Átlátszó Erdély: 10 év alatt 18 milliárd forint támogatást kaptak az RMDSZ alapítványai

A Fidesz és az RMDSZ viszonya a 2010-es évek elején még kifejezetten fagyos volt, olyannyira, hogy az RMDSZ-hez kötődő alapítványok, mindenekelőtt az Iskola Alapítvány és az Eurotrans, egyik napról a másikra estek ki a magyar kormány kegyeiből, elvesztettek fontos programokat, forrásokat, és egy ideig valóban úgy tűnt, hogy az addig kiépített intézményi háttér meginoghat. Ehhez képest 2026-ra teljes fordulat állt be: az RMDSZ a magyar kormány legfontosabb erdélyi partnerévé vált, az RMDSZ-hez köthető alapítványok pedig a Bethlen Gábor Alap és más magyarországi források révén olyan nagyságrendű támogatásokhoz jutottak, amelyekből nemcsak programokat futtatnak, hanem látványos ingatlanvagyont is felépítettek Erdély több városában. Az Átlátszó Erdély összesítése szerint az Iskola és az Eurotrans 2025 végéig legalább 18 milliárd forintnyi támogatást kapott csak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, és ez az összeg nem is feltétlenül a teljes kép, inkább a biztosan beazonosítható része.

A cikkből az derül ki, hogy az RMDSZ-hez kötődő alapítványok bevételei az elmúlt években nagyságrendileg nőttek: míg a 2010-es évek elején még csak néhány millió lejből működtek évente, addig 2020 után már több tízmillió lejes szintre ugrottak. 2024-re az Iskola Alapítvány bevétele közelíti az RMDSZ-éit, mindkettő nagyjából 70 millió lej körül alakul, az Eurotrans pedig 10–12 millió lej körüli bevétellel működik. Ez azt jelenti, hogy az alapítványok összesített forrásai mára elérik vagy megközelítik az RMDSZ által kezelt romániai közpénzek szintjét.

Bár jogilag külön alapítványokról van szó, az Iskola és az Eurotrans valójában az RMDSZ holdudvarának részeként működik, szoros személyi, szervezeti és infrastrukturális összefonódásban a szövetséggel. Mindkettőt az RMDSZ alapította, több helyen ugyanazokon a címeken működnek, közös terekben dolgoznak, és az RMDSZ különböző szervezeti egységei is ezekben az ingatlanokban kaptak helyet.

Mind az Eurotrans, mind az Iskola vezetője Kelemen Hunor első számű bizalmasa és kabinetfőnöke, Nagy Zoltán Levente, aki a házialapítványok főnökeként tulajdonképpen az RMDSZ ingatlanvagyonának és külföldi pénzforrásainak a legfőbb kezelője.

A cikk ebből azt a kérdést bontja ki, hogy miközben a romániai szabályozás tiltja a pártok közvetlen külföldi finanszírozását, ezt a tilalmat az RMDSZ háttéralapítványokon keresztül kerüli meg.

Külön fejezet szól az Eurotransról, amely 2015-től kapott új, stabil szerepet a könnyített honosítással kapcsolatos ügyintézésben. Ez első látásra egy technikai, adminisztratív feladatnak tűnhet, de valójában egy kiterjedt, politikailag is érzékeny infrastruktúráról van szó: az Eurotrans hálózata segít a honosítási kérelmek, útlevélügyek, anyakönyvezések, Magyar Igazolványok, Köldökzsinór-programos támogatások és választási regisztrációk lebonyolításában, illetve a levélszavazatok begyűjtésében vállal aktív szerepet. Vagyis olyan területeken mozog, ahol az ügyintézés és a közösségi kapcsolattartás nagyon könnyen összecsúszhat politikai mozgósítással is.

Az Átlátszó Erdély összesítése szerint az alapítvány 2015-től kezdve összesen több mint 3 milliárd forintnyi támogatáshoz juthatott, és saját beszámolói szerint 2025-ig mintegy 125 ezer honosítási kérelmet segített összeállítani.

A cikk kiszámolja, hogy ez durván 25 ezer forintos költséget jelent egy-egy ilyen iratcsomóra vetítve, ami jóval magasabb, mint amekkora költségről évekkel korábban, a Demokrácia Központok esetében beszéltek.

Az Iskola Alapítvány története ennél is látványosabb, mert itt már nemcsak programfinanszírozásról, hanem egyre nagyobb szabású beruházásokról és ingatlanszerzésekről van szó. A cikk felsorolja azokat a projekteket, amelyekhez a BGA-tól és más magyarországi forrásokból jelentős összegek érkeztek:

• ilyen volt az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában című 2018-as emlékév-projekt,
• az afterschool program, amely ma már több ezer gyereket ér el,
• a buszprogram, amit a rákóczi Szövetséggel közösen indítottak.

