Egy meleg, egy hideg: tompítják az adóemeléseket, de indulnak a közigazgatási visszavágások

A kormánykoalíció megállapodásra jutott a központi és helyi közigazgatás reformjáról, valamint a gazdaságélénkítési csomag elfogadásának menetrendjéről. A döntés közvetlenül összefügg a 2026-os költségvetés előkészítésével, amely már most késésben van, és amelynek hiánycélja a GDP mintegy 6 százaléka körül alakulhat.

Az RMDSZ kommunikációjában az ingatlanadó-kedvezmények kerültek előtérbe, a román országos sajtó beszámolóiban viszont ezek inkább kiegészítő elemként jelentek meg, a fő hangsúly a közigazgatási racionalizáláson, a beruházási forrásokon és a koalíción belüli alkukon volt.

A bukaresti egyeztetésen részt vett többek között Ilie Bolojan miniszterelnök, és a koalíciós pártelnökök is: Sorin Grindeanu, Dominic Fritz és Kelemen Hunor. A koalíció közleménye szerint egyhangú döntés született egy olyan csomagról, amely egyszerre célozza az állami kiadások csökkentését, a gazdaság élénkítését és az uniós vállalások teljesítését.

Hogy ebből mi jelent valódi szerkezeti változást, és mi inkább politikai üzenet, az a következő hetekben dől el.

Közigazgatási reform: 10 százalékos vágások és részleges kivételek

A koalíciós ülés legfontosabb eredménye az volt, hogy a kormánypártok véglegesítették a közigazgatási reformcsomag részleteit, amelyet a tervek szerint még ezen a héten sürgősségi rendelettel fogadnak el. A döntés formálisan egyhangú volt, de azért azt tudjuk, hogy hónapokig tologatták maguk előtt az erről szóló döntést, és komoly vitái voltak erről Bolojannak a PSD-vel, amiben az RMDSZ is úgy tűnt, hogy a Grindeanu-féle elképzelést mellé áll. A PSD inkább általános költségcsökkentést szorgalmazott, és óvatosabb volt a közvetlen elbocsátásokkal kapcsolatban, az USR mindeközben a reform halogatásával vádolta a koalíciós partnereket.

A reform központi eleme az államapparátus karcsúsítása és a működési költségek csökkentése. A megállapodás szerint:

• a helyi közigazgatásban az elfoglalt álláshelyek 10 százalékát megszüntetnék;
• a központi közigazgatásban, a minisztériumoknál és alárendelt intézményeknél 10 százalékos bérköltség-csökkentést irányoztak elő;
• a prefektusi intézményeknél a maximális álláshelyszámot 30 százalékkal csökkentenék, de a ténylegesen betöltött állások legfeljebb 20 százalékát érintené a leépítés.

Fontos, hogy a reform nem terjed ki az oktatásra, az egészségügyre és a nemzetbiztonsági területre, vagyis a védelemre. A számok önmagukban nem tűnnek radikálisnak, de országos szinten több ezer állás megszűnését jelenthetik. Egyelőre nem világos, hogy a leépítések milyen módszerrel történnek majd: természetes fluktuációval, áthelyezésekkel vagy tényleges elbocsátásokkal.

A hivatalos kommunikáció szerint a reform nem egyszerű létszámcsökkentés, hanem intézményi racionalizálás, amit az RMDSZ a következőképpen fogalmazott meg a kiküldött értesítőjében: „megszüntetjük az intézményi átfedéseket, csökkentjük a bürokráciát. A cél, hogy jobban, hatékonyabban működjön az állam, miközben spórolunk a központi és a helyi kiadásokon is.”

Ilie Bolojan a decentralizáció fontosságát hangsúlyozta: a döntéshozatalt közelebb kell vinni az állampolgárokhoz, növelve a helyi önkormányzatok felelősségét. Ez elvileg nagyobb mozgásteret adhat a településeknek, de kérdés, hogy a forráselosztás és az ellenőrzési mechanizmusok változnak-e érdemben.

A reformcsomag politikai indoka részben az uniós vállalások teljesítése: a kormány számára kulcsfontosságú a helyreállítási alap (PNRR) forrásainak lehívása, amihez a strukturális reformok végrehajtása feltétel. A kormány nem parlamenti vitában, hanem gyorsított eljárásban fogadná el a csomagot, ami felgyorsítja a folyamatot, de szűkíti a politikai és társadalmi egyeztetés terét.

Gazdaságélénkítési csomag: mire telik a szűk költségvetési mozgástérben?

A közigazgatási reformmal párhuzamosan a koalíció a gazdaságélénkítési csomag elfogadását is napirendre tűzte. A két intézkedést együtt fogadnák el, még a 2026-os költségvetés véglegesítése előtt. Ez is volt a PSD kikötése, hogy ne legyenek megszorítások anélkül, hogy valamit cserébe ne nyújtsanak a polgároknak.

A pénzügyminiszter, Alexandru Nazare szerint a 2026-os költségvetés mintegy 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a hiánycélt pedig a GDP körülbelül 6 százalékában határoznák meg. Ezzel egyszerre próbál megfelelni a kormány az uniós elvárásoknak és a pénzpiaci bizalom fenntartásának, ugyanakkor látszik, hogy a mozgástér továbbra is szűk. Bolojanék a növekedést elsősorban beruházásokon keresztül képzelik el: több mint tízmilliárd eurót irányoznának elő a helyreállítási alapból (PNRR), emellett kohéziós és mezőgazdasági forrásokra is számítanak.

