Marosvásárhelyi orvos: a háború sújtotta Ukrajnában is magasabb a kanyaróoltás aránya, mint Romániában

A háborúban álló Ukrajnában is magasabb a kanyaró–mumpsz–rubeola (MMR) elleni oltás aránya, mint Romániában – hívta fel a figyelmet Dr. Mihai Negrea, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház járványügyi szakorvosa, miután az átoltottság az elmúlt években jelentősen visszaesett. Szerinte az alacsony hazai átoltottságnak kettős oka van: a lakossági bizonytalanság és az, hogy a rendszer nem ösztönzi eléggé az oltást, írja a News.

A szakember szerint az alacsony átoltottságnak két fő oka van. Egyrészt a lakosság egy része bizonytalan a vakcinákkal kapcsolatban. Nem feltétlenül klasszikus oltásellenességről van szó, inkább arról, hogy az információk özönében nehéz különbséget tenni a megalapozott tudományos állítások és a félrevezető tartalmak között.

Másrészt maga a rendszer is akadályokat gördít az oltás elé. Szerinte a jelenlegi szabályozás túlzottan korlátozza, hogy kik és hol végezhetnek oltást, miközben a költségtérítés gyakorlatilag csak a háziorvosokra vonatkozik. Romániában mintegy 12 ezer háziorvos dolgozik, közülük 7–8 ezer végez rendszeresen oltást, több ezer azonban nem.

Negrea úgy véli, az oltásnak rutinszerű, mindennapi egészségügyi tevékenységgé kellene válnia. Szerinte oltóközpontok működhetnének kórházakban, gyermekosztályokon, szakrendelőkben, sürgősségi osztályokon, sőt gyógyszertárakban is, nemcsak az influenza elleni vakcina esetében. Azt javasolja, hogy az oltással járó költségeket – például az eszközhasználatot és az adminisztrációt – minden oltást végző egészségügyi szolgáltató számára térítsék meg.

A járványügyi szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kanyaró nem csupán a gyerekeket érinti. A legutóbbi halálesetek fele felnőtteknél történt, miközben a megelőzéshez szükséges vakcina rendelkezésre áll.

Ukrajnát hozta fel példaként, ahol – noha az ország háborúban áll – az MMR-oltás aránya az elmúlt hónapokban közel 70 százalék volt, míg Romániában az elmúlt két évben 57 százalék körül alakult az első dózist legalább egyszer megkapók aránya – állítja a szakember.

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint a kötelező oltási naptár több vakcinája esetében is 55 százalék körüli a lefedettség, míg az MMR első adagját országos szinten 47,4 százalék kapta meg. Egyetlen megyében haladta meg a 70 százalékot az átoltottság, több megyében 50 százalék alatt maradt, három megyében pedig 30 százalék alá esett. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a közösségi védelemhez legalább 95 százalékos lefedettség lenne szükséges.

Negrea arra is figyelmeztetett, hogy az alacsony átoltottság nemcsak kanyarójárványhoz vezethet, hanem más, korábban visszaszorított betegségek újbóli megjelenéséhez is. A gyermekbénulás kapcsán arra figyelmeztetett, hogy több országban ismét kimutatták a vírust, és a be nem oltott gyerekek különösen veszélyeztetettek.

A szakember úgy látja, Romániának megvan az a privilégiuma, hogy a vakcinák hozzáférhetők legyenek, miközben más országokban még az alapvető oltóanyagok beszerzése is nehézségekbe ütközik. Szerinte a kérdés nem az, hogy rendelkezésre állnak-e a vakcinák, hanem az, hogy sikerül-e lebontani az oltás előtt álló társadalmi és intézményi akadályokat.