Kötelező, de fizetett ügyeletet kell vállalniuk a rezidenseknek, a tervezetet közvitára bocsátották

Megváltozhat a rezidensek képzésének és munkavégzésének szabályozása Romániában: egy olyan miniszteri rendeletet módosítanának, amely többek között az ügyeleti rendszerben való részvételt és a munka díjazását érinti. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint ezzel egy régóta fennálló igazságtalanságot korrigálnak, vagyis azt, hogy a rezidensek munkáját megfelelően elismerjék és megfizessék.

A közvitára bocsátott tervezet előírja, hogy a rezidensek kötelezően bekerülnek az ügyeleti rendszerbe annál az egészségügyi intézménynél, ahol a szakképzésüket végzik, írja az Edupedu összefoglaló cikkében. Ez azt jelenti, hogy a rezidensek az ügyeletes orvos mellett dolgoznak, 18 órás ügyeletet teljesítenek, és ez beleszámít a kötelező munkaidejükbe.

Fontos megjegyezni, hogy a kórházakban az ügyeleti ellátás több szintre van osztva. Az első vonalbeli ügyelet az, amelyik közvetlenül fogadja a betegeket, és elsőként hoz döntéseket sürgős helyzetekben, itt a legnagyobb a felelősség. A magasabb számú ügyeleti vonalak inkább háttértámogatást jelentenek: az ott lévő orvosokat akkor hívják be, ha bonyolultabb eset merül fel, vagy további szakértelemre van szükség.

Ennek megfelelően már a képzés első évétől kezdődően a rezidensek kérésre vállalhatnak ügyeletet a rendes munkaidőn túl, de még nem kerülhetnek az első vonalba, írja a közvitára bocsátott tervezetben. Elsőévesen egy kijelölt ügyeletes orvos felügyelete alatt dolgozhatnak csak, aki felelősséget vállal a döntésekért.

A harmadik évtől azonban már lehetőség nyílik arra is, hogy a rezidensek – továbbra is saját kérésükre – belépjenek az első ügyeleti vonalba. Ez azt jelenti, hogy aktívabban részt vehetnek a sürgős esetek ellátásában, a döntéshozatalban, de ekkor sem maradnak magukra: egy szakorvos vagy főorvos felügyelete mellett dolgoznak, aki szükség esetén beavatkozik. A szabályozás hangsúlyozza, hogy mindez csak a kompetenciahatárok betartásával történhet, vagyis a rezidensek csak olyan feladatokat láthatnak el, amelyekre megfelelően fel vannak készülve.

A tervezetben arról is szó van, hogy a jövőben minden, a rendes munkaidőn kívül végzett ügyeletet kötelezően ki kell fizetni. A díjazást az az egészségügyi intézmény biztosítja, ahol az ügyeletet teljesítik, mindezt a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően.

A miniszter hangsúlyozta: ha a rendszer felelősséget vár el a fiatal orvosoktól, akkor világos és korrekt módon kell elismernie a munkájukat is. Mint fogalmazott, a rezidensek aktívan hozzájárulnak a mindennapi betegellátáshoz és a döntéshozatalhoz, ők a rendszer jövőjének kulcsszereplői, akik nélkül nem lehet fenntartható egészségügyet építeni.

Alexandru Rogobete saját tapasztalataira is utalt, megemlítve, hogy korábban maga is dolgozott rezidensként, így első kézből ismeri a rendszer működését és a fiatal orvosok helyzetét. Szerinte a mostani módosítás egyértelmű jelzés arra, hogy az egészségügyi rendszer milyen irányba kíván haladni: egy olyan modell felé, amelyben a rezidensek munkáját megbecsülik, és amelyben már a pályakezdéskor tisztességes feltételeket biztosítanak számukra.

Bár a rezidensek Romániában eddig is részt vettek az ügyeleti munkában, ennek módja és mértéke nem volt egységesen szabályozva, és gyakran az adott kórház belső szabályozásától függött. A 870-es miniszteri rendelet – amelyet most szeretnének módosítani – nem írta elő egyértelműen a rezidensek kötelező bevonását. A most közvitára bocsátott módosítás ezt a helyzetet rendezné: egységesen kimondja a rezidensek kötelező részvételét az ügyeleti rendszerben, pontosítja a felügyelet és a felelősség kereteit, illetve kötelezővé teszi a rendes munkaidőn kívül végzett ügyeletek kifizetését.

Rogobete a frissen végzett orvosok „röghöz kötéséről” nem beszélt most. Pár hónapja azért került ez a téma a közbeszéd középpontjába, mert a miniszterelnök részéről felmerült, hogy valamilyen formában „röghöz kellene kötni” az állami képzésben végzett orvosokat, mivel Románia az Európai Unió egyik legnagyobb orvoskibocsátó országa, a végzettek jelentős része külföldön vállal munkát.