Az Egyesült Államok romániai bázisokat használna közel-keleti műveletekhez

Az Egyesült Államok katonai repülőgépeket telepítene a konstancai Mihail Kogălniceanu katonai bázis területére, amelyeket szükség esetén közel-keleti műveletek támogatására használhatnának – értesült több forrásból a G4Media. A megbeszélések egyelőre informális szakaszban vannak, hivatalos amerikai kérés még nem érkezett Romániához. Amennyiben ilyen kérelem érkezne, azt a román védelmi minisztériumnak kellene jóváhagynia, majd a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) döntene róla, bizonyos katonai kapacitások esetén pedig akár a parlament jóváhagyása is szükséges lehet. A román védelmi miniszter, Radu Miruță a lap megkeresésére nem kommentálta az információt.

Ezzel párhuzamosan tárgyalások folynak arról is, hogy amerikai katonák érkezzenek a galaci Smârdan katonai gyakorlótér területére, ahol egy Abrams harckocsikhoz kapcsolódó kiképzőközpontot alakítanának ki. A tervek szerint egy amerikai harckocsizászlóalj is megjelenhetne a bázison, ahol európai országok harckocsizó személyzetét képeznék ki az M1A2 Abrams típusú harckocsik használatára. A projekt részeként jelentős infrastrukturális fejlesztésekre kerülne sor: bővítenék a gyakorlótér területét, új pályákat és kiképzési infrastruktúrát építenének. Miruță ezzel kapcsolatban csak annyit erősített meg, hogy Smârdanon rendszeresen zajlanak hadgyakorlatok, és jelenleg is folynak beruházások a létesítmény fejlesztésére, ugyanakkor azt nem erősítette meg, hogy mintegy 500 amerikai katona érkezne a bázisra.

Az amerikai hadsereg képviselői már 2025 szeptemberében felkeresték a smârdani kiképzőteret. Az amerikai nagykövetség akkori közlése szerint az Egyesült Államok hadserege és a román szárazföldi erők szakemberei közösen kezdték meg egy modern harckocsi-kiképző központ megtervezését, amely korszerű célrendszerekkel, kommunikációs infrastruktúrával és fejlett gyakorlati környezettel biztosítaná a kiképzést.

A háttérben az áll, hogy az Egyesült Államok 2025 októberében mintegy ezer katonát vont ki Romániából, ami részben az akkori amerikai stratégiai irányváltással függött össze: a washingtoni vezetés – élén Donald Trump elnökkel – nagyobb katonai figyelmet kívánt fordítani az indiai-csendes-óceáni térségre. Romániában jelenleg körülbelül ezer amerikai katona maradt, különböző katonai eszközökkel, köztük repülőgépekkel és drónokkal.

A romániai fejleményeket az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai műveletei által kialakult új geopolitikai helyzetben kell értelmezni. Több európai ország ugyan támogatja Washington szövetségesi szerepét, de igyekszik elkerülni a közvetlen részvételt a konfliktusban. A francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette, hogy Franciaország nem kíván részt venni a háborúban, míg a német alkancellár, Lars Klingbeil hangsúlyozta, hogy Berlin nem tekinti saját háborújának a konfliktust. Az Egyesült Királyság ugyanakkor készenlétbe helyezte egyik repülőgép-hordozóját, míg az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni jelezte, hogy országa hajlandó segítséget nyújtani az Öböl menti államok légvédelmének megerősítésében.

Elemzők szerint Románia ebben a helyzetben igyekszik ismét erősíteni stratégiai kapcsolatát Washingtonnal. A Deutsche Welle kommentárja szerint Nicușor Dan román államfő célja a Bukarest–Washington tengely megerősítése egy olyan időszakban, amikor több európai ország távolságot tart az iráni konfliktustól. Ebben a kontextusban felértékelődhetnek a romániai amerikai katonai létesítmények, különösen a Fekete-tenger partján fekvő Mihail Kogălniceanu bázis, amely korábban is fontos logisztikai csomópontként szolgált amerikai műveletek során.