ellenzékbe szorult politikus miként maradhat a nemzeti konszenzus letéteményese, miközben épp egy új kormány felállása van folyamatban, azt az elnök nem fejtette ki.

Dabis azonban következetesen azt hangsúlyozta a Transtelex megkeresésére, hogy a lépés nem kilengés volt a részükről, hanem az SZNT saját elvi keretéből következik: a szervezetnek nem pártokhoz, hanem a mindenkori magyar kormányhoz kell igazítania a kapcsolatait. „Április 12-én este, miután a regnáló magyar miniszterelnök gratulált a Tisza párt elnökének, Magyar Péternek az országgyűlési választások eredményéhez, sorra jelentek meg a hazai és nemzetközi politikai szereplők, akik hasonlóképp tettek. Ebbe a sorba csatlakoztunk mi is egy alapvetően protokolláris üzenettel” – fogalmazott.

Hozzátette, ezt az üzenetet a szervezeten belül többen sérelmezték. „Volt, aki etikai vétséget, mások hazaárulást vetettek a szememre” – mondta Dabis.

Szerinte azonban az SZNT határozatainak szellemiségéből következik, hogy e szervezetnek jó partneri viszonyra kell törekednie a mindenkori magyar kormányokkal, függetlenül azok világnézeti beállítottságától.

„Úgy tűnik, ezzel a megállapítással nem mindenki ért egyet a szervezeten belül. E kérdést így higgadtan meg kell vitatnunk egymás között. Amennyiben az én álláspontom kisebbséginek bizonyosodik, akkor azt készséggel tudomásul veszem. Kezet rázok a kollégáimmal, sok sikert kívánok az SZNT további tevékenységéhez és távozok tisztségemből” – tette hozzá.

Azt is jelezte, hogy az azonnali elnöki visszavonással azonban nem ért egyet, mert eljárásjogi szempontból nem így működik: a külügyi megbízotti tisztségét 2018-ban az SZNT Állandó Bizottsága erősítette meg, így annak megszüntetése is e testület hatáskörébe tartozna.

„A kontextushoz még annyit, hogy az SZNT külügyi megbízotti tisztségét mindenféle fizetés, vagy anyagi juttatás nélkül látom el, pusztán világnézeti elköteleződésből, polgári állásaim mellett” – mutatott rá Dabis.

A konfliktus azonban gyorsan túlnőtt a procedurális vitán. A kommentszekcióban kibontakozó nyilvános konfliktus nemcsak politikai, hanem morális síkra csúszott: volt, aki „gerinctelen” lépésnek minősítette a gratulációt, mások egyszerűen leszögezték, hogy SZNT-fejléces papíron írt levél nem lehet személyes gesztus. Bedő Zoltán sepsiszentgyörgyi publicista odáig ment, hogy nyíltan kijelentette, hogy egy székely „ilyen emberekkel”, mint Magyar Péter, nem szövetkezhet.

Lapunk rákérdezett arra az alapvető ellentmondásra is, amelyet Izsák álláspontja felvet: ha az SZNT elvben a mindenkori magyar kormánnyal kíván együttműködni, hogyan egyeztethető ez össze azzal, hogy az elnök a szervezet jövőjét egy konkrét, választást veszített politikushoz köti. Dabis erre szűkszavúan reagált: az értelmezést meghagyja Izsák Balázsnak.

A néhány nap alatt lezajlott eseménysor így nemcsak egy személyi konfliktust tett láthatóvá, hanem a stratégiai zavart is, ami az SZNT-n belül uralkodik, mert nincs közös álláspont arról, hogyan kell viszonyulni egy olyan helyzethez, amelyben a magyar kormány már nem az, amelyhez eddig minden politikai és intézményi kapcsolat igazodott.