Hogyan (nem) ünneplik a nők hónapját a székelyföldi önkormányzatok és mit (nem) szól ehhez az RMDSZ Nőszervezete

Tavaly év végén a román állam jogi keretet teremtett a nemi egyenlőség népszerűsítését célzó programok megszervezésének, amikor márciust törvényszinten is a nők hónapjának nyilvánította. A 208/2025-ös törvény értelmében a központi és helyi közigazgatási intézmények, valamint az azok alárendeltségében vagy irányítása alatt működő közintézmények olyan kulturális, művészeti, oktatási és tudományos rendezvényeket, illetve társadalmi-kulturális programokat szervezhetnek vagy anyagi és pénzügyi támogatásban részesíthetnek olyan programokat, amelyek a nők nemi, társadalmi szerepének kérdését tematizálják.

Igaz, nem tartalmaz kötelezettségekre vonatkozó előírásokat, a törvény elfogadása ugyanakkor szimbolikus és ösztönző, lehetőséget és hivatkozási alapot biztosít az önkormányzatok számára a romániai nők minden tevékenységi területen nyújtott hozzájárulásának elismerésére és ünneplésére, illetve az egyenjogúság érvényesítésére és előmozdítására.

Ebben a kontextusban ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy mivel még nem került sor a 2026-os költségvetés elfogadására, így a helyi önkormányzatoknak egyelőre nincs lehetősége közvetlenül a források elosztására és kijelölésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne szervezhetnének közvetett módon programokat márciusban, amelyek által csatlakoznak a nemi egyenlőség előremozdításához és a nők elleni erőszak elleni fellépéshez. Ugyanis az önkormányzatok alárendeltségében működő intézményeknek lehetőségük van ilyesmire, illetve az önkormányzatok a korábbi években már megrendezett programjai tematikusan eköré szervezhetőek lennének, továbbá pedig például helyszín biztosításával, kommunikációval, intézményi együttműködéssel támogathatnák civil szervezetek, egyesületek, oktatási intézmények tematikus programjait is.

Ilyen módon pedig az RMDSZ Nőszervezetével való intézményi együttműködés is egy járható út ennek megvalósítása érdekében. Az egyébként is RMDSZ-es városvezetések azáltal, hogy nem a helyi önkormányzat, hanem az RMDSZ finanszírozásában működő szervezettel partnerségben szerveznek programot, kikerülhetik a költségvetés okozta szervezési akadályt.

Bár a nemi egyenlőség és a nők társadalmi és nemi megítélése nem csak időszakosan fontos kérdés, egy olyan kampányidőszak, mint a Nők Hónapja, fokozottabban irányíthatja a fókuszt ezekre a kérdésekre, országos koordinációs keretet hozva létre egy deklaratív–programadó törvény kontextusában.

Tavaly a nőgyilkosságok hírének térnyerése és a fokozatosan növekedő társadalmi nyomásgyakorlás novemberre fokozottan részévé vált a közéletnek, a nők elleni erőszak megszüntetésének napján az erről való kommunikáció is nagyobb hangsúlyt kapott. November 25-én plakátkampánnyal állt elő az RMDSZ is. Ugyanakkor a kommunikáció enyhén félrecsúszott. Plakátkampányukat a „Ne hagyd, hogy elnémítsanak!” üzenettel indították útjára, amelynek megosztásában szinte kivétel nélkül az RMDSZ minden fontosabb pozíciót betöltő politikusa részt vett.

Ez a kampány azonban több szempontból is problematizálható. Például, hogy egy olyan kényes téma kapcsán, mint a nők elleni erőszak nem csak a felelősséget helyezi az áldozatra, hanem figyelmen kívül hagyja a strukturális akadályokat és stigmatizálja a cselekvőképtelenségből fakadó hallgatást is, ráruházva ennek is a súlyát a bántalmazottra.

