Mozgóurnát indít az EMSZ Gyergyóban, miközben az RMDSZ adatot gyűjt és versenyt fut a szavazatokért

Sajtótájékoztatón jelentette be az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete, hogy mozgóurnát indít a magyarországi választások levélszavazatainak begyűjtésére és leadására. A kezdeményezés mögött azonban nemcsak egy logisztikai megoldás áll, hanem egy helyi probléma is: a szavazólapok jelentős része magára hagyva várja a lépcsőházakban, hogy a címzettje kezdjen vele valamit.

Ennek pedig több oka is lehet: van, aki nem bízik a román postában, mások a közvetítőkben, és sokan az RMDSZ-ben sem. Ugyanakkor többen egyszerűen nem vették még a fáradtságot, hogy visszaküldjék a szavazatukat. Erre a helyzetre adna választ az EMSZ mozgóurnája. Az akciót beharangozó sajtósok kérdéseiből pedig több dolog is felsejlik Gyergyószentmiklóson.

A sajtótájékoztatón Sorbán Attila-Örs és Antal Szabolcs városi tanácsosok arról beszéltek: kétfős EMSZ-csapat járja ezentúl a várost, házhoz mennek, és átveszik a már lezárt borítékokat jövő hét csütörtökig, amelyeket április 10-én a csíkszeredai főkonzulátusra juttatnak el. A cél az, hogy a választóknak ne kelljen sem postára menniük, sem irodát vagy alternatív gyűjtőpontot felkeresniük. A román választásokról ismert mozgóurnázás ugyanis a nem mozgáskorlátozottaknak is egyszerűbbé tenné a leszavazást.

A szervezet a sajtó kérdéseire hangsúlyozta: az EMSZ tagjai a választók lakásán sem adnak tanácsot arra vonatkozóan, kire kell szavazni, az alapvetően fideszes Gyergyószentmiklóson nem is éreznék ennek szükségét, és nem kérik a szavazólap megmutatását sem. A választóknak előre, otthon kell kitölteniük a szavazatukat, ők csak az azonosító nyilatkozat helyes kitöltésében segítenek. Kérésre pedig a postai úton történő elküldésben is.

„Ez alapvetően bizalmi kérdés” – mondta lapunknak Sorbán Attila-Örs. Szerinte, aki megbízik bennük, mert az előző választások alatt az EMSZ-hez kötődő – a magyar kormány által támogatott – Demokrácia Központok szakszerűen végezték a dolgukat, az rájuk bízza a borítékot, és ők eljuttatják a konzulátusra.

A gyergyói szervezet vezetője pedig úgy látja, a visszaélésekről szóló narratívák túl vannak tolva határon innen és túl is: „Aki nem kávézóból politizál, hanem kimegy az emberek közé, az látja, hogy senkinek nem érdeke elcsalni ezt a választást.”

Az EMSZ ugyanakkor a sajtó kérdésére arra is kitért, hogy nem gyűjtenek adatokat, nem vezetnek nyilvántartást arról, ki adott le szavazatot, és nem kapcsolják össze a folyamatot semmilyen kérdőívezéssel.

Gyergyóban a választással párhuzamosan ugyanis egy másik folyamat is zajlik, amiről az EMSZ a Transtelex konkrét kérdéseire sem kívánt részletesen nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy az nem őket, hanem egy másik politikai szereplőt érint. A folyamat azonban ettől még ugyanúgy alakítja a helyi választási dinamikát.

Mint a Transtelex megtudta, miközben Gyergyószentmiklóson harmatgyenge a gyergyói RMDSZ levélszavazat-gyűjtése, a helyi szervezetnek azért vannak próbálkozásai, és több választó is ugyanazt az üzenetet kapta meg telefonon.

Az RMDSZ azt üzente nekik, vegyenek részt a választáson, a borítékot pedig „mindenképp” az RMDSZ irodájában adják le, és töltsenek ki egy rövid online kérdőívet is nekik. Szerkesztőségünk a kérdőívet is áttanulmányozta, ami nemcsak politikai preferenciákra kérdez rá, hanem személyes adatokat is gyűjt – név, telefonszám, e-mail –, és kifejezetten rögzíti, hogy ezeket az RMDSZ későbbi kommunikációs célokra felhasználhatja.

Az adatgyűjtés pedig nemcsak online történik: önkéntesek személyesen is járják a várost és a környező településeket. A kérdőívek kitöltése pedig konkrét kampányanyagok átadásával is jár, amit – mint beszámoltunk róla – az RMDSZ a levélszavazatok megérkezése után rögtön átad, hisz forrásaink szerint a postások is be vannak vonva a választási kampányba és adatokat szolgáltatnak ki a szövetségnek.

Egy Transtelexnek nyilatkozó RMDSZ-tag tapasztalata alapján pedig az akcióra több helyen nem is a levélszavazatok begyűjtése miatt van elsősorban szükség, hanem a kérdőívek kitöltése miatt alakultak ki elvárások, kvóták. A hangsúly azon van, hogy új embereket érjenek el, ne csak a meglévő kapcsolati hálót mozgósítsák. Vagyis a levélszavazás nemcsak részvételi kérdésként jelenik meg, hanem adatépítési lehetőségként is.