A hangsúlyt tehát áthelyeznék a közvetlen fogyasztásélénkítésről az állami és részben uniós finanszírozású fejlesztésekre. Ez azonban nagymértékben függ attól, hogy a román állam mennyire képes időben és hatékonyan lehívni és felhasználni ezeket a forrásokat, amiről tudjuk, hogy mindig elég nehézkesen működtek, mivel a PNRR-pénzekhez konkrét reformfeltételek kapcsolódnak. Bolojan ezt egy mestervágással oldaná meg, bejelentette ugyanis, hogy meneszti a kabinetből azokat a minisztereket, akik nem képesek tartani a vállalásokat, és ezáltal elherdálják az uniós forrásokat.

Ez a csomag sem lett elfogadva vita nélkül, itt azon mentek össze a koalíciós partnerek, hogy kinek a hatáskörébe kerüljenek a pénzek, ki ossza szét a forrásokat. A sajtó szerint a gazdasági miniszter, Irineu Darău módosításokat és nagyobb szerepet kért az állami támogatási programok kezelésében, amit a pénzügyminiszter nem támogatott, írta meg a Hotnews.

Mi csökken a helyi adóknál?

A kormány eredetileg a 2026-os ingatlanadó alapját a jelenlegi, alacsony, sokszor töredékértéken számolt adóalapról az ingatlanok piaci értékére kívánta áthelyezni. A hatástanulmányok és szakértői becslések országos szinten átlagosan 70–80 százalékos emelkedéssel számoltak. Nagyvárosokban – például Bukarestben vagy Kolozsváron – ennél is jóval nagyobb növekedés jöhetett volna, mivel a piaci árak jelentősen meghaladják a kataszteri nyilvántartásban szereplő értékeket. Egyes esetekben az adó a korábbi összeg több mint kétszeresére, akár 170–200 százalékos növekedéssel emelkedhetett volna. Konkrét számításokat is végeztünk, hogy bemutassuk, egy ugyanolyan méretű lakásért mennyit fizetne a polgár Erdély különböző városaiban.

Ehhez képest a mostani koalíciós döntésnél a piaci értékalapú rendszer teljes körű bevezetését – az úgynevezett RO e-Proprietate mechanizmust – elhalasztották, és 2026-ra átmeneti rendszert alkalmaznak, amiben a helyi tanácsok nagyobb mozgásteret kaptak, és a korábban belengetett drasztikus emeléseket célzott kedvezményekkel tompítják.

Az egyik ilyen a régi épületekre vonatkozó könnyítés. A 100 évnél idősebb ingatlanok esetében 25 százalékos, az 50 és 100 év közötti épületeknél 15 százalékos adókedvezményt vezetnek be. Ez elsősorban a történelmi városrészekben élőket érintheti érzékelhetően, egy régi, de nem luxuskategóriás belvárosi lakás tulajdonosa így akár alacsonyabb adót is fizethet, mint amennyit a korábbi tervek alapján kellett volna.

A rendszer másik fontos eleme az első lakásra vonatkozó, 50 százalékos kedvezmény, a kormány láthatóan különbséget akar tenni az egyetlen, saját használatú ingatlan és a befektetési célú vagy több ingatlannal rendelkező tulajdonosok között. A hangsúly az átlagos tulajdonos védelmén van, miközben az új építésű, nagy értékű vagy több lakással rendelkező ingatlanok esetében megmarad a magasabb adóteher lehetősége.

A gépjárműadó esetében is hasonló logika érvényesül. Az eredeti elképzelések a környezetvédelmi besorolás alapján jelentős emelést irányoztak elő. A mostani döntés viszont 50 százalékos kedvezményt biztosít a 2000 köbcenti alatti motorral rendelkező autókra, amennyiben az adott jármű a tulajdonos egyetlen gépkocsija. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kis- és középkategóriás autók tulajdonosainak adóterhe stagnálhat vagy mérséklődhet, míg a nagy motorral rendelkező, illetve több autót tartó háztartások továbbra is magasabb adót fizethetnek.

A változtatások egyik lényeges eleme az önkormányzati mozgástér növelése. A korábbi, központilag meghatározott emelési mechanizmushoz képest a helyi tanácsok szélesebb hatáskört kapnak további kedvezmények megállapítására. Ez politikailag decentralizációként jelenik meg, de egyben azt is jelenti, hogy településenként eltérő adópolitikák alakulhatnak ki. A kormány állítása szerint a cél a költségvetési semlegesség, vagyis nem az adóbevételek növelése, hanem a teherelosztás átalakítása. A valóságban azonban az adók összege – az inflációs indexálás miatt – sok esetben így is a 2025-ös szint felett maradhat. A mostani csomag tehát inkább a korábban belengetett radikális emelésekhez képest jelent könnyítést, de nem csökken a 2025-ös adó szintjére.

A pénzügyminisztérium arra is megbízást kapott, hogy kidolgozzanak egy jogszabályt, amely lehetővé teszi a már befizetett adók utólagos elszámolását és a kedvezmények érvényesítését – tájékoztatott a kormánykoalíció.

Összességében a kormány a széles körű, hirtelen sokkhatást okozó emelések helyett most visszalépett és egy differenciáltabb rendszert választott. Az átlagos, egyetlen lakással és autóval rendelkező tulajdonosok számára a változás kezelhető marad, míg a nagyobb vagy több vagyonnal rendelkező tulajdonosoknak többet kell fizetniük.