Az egyes helyi, székelyföldi önkormányzatok látványos programokat is szerveztek, a csíkszeredai városvezetés a helyi nőszervezettel, Csíkszereda Helyi Akciócsoportjának Egyesületével és Csíkszereda Szociális Igazgatóságával együttműködésben egy performansz részeként szemléltette a nőgyilkosságok áldozatainak számát, amikor minden halott nő számára kihelyeztek egy széket egy gyertyával a város főterére. Az üzenet az volt, hogy „Ne legyen több üres szék!”.

Ami azonban mégiscsak megkülönböztette a Nőszervezet tavalyi tevékenységét a korábbi évekétől az az, hogy csatlakoztak a világszerte népszerű 16-napos kampányhoz, mégpedig civil szervezetekkel együttműködve, országos szinten. Ennek keretein belül országszerte átfogó program-sorozatot hozott össze az RMDSZ Nőszervezete, mégpedig hozzávetőlegesen 40-50 különböző programmal, 12 megyében.

Hogy ennek mik voltak az előzményei és hogyan árnyékolta be mégis mindezt a szervezet későbbi kommunikációja, arról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Hogy utánajárjunk, a székelyföldi helyi önkormányzatok hogyan implikálódnak ebbe a kezdeményezésbe, kérdéseket intéztünk a csíkszeredai, az udvarhelyi, a gyergyószentmiklósi illetve a sepsiszentgyörgyi városvezetésnek, illetve mindegyik város helyi nőszervezetének is, amennyiben volt megadva nyilvános elérhetőségük. Felkerestük továbbá az RMDSZ Nőszervezetének elnökségét is, hogy egy átfogóbb képet is kaphassunk arról, milyen tervezett programok vannak kilátásban az önkormányzatokkal együttműködésben márciusra.

A város, ahol elméletileg „a nőket érintő kérdések képviselete nem csak időszakos vállalás”

A csíkszeredai városvezetés részéről Sógor Enikő, a város alpolgármestere és a helyi nőszervezet elnöke válaszolt, aki elmondta, az RMDSZ Csíkszeredai Nőszervezetének együttműködése Csíkszereda önkormányzatával természetes módon adott, hiszen a Nőszervezet vezetőjeként és a város alpolgármestereként is feladatának tekinti, hogy a nők, a családok és a sérülékenyebb helyzetben élők szempontjai következetesen megjelenjenek a közösségi térben és a döntéshozatalban.

Hozzátette, mivel az idei költségvetés elfogadására még nem került sor, önkormányzati finanszírozású új programok indítására jelenleg nincs lehetőség. Hasonló okokból az RMDSZ Csíkszeredai Nőszervezete is korlátozott mozgástérrel tervez a következő időszakban. Ebben a kontextusban ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az RMDSZ Csíkszeredai Nőszervezete nem az önkormányzathoz tartozó intézmény, hanem az erdélyi magyar érdekképviseleti szervezethez, az RMDSZ-hez kötődik, így a költségvetés elfogadása nem befolyásolja közvetlenül a tevékenységét.

Sógor elmondta, a nők hónapja fontos jelképes keret, ugyanakkor Csíkszeredában nem egyetlen időszakhoz kötik a nőket érintő kérdések hangsúlyozását. Ezek számára a mindennapi önkormányzati és közösségi munka részét képezik.

„Az év során rendszeres és időszakos programok szolgálják a támogatást és az esélyegyenlőség erősítését. Azokban a kezdeményezésekben, amelyek kifejezetten a nőket érintik, a Csíkszeredai Nőszervezet és az önkormányzat aktív szervezőként és kezdeményezőként is jelen van” – mondta.

A Csíkszereda városháza Facebook-oldalát 2025 januárig visszakövetve azonban az látszik, hogy a helyi önkormányzat tavalyi éves kommunikációjában a novemberi megmozduláson kívül nem szerepel a nemi egyenlőség előremozdítását, vagy akár a nők elleni erőszak leküzdését célzó program, még nőnap alkalmából sem.

