Az RMDSZ-nek mégsem közös ügye a nők elleni erőszak visszaszorítása? Nem tudjuk. Nem válaszoltak.

Bár elfogadta az Európai Parlament a nemi egyenlőséget több szinten is érvényesítő intézkedések bevezetéséről szóló állásfoglalását, Winkler Gyula és Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselői ellene voksoltak.

A Transtelex felkereste őket, hogy megtudjuk és a nyilvánosságnak is közvetíthessük, mivel indokolják döntésüket és a dokumentum melyik részeivel nem értenek egyet, de nem reagáltak a megkeresésre.

Amikor az RDMSZ Nőszervezetének álláspontját próbáltuk kikérni az ügyben, Biró Rozália elnököt, Csép Éva Andrea ügyvezető elnököt, Bálint Margit, európai ügyekért felelős alelnököt és magát a Nőszervezetet is felkerestük a megadott elérhetőségükön. Érdemi választ azonban még nem kaptunk.

Végül, de nem utolsó sorban Kelemen Hunorhoz is intéztünk kérdéseket, de innen már lehet találgatni, milyen eredménnyel. Az RMDSZ elnökének és EP-képviselőinek postaládája látszólag egyirányú kommunikációs csatorna, közlemények jönnek, válaszok a kérdésekre nem.

A közvetlen jogi következmények nélküli dokumentum, amelyről csütörtökön szavaztak az EP-ben, támogatja a nemi alapú erőszak (femicídium) kriminalizálását, a biztonságos és legális abortuszhoz való hozzáférést, a beleegyezés hiányának belefoglalását a nemi erőszak meghatározásába, illetve az egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályok számonkérését is többek között.

Az állásfoglalást az EP-ben 310 szavazattal, 222 ellenében és 68 tartózkodás mellett fogadták el. A romániai képviselők közül az RMDSZ küldöttei, Winkler Gyula és Vincze Lóránt mindketten a javaslat ellen szavaztak, egyetértésben többek között a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselőivel.

Az állásfoglalás egyébként sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a nőgyilkosságot különálló és önálló bűncselekményként, és hangsúlyozza, hogy ennek „a nőknek vagy lányoknak a nemük miatt történő meggyilkolásaként” való értelmezése kulcsfontosságú, ugyanis hozzájárul a probléma kiváltó okainak felismeréséhez és ezáltali kezeléséhez.

Romániában jelenleg a nőgyilkosságok becsült száma meghaladja az 50-et. Országon belül voltak már a nők elleni erőszak jelenségének felszámolására és megelőzésére vonatkozó törekvések, amelyek érvényesítésében az RMDSZ Nőszervezete is közrejátszott. Így az, hogy Winkler és Vincze EU-szinten mentek szembe ezzel a kezdeményezéssel, utána pedig még csak meg sem indokolták döntésüket a nyilvánosságnak, nem csak a romániai nőkkel és a korábbi áldozatokkal szemben nélkülöz minden fajta szolidaritást, de a saját párttársak romániai törekvéseit is aláássa.

Az RMDSZ online kommunikációja a nőgyilkosságok, illetve nők elleni erőszak kérdésében többnyire a Nőszervezet, azon belül is Csép Éva Andrea iránymutatását követte. November elején ugyanazt a közösségi média posztot osztották meg a szervezet tagjai közül többen: „A nők biztonsága nem alku tárgya! Szigorítunk a törvényen”. Ehhez képest mégis úgy tűnik, az RMDSZ-en belül nincsen konszenzus ebben a kérdésben.

Winkler Gyula és Vincze Lóránt akkor sem involválódtak a projektbe, sőt, közösségi média felületeiket januárig visszapörgetve kiderült, egyáltalán nem is tematizálták a nők elleni erőszak kérdését, amelyet egyébként civil szervezetek és közszereplők igyekeztek folyamatosan napirenden tartani, ezzel sürgetve az állami beavatkozást és hangsúlyozva a probléma szisztematikusságát és súlyosságát.