Majd az utóbbi években látványosan belépett az irodalmi és kiadói térbe, és több szinten is jelen van egyszerre, nem csak egy-egy projekttel.

• Rendezvényszervezés: ő szervezi a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, ami az egyik legfontosabb erdélyi magyar irodalmi esemény, tehát komoly láthatóságot ad annak, hogy kik és milyen témákkal jelennek meg.
• Ösztöndíjak: működtet egy 40 év feletti alkotóknak szóló programot, ami nem pályakezdőket támogat, hanem már aktív szerzőket, így közvetlenül hat arra, ki tud hosszabb távon dolgozni és publikálni.
• Folyóirat-támogatás: 2024-től hat meghatározó erdélyi magyar lap (pl. Látó, Helikon, Székelyföld, Újvárad) működéséhez járul hozzá, átvállalva nyomdaköltségeket és tiszteletdíjakat,

Az írás legerősebb része talán az ingatlanportfólió feltérképezése. Az Iskola Alapítvány az elmúlt években Kolozsváron, Nagyváradon, Csíkszeredában, Tusnádfürdőn, Marosvásárhelyen és másutt is jelentős értékű épületeket vásárolt meg vagy újított fel.

A fontosabb projektek közé tartozik a kolozsvári Minerva-központ, amelynek az építése elkezdődött, a nagyváradi Sonnenfeld-palotaán azonban lakat van és a felújítás messze áll a befejezéstől, holott az építkezési engedély 2026 márciusában lejárt. Ezzel kapcsolatban a Transtelex is küldött kérdéseket Nagy Zoltánnak, azonban az alapítvány vezetőjének válaszából nem derült ki, hogy miért késik a felújítása a palotának.
„A projekt indulása óta, párszor tartottunk nyílt napot és épület bejárást, utoljára tavaly januárban a sajtó jelenlétében. Akkor azt nyilatkoztuk, hogy 2026-ban lesz esedékes az épület átadása. Tájékozódjon kérem. Rendelkezünk építkezési engedéllyel, pénzügyi fedezettel és a jövőben is fogunk rendelkezni. Nem tudom mire alapozza azt az állítását, hogy ‘nem is látható aktív kivitelezés’ ? Mielőtt kérdezné vagy ezt leírná, ellenőrizze ezt az téves információt” – válaszolta újságíró kollégánk érdeklődésére Nagy Zoltán, ám a nagyváradi palotánál azóta sem történt számottevő munka.

További ingatlanjainál azonban az Iskola Alapítványnak megvolt a teljeskörű felújítás, ilyen a csíkszeredai Kék ház, a marosvásárhelyi Potoczky-ház, valamint egy tusnádfürdői villa és konferenciaközpont. Ezekben részben oktatási, kulturális és közösségi programok futnak, ugyanakkor több épületben RMDSZ-es irodák, háttérintézmények és politikusok is helyet kaptak.

A beruházások kommunikációja látványosan eltérő attól, amit más esetekben szokott produkálni az alapítvány. Miközben a programokról, rendezvényekről és ösztöndíjakról rendszeresen jelennek meg kidolgozott, profi anyagok, a milliárdos ingatlanvásárlások és fejlesztések alig jelennek meg a nyilvánosságban, csak utólag, közvetett módon derülnek ki.

Ebbe a sorba illeszkedik a kolozsvári, Fürdő utcai villa esete is: az ingatlant birtokló cégért 2025 januárjában 9,1 millió eurót fizettek ki. A finanszírozás pontos háttere nem egyértelmű, mert egy épp hsonló összegről szóló támogatási döntést a Bethlen Gábor Alap még a tranzakció előtt visszavont, írja az Átlátszó.

A Transtelexnek korábban nyilatkozó RMDSZ-es forrás nagyjából így mesélte el a látványos Fürdő utcai villa megvásárlását: „Megkérdezték tőlünk, hogy kell-e ez az épület, és azt mondtuk, hogy kell. Megvették nekünk.” Bár konkrétan nem lett megnevezve, hogy ki volt a nagylelkű vásárló, egyértelmű, hogy az Orbán-kormánytól érkezett a forrás, csak valószínű, hogy nem a BGA-n keresztül intézték. Amikor ennek kapcsán szóvá tettük, hogy az Iskola Alapítvány ingatlavagyona és pénzügyi tartalékai látványosan megnőttek az utóbbi időben, akor az RMDSZ-es forrás azt válaszolta, hogy az RMDSZ vezetőségében konszenzus van arra vonatkozóan, hogy minden magyarországi finanszírozás, amit a párt kap, az Iskola Alapítványhoz kerüljön, és szintén az alapítvány tulajdonát képezze az is, amit magyarországi pénzből vásárolnak. ezzel a logikával magyarázta azt is, hogy miért vágott bele az alapítvány irodalmi meg kulturális projektek finanszírozásába és megrendezésébe: mert ezekre is a források kizárólag Magyarországról érkeznek.