Az RMDSZ csíkszeredai nőszervezetének online kommunikációja esetében is hasonló kép rajzolódik ki, azaz a november 25-ei eseményeken kívül egyetlen olyan rendezvény jelenik meg, amely a nemi egyenlőség kontextusában releváns, mégpedig Boldizsár Ildikó meseterapeuta előadása a női identitás és szerepminták kérdéséről.

Ezeken kívül Sógor Enikő válaszából kiderül, tavaly a nők elleni erőszak megelőzése érdekében 2025 végén és 2026 elején több csíkszeredai középiskolában szerveztek interaktív workshopokat diáklányok számára. Elmondása szerint a program a bántalmazás felismerésére, a határok tudatosítására és a segítségkérési lehetőségek bemutatására fókuszált.

Sógor válaszában ugyanakkor úgy fogalmaz: „Számomra a nőket érintő kérdések képviselete nem időszakos vállalás, hanem a munkám természetes része. A női tapasztalat – az empátia, az együttműködés és a közösségi felelősség hangsúlya – olyan szempontokat hoz be a döntéshozatalba, amelyek hosszú távon kiegyensúlyozottabb közösségi működést eredményeznek”.

Bár Sógor Enikő válaszában nem szerepelt, a helyi önkormányzat és a helyi nőszervezet a Csíki Mozival közös szervezésben meghívta március nyolcadikára Góg Anikó személyi edzőt, olimpikon triatlonistát, aki előadást tart majd a már teltházasnak bizonyuló eseményen.

Ahol a nőnap egész hónapra élményt nyújt

A székelyudvarhelyi önkormányzat válaszában hangsúlyozta „Székelyudvarhely önkormányzata minden évben figyelmet fordít a nőnap tartalommal teli megünneplésére”.

Hozzátették, a kulturális események szervezése átkerült a Székelyudvarhelyi
Művelődési Központhoz, ugyanakkor elmondásuk szerint minden évben olyan kulturális tartalmat igyekszik kínálni a székelyudvarhelyi nőnap, amely élményt, tartalmat, újdonságot jelent a városlakóknak.

Idén a nőnapi rendezvénysorozatukat Székelyudvarhely Városa, a Székelyudvarhely Művelődési Központ, a Haáz Rezső Múzeum és az Udvarhely Néptáncműhely közösen szervezték meg. A programban szerepel többek között kerekasztal beszélgetés fiatal képzőművésznőkkel, Egyed Emese kolozsvári irodalomtörténész rendhagyó nőtörténeti előadása és a 100 lejes feleség című néptáncelőadás is.

Mindemellett pedig az önkormányzat által fenntartott Hargita Business Center Inspiráló nők címmel szervez konferenciát, ahol különböző szakértők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők. Többek között Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és a fent említett Góg Anikó is.

A székelyudvarhelyi nőszervezet a helyi önkormányzattal való együttműködésről és az ennek eredményeként, a nők egyenjogúságát és az élet különböző területein való érvényesülését népszerűsítő programokra vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.

A Művelődési központ közleményéből pedig az is kiderül, hogy a nőnapi rendezvénysorozat részeként március 9-én tombolasorsolást is szerveznek, amelynek eredményeként két szerencsés hölgy ajándékcsomagban részesül. Azaz, többek között kozmetikai utalványt, könyveket, bőrápolási termékeket és színtanácsadási kedvezménnyel gazdagodnak majd.

Ahol pedig idén nem ünneplik a nőket

Gyergyószentmiklós Önkormányzata rendkívül rövid, őszinte és lényegretörő válaszban reagált a megkeresésünkre. A helyi nőszervezetet pedig nem tudtuk elérni.

A városvezetés tisztázta, célirányosan a női egyenjogúság érvényesítésére és előmozdítására fókuszáló rendezvénnyel nem ünnepli a nőket az idén.