Éppen ellenkezőleg, Vincze Loránt korábban, november elején, szintén AUR-os képviselőkkel is együttműködésben, egy kérdéssort nyújtott be az EP-ben, amiben egy abortuszszabályozás megváltoztatására irányuló kommunikációs formákat elemző projekt jogosultságát kérdőjelezték meg. A Varsói Egyetem által megvalósított projekt irányelvei szerint az abortusz, mint alapvető emberi jog nemzetközi szintű elismerése létfontosságú. Vincze és társai pedig arra vonatkozóan fogalmaztak meg kérdéseket, hogy milyen alapon támogatja az Európai Bizottság a projektet, hogyan hat ki mindez a tagállamok szuverenitására és „milyen módon fogják a projekt eredményeit felhasználni a tagállamokra gyakorolt nyomásgyakorlásra annak érdekében, hogy azok liberálisabb abortusztörvényeket fogadjanak el, az uniós megegyezések megkerülésével?”.

Az RMDSZ Nőszervezete bár visszajelzett, nem reagáltak a történtekre. Csép Éva Andrea azt mondta, egyelőre nem kommentálná a történteket, de ígérte, utánanéz, mi áll a dokumentumban és a szavazás hátterében. A Nőszervezet elnöke, Biró Rozália pedig szintén a közeljövőben ígért választ a felvetett kérdésekre.

Korábban egyébként maga a Nőszervezet is a jelenlegi állásfoglalással több pontban egyező javaslatai is bekerültek abba az állásfoglalásba, amelyet a nők elleni erőszak visszaszorítása kapcsán fogadott el az Európai Néppárt Nőszervezete (EPP Women). Ebben többek között ugyanúgy azt sürgetik, hogy a nőgyilkosságot a nemi alapú erőszak legsúlyosabb formájaként ismerjék el, az európai intézményeket és a tagországokat pedig felszólítják, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiákat annak megelőzésére, kivizsgálására és büntetésére, biztosítva, hogy egyetlen nőgyilkosság se maradjon büntetlenül.

A probléma kezelésének és visszaszorításának céljából pedig parlamenti vizsgálóbizottság is jött már létre, amelynek az alelnöke pedig maga Csép Éva Andrea, és amely a civil szférával együttműködve már több törvénytervezetet dolgozott ki és nyújtott be. Az egyik az ideiglenes távoltartási végzés eljárásán és a visszaeső elkövetők büntetésén szigorítana, a másik bevezetné a femicídium, azaz a nőgyilkosság fogalmát, és lehetővé tenné, hogy akár életfogytiglani börtönnel büntessék, a harmadik pedig megszüntetné a bírósági illetéket válás és vagyonmegosztás esetén mindazoknak a nőknek, akik családon belüli erőszak áldozatai. A jogi keret szigorítását több jogvédő szervezet is sürgeti.

Az RMDSZ két EP képviselője tehát elvi szinten szembement a Nőszervezet korábbi állásfoglalásának szellemiségével, mind hazai, RMDSZ-es szinten, mind pedig EU-szinten, lévén, hogy Winkler és Vincze az Európai Néppárt parlamenti képviselői, Biró pedig az EN Nőszervezetének is az elnöke.

A Nőszervezet azonban mégsem tartotta prioritásnak, hogy reagáljon kollégái szavazatára és kiálljon a nemi egyenlőséget érvényesítő EP-szintű állásfoglalás mellett nyilvánosan. Ahogy a Szervezet elnöke, Kelemen Hunor sem, pedig korábban egy Facebook-posztban még úgy fogalmazott: „Egy társadalom, egy közösség erejét mindig az mutatja meg, hogyan bánik a védtelenekkel, a kiszolgáltatottakkal. Az erőszak ezért sosem magánügy – a megelőzés közös ügyünk és közös felelősségünk!”.

A jelenleg elfogadott szövegben az egyenjogúságot érvényesítő intézkedések bevezetésére szólítják fel az Európai Bizottságot, ilyen a fentebb felsoroltak mellett a szexuális és párkapcsolati oktatás bevezetése és a nemi alapú erőszak online és offline megelőzésének számonkérése a tagállamokon. De megfogalmazódik a pszichoszociális támogatás fontossága, az áldozatok lakhatásának, gyermekgondozásának és hosszú távú védelmének érdekében folyósított közberuházások biztosítása is.

A dokumentum a „My voice, my choice” nevű polgári kezdeményezést is magába foglalja, amely a biztonságos abortusz-hozzáférés megteremtését tűzte ki célul. A kezdeményezést több, mint 1.2 millió aláíró támogatta, közel 68 ezren Romániából.