A fellebbviteli bíróságok az államfőhöz fordultak a bírói különnyugdíj-törvény miatt

A romániai fellebbviteli bíróságok Nicușor Dan államfőhöz fordultak, arra kérve őt, hogy a kihirdetés előtt küldje vissza újratárgyalásra a parlamentnek a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíját módosító törvényt, írja a News.

Bár a jogszabályt az alkotmánybíróság (CCR) már alkotmányosnak minősítette. A különnyugdíjak reformja pedig a költségvetési hiány csökkentését célzó vállalások egyik kulcseleme. A fellebbviteli bíróságok szerint attól, hogy a törvény formailag megfelel az alkotmánynak, még súlyos következményekkel járhat az igazságszolgáltatás működésére nézve.

A bírák emlékeztetnek: az államfő szerepe a kihirdetési eljárásban nem pusztán formális. Az alkotmány lehetőséget ad arra, hogy Románia elnöke mérlegelje a jogszabály indokoltságát és következményeit, és kérje annak újbóli parlamenti megvitatását.

A memorandum egyik központi érve, hogy az új szabályozás nyomán egyszerre több, egymástól jelentősen eltérő nyugdíjrendszer maradna érvényben a magisztrátusokon belül. A 2023-as reform előtt a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, életkortól függetlenül, az utolsó havi bruttó jövedelmük 80 százalékát kapták szolgálati nyugdíjként. A 2023-as módosítás már 60 éves korhatárt vezetett be (átmeneti szabályokkal), de megtartotta a 80 százalékos arányt, a nettó nyugdíjat pedig az utolsó havi nettó jövedelem 100 százalékában maximálta.

Az új törvény 2026. január 1-jétől 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, legalább 35 év teljes munkaviszonyt ír el. Ebből 25 évet bírói vagy ügyészi szolgálatban. A nyugdíj mértékét pedig 55 százalékra csökkenti a számítási alaphoz viszonyítva. A nettó összeg legfeljebb az utolsó nettó jövedelem 70 százaléka lehet, a jövőben pedig a nyugdíjat csak az inflációhoz igazítanák, nem a szolgálatban lévők fizetéséhez. A korai nyugdíjazás évi 2 százalékos levonással válna lehetővé.

A fellebbviteli bíróságok szerint mindez oda vezethet, hogy néhány éven belül egy korábban, a régi szabályok alapján nyugdíjba vonult alsóbb fokú bíró ellátása közel azonos lesz egy, az új feltételek szerint nyugdíjba menő, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék bírájának nyugdíjával. Állításuk szerint a szolgálati nyugdíj összege átlagosan több mint 45 százalékkal csökkenhet kevesebb mint három év alatt, miközben a szolgálati idő követelménye is jelentősen nő.

A bírák úgy vélik, ez ellentétes az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával, amely szerint a nyugdíjnak érdemben közelítenie kell az aktív időszak utolsó jövedelméhez. Azt is kifogásolják, hogy az új szabályozás nyomán a járulékalapú nyugdíj akár meg is haladhatja a szolgálati nyugdíjat, ami szerintük a különnyugdíj intézményének kiüresítéséhez vezethet.

A memorandum diszkriminációra is figyelmeztet. A fellebbviteli bíróságok szerint az új rendszerben a bírák és ügyészek nyugdíja alacsonyabb lehet, mint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) igazságügyi rendőrtisztjeié. Emellett sérelmezik, hogy az alkotmánybíróság bíráinak nyugdíjrendszere kedvezőbb marad, miközben ők legfeljebb kilenc évig töltenek be tisztséget, szemben a hivatásos bírák és ügyészek több évtizedes, szigorú összeférhetetlenségi szabályokkal terhelt pályafutásával.

A bírák arra is figyelmeztetnek, hogy a korhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj csökkentése újabb elvándorlási hullámot indíthat el a rendszerből, tovább súlyosbítva a már most is jelentős létszámhiányt. Szerintük az igazságszolgáltatás – a magas ügyszám és a személyzeti hiány mellett – rendszerszintű működési zavarokkal nézhet szembe.