Mint kiderült azonban helyette „könnyed, kulturális programok vannak szervezés alatt: filmvetítés, borkóstolóval egybekötött vacsora”.

A sepsiszentgyörgyi városvezetést három különböző címen is megpróbáltuk elérni, sajnos mindhármon sikertelenül, a helyi nőszervezetnek pedig nem volt nyilvános elérhetősége, így esetükben sem jött össze a kapcsolatfelvétel. Azonban sem az önkormányzat, sem a nőszervezet online kommunikációjában nem utal semmilyen jel arra, hogy bármilyen programmal bekapcsolódnának a Nők Hónapjába.

De együttműködés már van, programok pedig majd lesznek állítólag

Hogy átfogó képet kapjunk az RMDSZ Nőszervezetének együttműködéséről a helyi önkormányzatokkal országos szinten, az elnökséghez is intéztünk pár kérdést. Tekintve, hogy tavaly több alkalommal is hangsúlyozták a nők elleni erőszak visszaszorításának fontosságát és tevékenységükről a jogi előrelépések szintjén folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot, kíváncsiak voltunk, mit terveznek a nők hónapjára.

Visszás ugyanakkor, hogy ezek szerint a Nőszervezet vezetősége akkor nyilatkozik a Transtelexnek, amikor érdekében áll, ugyanis amikor tavaly felkerestük őket, hogy reagáljanak kollégáik azon döntésére, amikor nemmel szavaztak a nemi egyenlőségi állásfoglalás kapcsán, nem reagáltak, csak egy „közeljövőben” érkező válasz ígéretét kaptuk. Amire azóta is várunk.

A mostani válasz pedig részben ellentmondásban van a fentiekben, a helyi önkormányzatok által megfogalmazottakkal, ugyanis a Nőszervezet elnöksége szerint „az RMDSZ színeiben megválasztott polgármesterek és alpolgármesterek által vezetett önkormányzatok esetében, a Nőszervezet szorosan együttműködik a választott tisztségviselőkkel. Az együttműködés lényege kölcsönös támogatás a – jelen esetben – Nők hónapja alkalmából megszervezett rendezvények pénzügyi, szervezési feladatainak koordinációját illetőleg.”

Továbbá kiemelik, a Nők hónapját az országos Nőszervezet az MCC-vel közösen szervezett „Nő az esély!” női „vezetőképző”-vel nyitotta meg, ahol többek között Kende-Hofherr Krisztina is tartott előadást és szakmai képzést az érdeklődőknek.

Említenek továbbá egy, február végén tartott eseményt és egy másik, az egyszülős családok nehézségeit tematizáló szakmai fórumot, amelyek azonban nem arra az időszakra és területre vonatkoznak, amelyekre rákérdeztünk.

Hozzátették ugyanakkor: „Bár az országos költségvetés, következésképpen a helyi költségvetések elfogadásának hiányában az önkormányzatoknak idén nincs lehetősége közvetlen forrásallokációra (a pályázati kiírások csak ezeket követően kerülhetnek meghirdetésre), a civil szervezetek és helyi Nőszervezetek együttműködésével színes programkavalkád körvonalazódik önkormányzataink, önkormányzati képviselőink közreműködésével”.

A folytatásban elmondták: „A több tucat hagyományos Nőnapi bál és ünnepi köszöntőműsor mellett, Arad, Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros megyékben egészségmegőrző- és prevenciós-, életmód-divat-stílus-tanácsadás tematikájú előadások, illetve az Inspiráló Nők és Sikeres Nők Egymásért rendezvénysorozataink újabb eseményeire is sor kerül idén márciusban”.

Ennél jobban azonban nem konkretizálták a terveket, nem tudni tehát azt, hogy hol lehet részt venni majd egészségmegőrző- és prevenciós-, életmód-divat-stílus-tanácsadás tematikájú előadásokon, de azt már tudjuk, hol nem.